Stranger in Moscow
| Michael Jackson Stranger in Moscow |
||||
| kislemez a(z) HIStory: Past, Present and Future albumról | ||||
| Megjelent | 1996. november 4. (világszerte) 1997. augusztus 28. (USA) |
|||
| Formátum | 7", 12" és CD kislemez | |||
| Felvételek | 1995–1996 | |||
| Stílus | pop/R&B | |||
| Hossz | 5:44 (album version) 4:05 (radio edit) 5:55 (extended version) |
|||
| Kiadó | Epic Records | |||
| Szerző | Michael Jackson | |||
| Producer | Michael Jackson | |||
| Michael Jackson-kronológia | ||||
|
||||
A Stranger in Moscow Michael Jackson amerikai énekes ötödik kislemeze HIStory: Past, Present and Future című albumáról. 1996 augusztusában jelent meg világszerte (az Egyesült Államokban csak 1997 augusztusában). A dalt Jackson még 1993-ban írta, az ebben az évben ellene felhozott gyermekmolesztálási vádak idején, amikor a Dangerous turné során Moszkvában volt. Ebben az időben nagyon egyedül érezte magát, távol családjától és barátaitól, de erőt adott neki az, hogy rajongói minden este ott várták a szálloda előtt, hogy biztosítsák támogatásukról. Több zenész és kritikus szerint ez Jackson legjobb dala.
Tartalomjegyzék |
Háttere és készítése [szerkesztés]
Lee Pinkerton a The Many Faces of Michael Jackson című könyvében azt írja, a HIStory album egyes dalai, például a Stranger in Moscow Jackson válasza magánéletének eseményeire.[1] 1993-ban, amikor Jacksont gyermekmolesztálással vádolták, az énekes és a sajtó kapcsolata viharossá vált. Bár hivatalosan nem vádolták meg (az ügy peren kívüli megegyezéssel lezárult), a média folyamatosan foglalkozott az üggyel, és szenzációhajhász szalagcímeikkel sokat ártottak az énekes hírnevének;[2] fizettek a Jackson bűnösségét taglaló álhírekért,[3] közzétettek a nyomozás során kiszivárgott információkat,[4] szándékosan a lehető legrosszabb fényképeket tették közzé Jacksonról, nem voltak képesek az pbjektivitásra és olyan főcímeket használtak, ami az énekes bűnösségét sugallta.[5]
Jackson így nyilatkozott a média reakciójáról: „El kell, hogy mondjam, hogy nagyon elkeserít az, ahogy a borzasztó bulvármédia tárgyalja az ügyet. Minden létező alkalommal úgy szedték darabjaira és manipulálták a vádakat, hogy azt vonják le belőle, amit akarnak.”[6] Az énekes nyugtatókat és fájdalomcsillapítókat kezdett szedni, hogy leküzdje a stresszt.[7] Pár hónappal az ügy kirobbanása után Jackson már négy és fél kilót fogyott, és abbahagyta az evést.[8] Egészsége annyira tönkrement, hogy a Dangerous turné hátralévő részét lemondta és szanatóriumba vonult.[9][10] A klinika egész negyedik szintjét kibérelte, és intravénásan kapta a Valiumot, hogy leszoktassák a gyógyszerekről.[9][10][11] Szóvivője elmondta a riportereknek, hogy Jackson „gondolkodni is alig bír”.[10] A klinikán személyre szabott és csoportos terápián is részt vett.[9][10]
Mikor Jackson távozott az Egyesült Államokból, hogy szanatóriumba menjen, a média továbbra sem hagyta békén. A Daily Mirror „Keresd meg Jackót!” versenyt hirdetett, és utazást lehetett nyerni Walt Disney Worldbe, ha valaki helyesen meg tudta tippelni, hol bukkan fel az énekes legközelebb.[9] A Daily Express egy főcíme azt írta: „A gyógyszeres kezelés alatt álló sztár egész életében menekülni fog”, míg a News of the World címlapján azzal vádolták, hogy szökni akar a törvény elől. A bulvárlapok azt is állították, hogy Jackson azért ment Európába, hogy plasztikai műtétet csináltasson, ami felismerhetetlenné teszi, amire hazatér.[9] Geraldo Rivera amerikai műsorvezető tárgyalást rendezett műsorában, melyben az esküdteket a nézőközönségből válogatta.[12]
A Stranger in Moscow R&B stílusú lassú szám,[11][13] melyet Jackson 1993-ban írt, amikor a Dangerous turnéval Moszkvában járt. Eredetileg versként írta, később szerzett hozzá zenét. A dalban Steve Lukather gitározik, billentyűn, szintetizátoron és basszusgitáron David Paich és Steve Porcaro játszik.[14] A HIStory albumot eredetileg válogatásalbumnak szánták néhány új dallal, Jacksonnak és zenésztársainak azonban annyira megtetszett a Stranger in Moscow, hogy úgy döntöttek, az album második lemeze teljesen új stúdióalbum lesz.[15]
