Szerkesztő:Kovacsviktoria/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alkoholok biokémiai hatásai[szerkesztés]

Bevezetés[szerkesztés]

A hvg 2015. novemberi cikkje szerint a mértéktelen ivás miatt tavaly majdnem hét és fél ezren kerültek kórházba, ebből öten nem élték túl a mérgezést.

Alkohol (etil-alkohol) fogyasztás után a szervezet azonnal próbál megszabadulni tőle, és eltávolítani a szervezetből.

Felszívódása a szervezetben:[szerkesztés]

1.Szájon és nyelőcsőn keresztül is felszívódik nyelés során. Egy része azonnal felszívódik.

2. Gyomorban irritálja a nyálkahártyát ami fokozott savtermeléssel válaszol.

3. Vékonybél

4. Véráramban gyorsan diffundál a sejtekhez, minden sejtre hat valamiképp

5. Az agy sejtek a leginkább érzékenyek, mivel az alkohol molekula nagyon kicsi és átjut a vér-agy gáton

6. Máj az elsődleges lebontó szerv

7. Kiválasztás a vesén, tüdőn, izzadságon keresztül ( a 10% légzés, vizelet által, többi lebontódik)

Lebontás[szerkesztés]

Elsődlegesen a máj végzi. Az alkohol oxidációja egy bonyolult láncreakció, amelynek végterméke szén-dioxid és víz. Legfőbb állomásai: az etil-alkoholból először acetaldehid képződik, majd ezt a szervezet tovább oxidálja ecetsavat hozva létre. A folyamat egyes köztes termékei a szervezetre nézve gyakrabban károsabbak, mint maga a kiindulási anyag (pl. acetaldehid), és gyakran előfordul, hogy a bomlás során szabad gyökök is képződnek. 3 fő alkohol lebontó enzim. Ez az alkohol-dehidrogenáz, a citokrom P450 és a kataláz.

Miközben a szeszes ital hatóanyaga lebomlik a testben, acetaldehid keletkezik, ami nem csak a májat, hanem az agyat is károsítja. Toxikus tulajdonsága miatt érezzük késleltetve a pusztító macskajajt: akkor fejti ki hatását, mikor már nem iszunk, de az alkohol már lebomlott bennünk.   

Alkohol-dehidrogenáz[szerkesztés]

Alacsony etanolkoncentráció esetén az alkohol-dehidrogenáz (ADH) és az aldehid-dehidrogenáz (ALDH) enzim működik (az alkohol dehidrogenáz enzim a férfiak gyomrában is megtalálható). . Nyomokban más szövetekben is előfordul. Ezek az enzimek genetikailag kódoltak, a szüleinktől örököljük. 5 különböző csoportba sorolhatjuk őket, az alkohol affinitásuknak megfelelően. Nem indukálható enzimek. Csecsemőkben, kisgyerekben nem található meg, csak 14 éves kortól működik teljes gyorsaságában. Ezért kell figyelni az alkoholban oldott gyógyszerek fogyasztására.

CH3CH2OH + NAD+ → CH3CHO + NADH + H+

Mivel az alkohol bontása során sok NADH keletkezik a citromsavciklus gátlás alá kerül. NADH magas koncentrációja miatt piruvátból laktát képződik. Átmeneti hypoglikémiás állapot és tejsavacidózis áll fel, mivel a sok NADH a sejt "jólétét" jelzi.

Úgyszintén a magas NADH koncentráció miatt megnő a glicerin-3-foszfát képződése. Valamint az acetátból acetil-CoA képződik, ami zsÍrsavak szintézisében játszik szerepet.Ha ez az állapot sokáig fenn áll kialakul a zsírmáj.

Citokrom P450[szerkesztés]

CYP család enzimje. (CYP2E1 kevert funkciójú oxigenáz) Etanol magasabb koncentrációjakor. Ezek az enzimek az endoplazmatikus retikulumban (SER) találhatóak. Az alkohol növeli a májban található SER-ek számát a májsejtekben. Fokozódik a SER-ben a γ-glutamiltranszferáz ami az alkoholfogyasztás markere.

