Ugrás a tartalomhoz

Szekeres László (régész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2019. július 11., 09:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (További információk)
Szekeres László
A régész munka közben (a Magyar Szó jóvoltából, Bora Vojnović felvétele)
A régész munka közben (a Magyar Szó jóvoltából, Bora Vojnović felvétele)
Született1931. szeptember 12.
Szabadka
Elhunyt1997. december 27. (66 évesen)
Zimony
Állampolgársága
  • jugoszláv
  • jugoszláv
GyermekeiSzekeres Ágnes
Foglalkozásarégész,
muzeológus
SablonWikidataSegítség

Szekeres László (Szabadka, 1931. szeptember 12.Zimony, 1997. december 27., cirill betűs átirással Ладислав Секереш) vajdasági régész, főmuzeológus, a Szerb Régész Egyesület első elnöke[1] (1969–1972). Vajdaság, azon belül Szabadka helytörténeti kutatója, a VMDK egyik alapítója.

Élete

Szülővárosában végezte az általános iskolát és a gimnáziumot, majd a szabadkai Városi Múzeum első igazgatója Schulmann Imre tette lehetővé, hogy a szlovén fővárosban tanulhasson tovább. Egyetemi oklevelét Srećko Brodar professzor tanítványaként a ljubljanai Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékén szerezte 1958-ban. Visszatérve szülővárosába néhány évig tiszteletdíjasként dolgozott a múzeumban. 1960-ban választották meg a szabadkai Városi Múzeum vezetőjének. Folytatta elődjeinek munkáját a helytörténeti múzeumban. A régészeten kívül a néprajz, a természettudomány, a kultúrtörténet, a numizmatika és a művészettörténet is érdekelte, mindezek múltja, jelene és jövője. Egyik alapítója és szervezője a Palicson indult szabadkai Képzőművészeti Találkozónak.

Kapcsolatot teremtett a szegedi Móra Ferenc Múzeummal. Elérte azt is, hogy a Vajdaság területén a washingtoni Smithsonian Intézet több ásatáshoz biztosított pénzügyi forrásokat. Amikor az 1960-as évek második felében elfogadták a kultúr(a)rendezési tervet (úgynevezett Kultúrotthon-terv) tiltakozásként lemondott igazgatói posztjáról. Ezután idejét a régészetnek és a helyismereti kutatásnak szentelte. A hetvenes évek gazdag észak-bácskai régészeti feltárásainak egyik vezetője, de dolgozott külföldön is, többek között Németországban és Magyarországon is.

Szaktanulmányokat, népszerű tudományos és ismeretterjesztő írásokat adott közre. Gyakran publikált a Bácsország vajdasági honismereti szemlébe melynek egyben egyik kezdeményezője és szerkesztője is volt. Az 1962-ben megjelent Seoba naroda kötet társszerzője.

Az újvidéki dicstelen joghurtforradalom után a politikai életbe sodródott. Alapítója volt a VMDK-nak, majd az abból kivált VMSZ-nek. Az 1960-as években és 1995-ben rövid időre a szabadkai önkormányzat tisztviselője volt.

Hitvallása: "Én régész vagyok! Egy ember, aki a múltból üzen a mának, aki szeretné megmutatni a városnak, miért szép szeretni és becsülni, tenni valamit."[2]

