| Szentlászló |

Szentlászló címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Baranya |
| Kistérség 2012-ig |
Szigetvári |
| Jogállás |
község |
| Alapítás éve |
~1286[1] |
| Polgármester |
Bognár József[2] |
| Jegyző |
Kontra Krisztián |
| Irányítószám |
7936 |
| Körzethívószám |
73 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
850 fő (2010. jan 1.)[3] +/- |
| Népsűrűség |
60,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
14,06 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,15665°, k. h. 17,83553°46.15665, 17.83553 |
Pozíció Baranya megye térképén
|
| é. sz. 46,15665°, k. h. 17,83553°46.15665, 17.83553 |
| Szentlászló weboldala |
Szentlászló (horvátul Laslov[4]) község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.
A község Baranya megye északnyugati részén fekszik. Földrajzi értelemben a Zselicben terül el. A legközelebbi város Szigetvár, amelytől 12 km-re fekszik, míg a megyeszékhely, Pécs 47 km távolságra van a településtől. A településen keresztülhaladt az egykori Kaposvár-Szigetvár vasútvonal, amelyet sajnos a hetvenes évek végén felszámoltak, így a falut napjainkban már csak közúton lehet megközelíteni, a 67-es számú főútvonalon Szigetvár, illetve Kaposvár felől. A település átmenő forgalma nagy, hiszen a 67-es számú főúton bonyolódik le a Pécs – Kaposvár közötti forgalom egy része, sokan ezen az úton közelítik meg a Balatont, és északi irányból jelentős a forgalom a magyar-horvát határátkelőhelyek, Barcs és Drávaszabolcs felé is.
A település a 67-es főút-on keresztül közelíthető meg Kaposvár, illetve Szigetvár felől, Volán autóbuszokkal. Korábban a 954. számú Szigetvár-Kaposvár vasútvonalon keresztül is megközelíthető volt, de 1976-ban megszüntették a vonalat. Az állomás épülete ma is álló, rendben tartott, lakott épület.
Szentlászló Szigetvár vonzáskörzetéhez tartozik és vele együtt 1950-ig Somogy megyéhez tartozott, majd Baranya megyéhez csatolták. A Szentlászló neve az írott forrásokban először 1237-1240 között bukkan fel. A község neve a falu templomának védőszentjére, Szent László magyar királyra utal. Ősi lakott hely. A mai plébánia területén levő, elnéptelenedett Margitapuszta az 1333. évi pápai tizedjegyzékben önálló plébánia volt. A plébánia egész területe, mint Szent László király adománya, a pannonhalmi apátság birtokaként szerepelt, mint a zselici kanászok szálláshelye. A 16. században plébániája volt, a török hódoltság alatt azonban nem laktak itt folyamatosan. A 18. század elején magyar-horvát vegyes lakosság lakta a települést. 1774-ben, majd 1784-1792 között németeket telepítettek ide. Ekkor a helység jórészt németek által lakott település volt. Még 1930-ban is 751 német anyanyelvű és csak 105 magyar lakója volt. A második világháború után, 1948-ban azonban a német anyanyelvű lakosságot – mintegy 160 főt – a későbbi Német Demokratikus Köztársaságba telepítették ki. Helyükre a volt jugoszláviai Našice és a szlovákiai Naszvad községekből költöztettek. A településen 1738-ban már fatemplom állt, 1789-től kihelyezett káplánság működött, mely 1821-től önálló plébánia lett. A ma is álló templomot 1812-ben szentelték fel.
A községben élők közül a legutóbbi népszámláláson magukat németnek vallók aránya ma már a teljes népességen belül 30% alatt van. 2002-ben alakult meg a Német Kisebbségi Önkormányzat, az Általános Iskolában pedig nemzetiségi oktatás is folyik. A községben óvoda, valamint alsó és felső tagozatos általános iskola működik. Az intézménynek 2007. július 1. óta a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás a fenntartója. Intézményvezető: Golob István. Iskola címe: 7936, Szentlászló, Kossuth L. u. 17.
- Tájház
- Népművészeti alkotóház és Csuhémúzeum
- Szent László-szobor
- Római katolikus templom
- Világháborús emlékmű
- Erzsébet-fák
- Nepomuki Szent János-szobor
- Anya gyermekével szobor
- Harangláb
- Szentlászló-CITY Állatvédő Egyesület
Szcity
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]