Szekeres László (régész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szekeres László
A régész munka közben (a Magyar Szó jóvoltából, Bora Vojnović felvétele)
A régész munka közben (a Magyar Szó jóvoltából, Bora Vojnović felvétele)
Született 1931. szeptember 12.
Szabadka
Elhunyt 1997. december 27. (66 évesen)
Zimony
Foglalkozása régész,
muzeológus

Szekeres László (Szabadka, 1931. szeptember 12.Zimony, 1997. december 27., cirill betűs átirással Ладислав Секереш) vajdasági régész, főmuzeológus, a Szerb Régész Egyesület első elnöke[1] (1969–1972). Vajdaság, azon belül Szabadka helytörténeti kutatója, a VMDK egyik alapítója.

Élete[szerkesztés]

Szülővárosában végezte az általános iskolát és a gimnáziumot, majd a szabadkai Városi Múzeum első igazgatója Schulmann Imre tette lehetővé, hogy a szlovén fővárosban tanulhasson tovább. Egyetemi oklevelét Srećko Brodar professzor tanítványaként a ljubljanai Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékén szerezte 1958-ban. Visszatérve szülővárosába néhány évig tiszteletdíjasként dolgozott a múzeumban. 1960-ban választották meg a szabadkai Városi Múzeum vezetőjének. Folytatta elődjeinek munkáját a helytörténeti múzeumban. A régészeten kívül a néprajz, a természettudomány, a kultúrtörténet, a numizmatika és a művészettörténet is érdekelte, mindezek múltja, jelene és jövője. Egyik alapítója és szervezője a Palicson indult szabadkai Képzőművészeti Találkozónak.

Kapcsolatot teremtett a szegedi Móra Ferenc Múzeummal. Elérte azt is, hogy a Vajdaság területén a washingtoni Smithsonian Intézet több ásatáshoz biztosított pénzügyi forrásokat. Amikor az 1960-as évek második felében elfogadták a kultúr(a)rendezési tervet (úgynevezett Kultúrotthon-terv) tiltakozásként lemondott igazgatói posztjáról. Ezután idejét a régészetnek és a helyismereti kutatásnak szentelte. A hetvenes évek gazdag észak-bácskai régészeti feltárásainak egyik vezetője, de dolgozott külföldön is, többek között Németországban és Magyarországon is.

Szaktanulmányokat, népszerű tudományos és ismeretterjesztő írásokat adott közre. Gyakran publikált a Bácsország vajdasági honismereti szemlébe melynek egyben egyik kezdeményezője és szerkesztője is volt. Az 1962-ben megjelent Seoba naroda kötet társszerzője.

Az újvidéki dicstelen joghurtforradalom után a politikai életbe sodródott. Alapítója volt a VMDK-nak, majd az abból kivált VMSZ-nek. Az 1960-as években és 1995-ben rövid időre a szabadkai önkormányzat tisztviselője volt.

Hitvallása: "Én régész vagyok! Egy ember, aki a múltból üzen a mának, aki szeretné megmutatni a városnak, miért szép szeretni és becsülni, tenni valamit."[2]