NADPH + CH3CH2OH →NADP+ + CH3CHO + H2O

Kataláz[szerkesztés]

Az agy csak katalázzal tud védekezni az alkohol károsító hatása ellen.

CH3CH2OH + H2O2 → CH3CHO + 2H2O

Egyéb lebontási útvonalak:[szerkesztés]

  • Konjugációs reakciók
  • Zsírsav etil észterek
  • Oxigén gyökös reakciók

Az alkohol hatásai:[szerkesztés]

Az alkohol könnyne átjut a sejthártyán és a véráram segítségével a szervezet majdnem minden részére eljut.

Az ember számára nem fiziológiás energiahordozó, az etil-alkohol; ezeknek az energetikai jelentősége általában alárendelt. Krónikusan nagyobb mérvű bevitele szintén elhízást okoz. Krónikus alkoholistákban az alkohol a teljes energiafelvétel 10%-át is kiteheti. Az etil-alkohol csökkenti a lipidek oxidációját, zsírraktározáshoz, elhízáshoz vezet.

 A nők szervezete több zsírból és kevesebb vízből áll, ezért a férfiak gyorsabban képesek feldolgozni az alkoholt akkor is, ha súlyuk egyforma. 

A termoreceptorok ingerületleadásuk a bőr hőmérsékletétől és a receptorok környezetének véráramlásától függ. Nagy véráramlás (hyperaemia) esetén még aránylag hűvösebb környezet is melegnek tűnik (így hatnak az értágítók, pl. az alkohol), míg csökkent véráramlás esetén még kevéssé hűvös környezetet is hidegnek érzünk. 

A természetes „jutalmazó”, eufóriát okozó ingerek közé is soroljuk.

Az alkoholfogyasztás rövidtávú hatásai tartalmaznak részegséget és dehidrációt. Az alkoholfogyasztás hosszú távú hatásai tartalmaznak a máj és agy és alkoholizmus anyagcseréjében bekövetkező változásokat. 

Inzulintermelés és gasztrinszekréciót is fokozza.

Csökkenti a vazopressin (ADH) termelését, ezáltal a vese több vizet választ ki. Ezért leszünk dehidratáltak és szomjasak.

Az alkohol hosszútávú hatásai:[szerkesztés]

Agy Keringés Emésztőrendszer
Káros Visszamaradott fejlődés

Látás változások

Ataxia

Memória elváltozások

Kardiomiopátia

Anémia

Máj cirrózis, hapatitis

gasztritisz, pankreatitis

száj és nyelőcső tumor

Kis mennyiségű

alkoholfogyasztás

kedvező hatásai

Csökken a csendes infarktusok száma Növekedett HDL

Csökkent véralvadás

Csökkent artériás spazmus

Növekedett koronáriás véráram

csökkent vesekő és epehólyagkő

növeli az inzulinérzékenységet

Alkohol mérgezés:[szerkesztés]

Mértéktelen alkoholfogyasztáskor a tudat fokozatosan elvész, a mérgezett egyre aluszékonyabb, kifejezett zavartság mellett egyre nehezebben ébreszthető. Majd a mérgezett kómába esik, vagyis eszméletét elveszti, ingerekre nem reagál és a reflexei sem válthatók ki. A pupilla kezdetben szűk, később az oxigénhiány miatt maximálisan kitágul, fényre általában nem reagál. A vérnyomás alacsony, a pulzus alig tapintható, a légzés felületes. A mérgezett székletét és vizeletét maga alá engedi, saját felöklendezett gyomortartalmában megfulladhat. A környezeti körülmények függvényében testét a kihűlés, fagyás fenyegeti.

Kapcsolódó szócikkek:[szerkesztés]

Külső hivatkozások:[szerkesztés]

  1. John W. Pelley, Edward F. Goljan Biokémia Gyors segítség a sikeres vizsgához 2009.
  2. Ádám Veronika Orvosi Biokémia 2006.
  3. Lehninger Principles of biochemistry fifth edition 11 page
  4. Fonyó Az élettan tankönyve 2011, 39.,578.,797. oldal
  5. http://hvg.hu/plazs/20151110_Mergezes_alkohol_drog
  6. http://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/1663/ittassag-reszegseg-alkoholmergezes