Solymossy Ulászló

Solymossy Ulászló
Született	1897. június 30. Terezín
Elhunyt	1960. szeptember 30. (63 évesen) Gröbming
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katona
A Wikimédia Commons tartalmaz Solymossy Ulászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vitéz stanogorai Solymossy Ulászló, 1934-ig Stanoilovic (Theresienstadt, 1897. június 30. – Gröbming, 1960. szeptember 30.) magyar katona, vezérőrnagy (gyalogság).

Élete és pályafutása

Apja, Stanoilovic István is hivatásos katonatiszt volt, címzetes altábornagyi rendfokozatot ért el. Anyja neve Medvey Ilona.

Középiskolai tanulmányait a kismartoni császári és királyi katonai főreáliskolában végezte, majd elvégezte a Theresianum Katonai Akadémiát (1911–1914), illetve később a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyamát, a Hadiakadémiát (1924–1926).

Az első világháborúban a tiroli 1. császárvadász ezredben szolgált, soron kívül századossá léptették elő. A háború végén olasz hadifogságba esett.

1938. február és 1939. augusztus között katonai attasé volt Prágában, majd 1941 augusztusáig Pozsonyban.

A második világháborúban hadosztályparancsnokként vett részt. 1943. augusztus 10-től a Honvédelmi Minisztérium VIII. csoportfőnöke, egyben a leventék országos parancsnoka. 1944. október 1-jén nyugállományba helyezték, de a nyilaspuccs után reaktiválták. 1944. november 15-től a háború végéig országos erődítési parancsnok volt.

Kitüntetései a viselési sorrendben

• Magyar Érdemrend tisztikeresztje hadidíszítménnyel, kardokkal (1942. október 20.),
• Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1941. december 2.),
• Magyar Érdemkereszt IV. osztálya (1933),
• Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal (1917. október 20.),
• Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal (két ízben, 1916. december 16. és 1918. február 23.),
• Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal (1916. június 17.),
• Kormányzói Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérme, szalagján a másodízben adományozott hadidíszítménnyel és kardokkal ékesített III. osztályú Katonai Érdemkereszt kisebbített alakjával,
• Kormányzói Dicsérő Elismerés Koronás Magyar Bronzérme (1929),
• Károly-csapatkereszt,
• Háborús Emlékérem kardokkal és sisakkal,
• Tiszti Katonai Szolgálati Jel II. osztálya,
• Erdélyi Emlékérem,
• Olasz Korona Rend parancsnoki keresztje (1936),
• Német Sas Rend II. osztályú érdemkeresztje (1938. május),
• német Vaskereszt II. osztálya (1942. december 7.),
• tiroli Háborús Emlékérem (1942. április 3.),
• bolgár Háborús Emlékérem,
• Német Lovagrend Mária keresztje.

Források

• ↑ Szakály: Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918–1945. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. 214–215. o. ISBN 978-615-5465-61-1