Emléke[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1957 Jedan interesantan nalaz iz ranog Srednjeg veka iz Nose, Rad vojvođanskih muzeja 6.
  • 1958 Grobni nalaz iz ranog srednjeg veka kod Sokolca, Rad vojvođanskih muzeja 7.
  • 1961 Iskopavanja na Gomolavi u Hrtkovcima 1957. godine, Rad vojvođanskih muzeja 10.
  • 1961 Pereš, Hajdukovo – naselje halštatskog perioda, Arheološki pregled 3.
  • 1961 Kameniti hat, Subotica, Arheološki pregled 3.
  • 1962 Kratak pregled istorijata Subotičke javne biblioteke i muzejskog društva. Subotica.
  • 1966 Praistorijska naselja u okolini Ludaškog jezera, Rukovet 1.
  • 1966 Organisationsfragen und Perspektivplan der archeologischen Forschung auf dem Gebiet der Wojwodina – Jugoslawien, Acta Antiqua et Archaeologica X.
  • 1967 Horgoš – "Templomdomb" – srednjovekovna crkva (iskopavanje 1964. god.), Arheološki pregled 9.
  • 1967 Ludaš – Budžak, ranoneolitsko naselje, Arheološki pregled 9.
  • 1967 Gornji Tavankut, Sv. Ana – srednjovekovna nekropola i crkva, Arheološki pregled 9.
  • 1966-1968 (Trogmayer Ottó tsz.) Prilog istoriji kasnog bronzanog doba Vojvodine, Rad vojvođanskih muzeja 15-17.
  • 1969 Istorijat arheoloških istraživanja u Subotici, Subotica.
  • 1971 Zenta és környéke története a régészeti leletek fényében. Građa za monografiju Sente 18. Zenta.
  • 1971 A szabadkai régészeti kutatás története.
  • 1972 A régészeti kutatás áttekintése a Bácskában 1945-ig, Létünk 1-2.
  • 1974 Neki aspekti istraživanja ranog neolita u severoistočnoj Bačkoj, Materijali X, 189-193.
  • 1975 Szabadkai helynevek. Szabadka.
  • 1977 Die mittelalterlichen Ansiedlungen in der nordlichen Batschka, Balkanoslavica 6.
  • 1978 Komunikacije u Barbaricumu – I-V V.N.E., Materijali XVII.
  • 1978 Necropolis from the Avar Period at Bačka Topola, in: Zbornik radova Problemi seobe naroda u Karpatskoj kotlini, 157-160.
  • 1981 Amit az idő eltemetett – Kis vajdasági régészet. Szabadka/Újvidék.
  • 1982/1983 Középkori települések Északkelet-Bácskában. Szabadka/Újvidék.
  • 1985 A hunok és Attila. Szabadka.
  • 1985 Afrikai út – Vojnich Oszkár naplójegyzetei. Szabadka.
  • 1986 Problem takozvanih Rimskih šančeva u Bačkoj, Materijali XXII, 144-161.
  • 1986 Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében, in: Kanizsa Monográfiája I. Kanizsa.
  • 1993 A kishorgosi templomrom ásatásáról. Kanizsa/Szabadka.
  • 1994 Hajdújárás-"Kővágó" – Egy Árpád-kori templomrom Szabadka határában, in: Lőrinczy Gábor (Szerk.) A kőkortól a középkorig, 463-472.
  • 1994 Memento 1944-1994.
  • 1995 A horgosi bronzlándzsa, in: Bácsország 1995. nov. 2, 16.
  • 1996 Egy Árpád-kori település történetéből, Híd LX, 5-7.
  • 1996 Régészet, in: Kanizsa monográfiája I. Kanizsa.
  • 1996 (Szekeres Ágnes tsz.) Szarmata és XI. századi temetők Verusicson. Szabadka.
  • 1997 A Délvidék magyar műemlékei és régészeti leletei, in: Múltunk és jövőnk megrablása V.
  • 1997 Pregled stanja istraživanja o dobu dolaska Mađara u Karpatski basen i Vojvodinu, in: 1100 godina doseljenja Mađara i Vojvodina. Novi Sad.
  • 1998 (Ricz Péter tsz.) Szabadka története a régmúltban. Szabadka.
  • 2000 Zenta monográfiája – Zenta a régészeti leletek tükrében. Zenta.

Források[szerkesztés]

  • Trogmayer Ottó 1998: Szekeres László (1931-1997) emlékére. MFMÉ - Studia Archaeologica.
  • Takács Miklós 2000: Népvándorláskor-kutatások Kis-Jugoszláviában, az 1990-es években, in: Bende Lívia/ Lőrinczy Gábor/ Szalontai Csaba (Szerk.): Hadak útján. Szeged, 393-414.
  • Museion - A Szabadkai Városi Múzeum Évkönyve 1. 2001.
  • Ricz Péter: In Memoriam, Híd folyóirat, 1988. 04. 05/14.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. In Memoriami - Projekat Rastko (szerbül)
  2. Barácius Zoltán: Művelődési körkép Hét Nap, XIII. évf, 11. szám, Szabadka, 2006. márc. 14.

További információk[szerkesztés]