Szenes Hanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenes Hanna
PikiWiki Israel 7706 Hannah Senesh.jpg
Szenes Hanna 1937-ben
Élete
Született 1921. július 17.
Budapest
Elhunyt 1944. november 7. (23 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Szenes Hanna weboldala
Szenes Hanna
Szenes Hanna síremléke
Emlékkő Erzsébetvárosban, a Szenes Hanna parkban

Szenes Anikó vagy Szenes Hanna (Cháná Szenes; 1921. július 17.1944. november 7.) magyar költő, zsidó származású brit ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.

Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.

Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenes asszimilált zsidó családba született. Édesapja, Szenes Béla[1] ismert újságíró és színpadi szerző volt. Anikó hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Katalin (Katerina) nevelte fel.

Szenes egy református lányok számára létesített magániskolába járt, mely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Itt kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába.

Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.

Emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.

Emlékét Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park neve őrzi. Izraelben utcák viselik a nevét.

Idézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Most, most szeretnék valamit mondani,
Valamit, ami több mint a szó,
Tarkább a színnél,
Zengőbb a rímnél,
Amit nem mondott előttem millió.
Valamit. – Hallgat köröttem a föld,
Várakozón bámul rám az erdő,
Kíváncsi szemmel néz rám az ég is
Minden hallgat. És hallgatok én is.”
„There are stars whose radiance is visible on earth
though they have long been extinct.
There are people whose brilliance continues to light the world
though they are no longer among the living.
These lights are particularly bright when the night is dark.
They light the way for mankind.”

magyarul:

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.
Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.
Ezek a fények csillognak és különösen,
Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.”

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagybátyja Szenes Andor, unokatestvére Szenes Iván