Jackson orosz képvilággal és szimbolizmussal érzékelteti a félelmet és elidegenedést, hasonlóan ahhoz, ahogy később a Simply Red tette Love and the Russian Winter című albumán.[16] Végén egy KGB-vallatótiszt beszél oroszul,[17] ennek fordítása: „Miért jött ide Nyugatról? Vallja be! El akarja lopni a nép nagy eredményeit, amit a munkások elértek…”[18]
Fogadtatása [szerkesztés]
A dalt a kritikusok és zenei producerek is elismerték. James Hunter, a Rolling Stone munkatársa szerint Jackson „nyomorult, elkínzott, szenvedő, lázongó, dühös amiatt, amit a Stranger in Moscowban 'gyors, hirtelen kegyvesztésnek' nevez (…) A HIStory olyannak hat, mintha a Thriller irénti nosztalgia fűtené. Ez a visszatekintés időnként Jackson javára válik: A Stranger in Moscowban a '80-as évekbeli szintipophangzásra emlékezik, miközben a veszélyről és magányról énekel, amivel versenyre kel bármelyik seattle-i rocker fájdalmával.”[19]
Jon Pareles, a The New York Times kritikusa szerint az albumon „a éassú dalok fényűzően dallamosak. A Stranger in Moscow fura szöveggel – például a Sztálin sírja nem hagy nyugodni – rendelkezik, és fantasztikus refrénje az egyre ismételgetett kérdés: Milyen érzés?”[11] Fred Shuster a Daily News of Los Angelestől úgy jellemezte a dalt, hogy „telt, nagyszerű ballada mollban, ebben hallható az album legemlékezetesebb refrénje”.[20]
Stephen Thomas Erlewine, az Allmusic munkatársa szerint a HIStory albumon „Jackson mesteri popdalai hallhatóak, köztük legjobb szerzeményeinek némelyike… a Stranger in Moscow egyik legemlékezetesebb lassú száma.”[21] Bruce Swedien, aki sokat dolgozott már együtt Jacksonnal, ezt nevezte az énekes egyik legjobb dalának.[15] Rod Temperton, aki korábban több dalt szerzett Jacksonnak, sintén úgy véli, ez Jackson legjobb dala.[22]
Tom Molley, az Associated Press munkatársa szerint a dal „kísérteties, felkavaró leírása egy férfinak, akit megsebzett hirtelen zuhanása a magasból, és most a Kreml árnyékában sétál”.[23]
Chris Willman, a Los Angeles Times újságírója szerint a Stranger in Moscow „egy lépésnyire eltávolodott az album többi dalában érezhető egyvalamire összpontosító paranoiától, és inkább a régebbi, a Billie Jeanhez hasonló dalok mélyebb, elmosódottabb rettegéséhez áll közel. Jackson úgy érzi, egyedül van és sodródik az idegborzoló, glasznoszty előtti Oroszországban, és a láthatatlan KGB vadászik rá. „Itt, elhagyatva hírnevemtől / Armageddon az agyban” – énekli komor, tömör verseiben, majd a negyedik percben a hűvösség álarca eltűnik, és az énekes vigasztalhatatlan magányáról énekel. Ebben a dalban rejlik Michael Jackson igazi zsenialitása és talán igazi személyisége is.”[24]
Videoklip [szerkesztés]
A dal videoklipjét Nick Brandt rendezte, és Los Angelesben forgatták. Egymástól független jelenetekben hat embert mutatnak benne, akik egy városban élnek, és a világ többi része nem vesz róluk tudomást. A klip első fele mutatja be ezeket az embereket: egy férfit, aki hálószobája ablakából nézi a várost; egy nőt, aki egyedül ül egy kávézóban; egy hajléktalant az esős utcán; egy magányos alakot, aki galambokat etet; egy fiút, akit a többiek nem engednek, hogy velük játsszon; a hatodik szereplő maga Jackson, aki a város utcáin sétálva énekel. A klip második felében zuhog az eső és az emberek sietni kezdenek, a hat idegen pedig figyeli, ahogy a többiek hiába menekülnek az eső elől, majd kimennek a szabadba, és hagyják, hogy eláztassa őket az eső.
Jackson életrajzírója, J. Randy Taraborrelli szerint a klip Jackson valódi életén alapul. Az énekes gyakran sétált egyedül éjszaka, hogy barátokat keressen, még népszerűsége csúcsán is. Az 1980-as években egyre boldogtalanabb lett. „Még otthon is magányos vagyok” – mondta egyszer Jackson. – „Néha csak ülök a szobámban és sírok. Nagyon nehéz barátokat találni… Néha sétálok a környéken éjszaka, és azt remélem, találkozom valakivel, akivel beszélgethetek, de a végén megint otthon kötök ki.”[23][25]
Fellépések [szerkesztés]
Jackson először a HIStory turnén adta elő a dalt; itt volt első és utolsó fellépése vele. A tervek szerit előadta volna a This Is It koncertsorozaton is, melyre az énekes váratlan halála miatt nem került sor.
