Stockerau

Stockerau
A volt templommalom épülete
Stockerau címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Kerület	Korneuburgi
Járás	Korneuburgi járás
Polgármester	Andrea Völkl
Irányítószám	2000, 2003
Körzethívószám	02266
Forgalmi rendszám	KO
Népesség
Teljes népesség	16 916 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	176 m
Terület	37,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 23′ 09″, k. h. 16° 12′ 39″48.385833333333, 16.210833333333
Stockerau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockerau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stockerau város Ausztriában. Alsó-Ausztria tartomány Korneuburgi járásában fekszik, mintegy 25 km-re északnyugatra Bécstől. 16 444 lakosával a tartomány "Bornegyedének" legnagyobb települése.

Elhelyezkedése

Stockerau a Dunától néhány kilométerre, a folyó valamikori öntésterületén (Tullner Becken) fekszik. Alsó-Ausztria északkeleti régiójának, az ún. "Bornegyednek" (Weinviertel) a legnagyobb városa.

A városi önkormányzathoz tartoznak még Oberzögersdorf (270 lakos) és Unterzögersdorf (336 fő) falvak is.

Története

A plébániatemplom

A város területén 791-ben kezdtek megtelepedni, első lakói favágók voltak. Nevének első írásbeli említése 1012-ből származik "Stoccaerouwe" alakban. Az említés apropója, hogy ebben az évben gyilkolták meg a helyi lakosok Koloman (Colman) ír zarándokot, akinek nem értették a nyelvét és kémnek nézték. Egy kiszáradt bodzafára akasztották fel, de teste nem romlott meg, a bokor pedig újra kihajtott, így a zarándokot szentté avatták. Az állítólagos bokor ma is megtalálható a Szentlélek Szolgálói Missziós Nővérek zárdájának kertjében.

1014-ben megalapították a mai plébániatemplom elődjét. 1465-ben III. Frigyes császár vásárjogot adományozott a településnek. 1514-ben I. Miksa császár mezővárosi státuszt, címert és pecsétet adott Stockeraunak. A címer (akárcsak a mai) újonnan kihajtó száraz fát ábrázol és Szt. Kolomanra emlékezik.

1722 és 1726 között megépült a barokk stílusú templom új, 88 m magas tornya (egész Alsó-Ausztria legmagasabb templomtornya) 1740-re elkészült a ma is látható városháza. A neves romantikus költő, Nikolaus Lenau 1818 és 1822 között Stockerauban élt és itt írta első verseit.

1841-ben megnyílt a harmadik osztrák vasútvonal, amely Bécs-Jedleseet kötötte össze Stockerauval. A vasút jelenléte ösztönzően hatott a helyi ipar fejlődésére. A városba és környékére textil-, gyertya-, szappan-, illatszer-, bőráru-, vegyiáru- és gépgyártó üzemek települtek. 1893-ban I. Ferenc József a települést városi rangra emelte.

1945-ben a városi temetőben szovjet katonai temetőt nyitottak, amelybe 1957-ig 28 egyéni és 3 tömegsír került.

1964-ben elkezdték a Stockeraui Ünnepi Játékok megrendezését; az első előadás "A pacsirta" volt Jean Anouilhtól. 1994-ben a stockeraui folyóparti ligetet természetvédelmi területté nyilvánították.

Lakosság

A 20-21. században - a második világháborútól eltekintve - a város lakossága folyamatosan gyarapodott. 2016 január 1-én 16 444-en éltek Stockerauban. Az 1991-es népszámláláshoz képest a növekedés 6,2%-os, ami alapvetően a bevándorlásnak köszönhető (+8,1%), mert a természetes gyarapodás negatív (-1,9%).

A lakosok többsége (72,5%) római katolikus. 6,3% muszlimnak, 3,8% protestánsnak, 1,2% ortodox kereszténynek vallotta magát. 15,8% felekezet nélküli.

Látnivalók

Belvedereschlössl kultúrcentrum

• a 88 méter magas tornyú plébániatemplom
• az 1740-ben épült városháza
• Szt. Koloman-zárda
• Luther-templom (volt zsinagóga)
• a város színháza a Lenautheater.
• minden év július-augusztusában a plébániatemplom előtti téren megrendezik a színházművészeti Stockeraui Ünnepi Játékokat
• a stockeraui kerületi múzeum a Belvedereschlössl Kultúrcentrum épületében található
• Siegfried Marcus automobilmúzeum
• az 1721-ben épült lovassági kaszárnya
• Stockerauer Au természetvédelmi terület

A város futballcsapata az SV Stockerau, kézilabdacsapata pedig az UHC Stockerau.

Híres stockerauiak

Városháza

• Adi Holzer (* 1936), festő, grafikus
• Josef Pröll (* 1968), politikus
• Gerda Winklbauer (* 1955), dzsúdó-világbajnok

Testvérvárosok

• Andernach am Rhein (Németország), 1983 óta
• Baranavicsi (Fehéroroszország), 1989
• Mosonmagyaróvár (Magyarország), 1996

Források

• Jean-Paul Lehners, 1973: Die Pfarre Stockerau im 17. und 18. Jahrhundert - Erste Resultate einer demographischen Studie; in: *H. Helczmanovski (Hg.): Beiträge zur Bevölkerungs- und Sozialgeschichte Österreichs; München & Wien, Ss. 373-401.
• Jean-Paul Lehners, 1974: Haus und Familie im Markt Stockerau am Ende des 17. Jahrhunderts; in: Unsere Heimat - Zeitschrift des Vereins für Landeskunde von Niederösterreich und Wien, 45, Ss. 222-235.
• Friedrich Buschmann: Dein Stockerau, die Chronik der Stadt.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Stockerau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.