Emléke

Művei

  • 1957 Jedan interesantan nalaz iz ranog Srednjeg veka iz Nose, Rad vojvođanskih muzeja 6.
  • 1958 Grobni nalaz iz ranog srednjeg veka kod Sokolca, Rad vojvođanskih muzeja 7.
  • 1961 Iskopavanja na Gomolavi u Hrtkovcima 1957. godine, Rad vojvođanskih muzeja 10.
  • 1961 Pereš, Hajdukovo – naselje halštatskog perioda, Arheološki pregled 3.
  • 1961 Kameniti hat, Subotica, Arheološki pregled 3.
  • 1962 Kratak pregled istorijata Subotičke javne biblioteke i muzejskog društva. Subotica.
  • 1966 Praistorijska naselja u okolini Ludaškog jezera, Rukovet 1.
  • 1966 Organisationsfragen und Perspektivplan der archeologischen Forschung auf dem Gebiet der Wojwodina – Jugoslawien, Acta Antiqua et Archaeologica X.
  • 1967 Horgoš – "Templomdomb" – srednjovekovna crkva (iskopavanje 1964. god.), Arheološki pregled 9.
  • 1967 Ludaš – Budžak, ranoneolitsko naselje, Arheološki pregled 9.
  • 1967 Gornji Tavankut, Sv. Ana – srednjovekovna nekropola i crkva, Arheološki pregled 9.
  • 1966-1968 (Trogmayer Ottó tsz.) Prilog istoriji kasnog bronzanog doba Vojvodine, Rad vojvođanskih muzeja 15-17.
  • 1969 Istorijat arheoloških istraživanja u Subotici, Subotica.
  • 1971 Zenta és környéke története a régészeti leletek fényében. Građa za monografiju Sente 18. Zenta.
  • 1971 A szabadkai régészeti kutatás története.
  • 1972 A régészeti kutatás áttekintése a Bácskában 1945-ig, Létünk 1-2.
  • 1974 Neki aspekti istraživanja ranog neolita u severoistočnoj Bačkoj, Materijali X, 189-193.
  • 1975 Szabadkai helynevek. Szabadka.
  • 1977 Die mittelalterlichen Ansiedlungen in der nordlichen Batschka, Balkanoslavica 6.
  • 1978 Komunikacije u Barbaricumu – I-V V.N.E., Materijali XVII.
  • 1978 Necropolis from the Avar Period at Bačka Topola, in: Zbornik radova Problemi seobe naroda u Karpatskoj kotlini, 157-160.
  • 1981 Amit az idő eltemetett – Kis vajdasági régészet. Szabadka/Újvidék.
  • 1982/1983 Középkori települések Északkelet-Bácskában. Szabadka/Újvidék.
  • 1985 A hunok és Attila. Szabadka.
  • 1985 Afrikai út – Vojnich Oszkár naplójegyzetei. Szabadka.
  • 1986 Problem takozvanih Rimskih šančeva u Bačkoj, Materijali XXII, 144-161.
  • 1986 Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében, in: Kanizsa Monográfiája I. Kanizsa.
  • 1993 A kishorgosi templomrom ásatásáról. Kanizsa/Szabadka.
  • 1994 Hajdújárás-"Kővágó" – Egy Árpád-kori templomrom Szabadka határában, in: Lőrinczy Gábor (Szerk.) A kőkortól a középkorig, 463-472.
  • 1994 Memento 1944-1994.
  • 1995 A horgosi bronzlándzsa, in: Bácsország 1995. nov. 2, 16.
  • 1996 Egy Árpád-kori település történetéből, Híd LX, 5-7.
  • 1996 Régészet, in: Kanizsa monográfiája I. Kanizsa.
  • 1996 (Szekeres Ágnes tsz.) Szarmata és XI. századi temetők Verusicson. Szabadka.
  • 1997 A Délvidék magyar műemlékei és régészeti leletei, in: Múltunk és jövőnk megrablása V.
  • 1997 Pregled stanja istraživanja o dobu dolaska Mađara u Karpatski basen i Vojvodinu, in: 1100 godina doseljenja Mađara i Vojvodina. Novi Sad.
  • 1998 (Ricz Péter tsz.) Szabadka története a régmúltban. Szabadka.
  • 2000 Zenta monográfiája – Zenta a régészeti leletek tükrében. Zenta.

Források

  • Trogmayer Ottó 1998: Szekeres László (1931-1997) emlékére. MFMÉ - Studia Archaeologica.
  • Takács Miklós 2000: Népvándorláskor-kutatások Kis-Jugoszláviában, az 1990-es években, in: Bende Lívia/ Lőrinczy Gábor/ Szalontai Csaba (Szerk.): Hadak útján. Szeged, 393-414.
  • Museion - A Szabadkai Városi Múzeum Évkönyve 1. 2001.
  • Ricz Péter: In Memoriam, Híd folyóirat, 1988. 04. 05/14.

Hivatkozások

  1. In Memoriami - Projekat Rastko (szerbül)
  2. Barácius Zoltán: Művelődési körkép Hét Nap, XIII. évf, 11. szám, Szabadka, 2006. márc. 14.

További információk