Feldolgozások [szerkesztés]
A Transformer di Roboter német együttes 2002. január 1-jén közzétette a dal feldolgozását MySpace-oldalán. A dalban az egyik hangszert az Apple Macintosh indulásakor hallható rendszerhang helyettesíti.
Dallista [szerkesztés]
|
|
Közreműködők [szerkesztés]
- Michael Jackson (zene, szöveg, producer, ének, háttérvokálok)
- Steve Lukather (gitár)
- David Paich (billentyűk, szintetizátor, basszusgitár)
- Steve Porcaro (billentyűk, szintetizátor)[14]
Helyezések [szerkesztés]
| Slágerlista (1996) | Legmagasabb helyezés |
|---|---|
| Ausztrál kislemezlista | 14[26] |
| Belga kislemezlista (Flandria) | 25[26] |
| Belga kislemezlista (Vallónia) | 21[26] |
| Brit kislemezlista | 4[27] |
| Holland kislemezlista | 4[26] |
| Finn kislemezlista | 14[26] |
| Francia kislemezlista | 18[26] |
| Olasz kislemezlista | 1[26] |
| Osztrák kislemezlista | 7[26] |
| Spanyol kislemezlista | 1[26] |
| Svájci kislemezlista | 5[28] |
| Svéd kislemezlista | 21[26] |
| USA Billboard Hot 100 | 91[29] |
| Új-zélandi kislemezlista | 6[26] |
| Slágerlista (2009) | Legmagasabb helyezés |
| Brit kislemezlista | 91[30] |
| Svájci kislemezlista | 75[28] |
Források [szerkesztés]
- ↑ Pinkerton, Lee. The Many Faces of Michael Jackson. Music Sales Distribution (1998). ISBN 0711967830
- ↑ Campbell (1995), p. 42–45
- ↑ Campbell (1995), p. 77–80
- ↑ Campbell (1995), p. 47–50
- ↑ Taraborrelli, p. 500–507
- ↑ Michael Jackson speaks: 'I am totally innocent of any wrongdoing.'. Jet.com. Johnson Publishing Company, 1994. január 10. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
- ↑ Taraborrelli, p. 518–520
- ↑ Taraborrelli, p. 514–516
- ^ a b c d e Campbell (1995), p. 89–93
- ^ a b c d Taraborrelli, p. 524–528
- ^ a b c Pareles, Jon: Pop View; Michael Jackson Is Angry, Understand?. The New York Times. The New York Times Company, 1995. június 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ Campbell (1995), p. 104–106
- ↑ Stranger in Moscow. Allmusic. (Hozzáférés: 2008. november 6.)
- ^ a b George, p. 12
- ^ a b MJ visionary. Sony BMG. [2008. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
- ↑ Swygart, William: Top Ten Things About "Rasputin" By Boney M. Stylus magazine, 2008. április 8. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
- ↑ Jackson, Michael. HIStory borítófüzet. Sony BMG. p.42
- ↑ Jackson, Michael. Blood on the Dance Floor: HIStory in the Mix borítófüzet. Sony BMG. p.9
- ↑ Hunter, James. „Michael Jackson HIStory”, Rolling Stone, Wenner Media LLC, 1995. augusztus 10. (Hozzáférés ideje: 2008. július 23.)
- ↑ Fred Shuster, Jackson attempts to rewrite 'history', Daily News of Los Angeles, 1995-06-18
- ↑ Erlewine, Stephen: [Stranger in Moscow az Allmusicon Michael Jackson HIStory Overview]. Allmusic.com. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
- ↑ http://tripatlas.com/Stranger_in_Moscow
- ^ a b Molloy, Tim. „Michael Jackson seemingly gives his side of story – on decade-old album”, 2005. május 22. (Hozzáférés ideje: 2008. november 5.)
- ↑ Chris Williams: Pop Music Review: Hits and Missives. The Los Angeles Times. Tribune Company, 1995. június 18. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
- ↑ Taraborrelli, p. 206
- ^ a b c d e f g h i j k M. Jackson - Stranger In Moscow (nummer). Ultratop.be. Ultratop. (Hozzáférés: 2008. szeptember 14.)
- ↑ George, Nelson (2004). Michael Jackson: The Ultimate Collection booklet p, 48–50. Sony BMG.
- ^ a b Swiss Singles Chart Archives. Hitparade.ch. Hung Medien. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
- ↑ Artist Chart History - Michael Jackson. Billboard. Nielsen Business Media, Inc. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
- ↑ UK Singles Chart. The Official Charts Company. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 6.)
- Campbell, Lisa. Michael Jackson: The King of Pops Darkest Hour. Branden (1995). ISBN 0828320039
- George, Nelson (2004). Michael Jackson: The Ultimate Collection. Sony BMG.
- Pinkerton, Lee. The Many Faces of Michael Jackson. Music Sales Distribution (1998). ISBN 0711967830
- Taraborrelli, J. Randy. The Magic and the Madness. Terra Alta, WV: Headline (2004). ISBN 0-330-42005-4

