Skóciai Szent Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 12akd (vitalap | szerkesztései) 2021. március 4., 13:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Skóciai Szent Margit
Született1045[1][2][3][4][5]
Elhunyt

Edinburgh
Állampolgársága
HázastársaIII. Malcolm skót király (1069–)[7][8]
Gyermekei
SzüleiÁrpád-házi Ágota
Száműzött Eduárd
Foglalkozásasaját jogon uralkodó királynő
SírhelyeDunfermline Abbey
A Wikimédia Commons tartalmaz Skóciai Szent Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szent Margit skót királyné arcképe egy kódexből

Skóciai Szent Margit (Nádasd, Magyarország, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) magyar származású skót királyné, aki III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére, ám legfőképpen hitéleti munkássága jelentős, mivel megismertette a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet Skóciával. Gyermekei folytatták munkáját.

Ősei és élete

Az első biztos adat, amellyel Margit atyjáról, Száműzött Eduárdról rendelkezünk, az, hogy Magyarországon élt, és Szent István király lányát (más források szerint húgát), Ágotát[9] vette feleségül. Margit 1047. június 10-én született Reska (vagy Nádasd – ma Mecseknádasd) nevű településen, Magyarországon. Születési helye azonban a Hosszúhetény és Pécsvárad közt fekvő Nádasd, Kószavár is lehetett. [10]

Eduárd a feleségével, s gyermekeivel: Margittal, Krisztinával és Edgárral 1057-ben vagy valamivel korábban érkezett Anglia földjére. A hastingsi csatavesztés után a Bölcsek Tanácsa, utolsó kísérletként Anglia függetlenségének megvédésére, a fiatal Edgárt, Eduárd és Ágota fiát, Margit testvérét választotta királlyá. Hódító Vilmossal szemben a gyermek Edgárnak nem voltak esélyei, már csak azért sem, mert a legfontosabb állami hivatalok normannok kezében voltak, akik Vilmost ujjongva ünnepelték mint új királyt. Edgár anyjával és nővérével Margittal együtt Skóciába menekült (a fáma szerint hazatérésük közepette Skóciába sodorta őket egy tengeri vihar), ahol akkor III. Malcolm uralkodott.

Margitról attól az időtől kezdve kapunk élesebb képet, hogy III. Malcolm második feleségeként Skócia királynéja lett 1069-ben. Margit mindvégig döntő befolyást gyakorolt férjére, aki az asszony hatására kivetkezett vad szokásaiból; Margit még normandiaiak és németalföldiek földhöz juttatását is kieszközölte annak érdekében, hogy támogatást szerezzen egy esetleges normann-skót háború esetére. Terve nem járt sikerrel, támogatást nem nyert, viszont a háború megkezdődött. Az életrajzíró Durhami Turgot-tól is tudjuk azt, hogy Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynét, aki templomokat és kolostorokat építtetett, és minden nyomorúságos szenvedőn segített. Az irgalmasság tetteinek gyakorlásával emléket állított az emberek szívében.

Gyermekei és halála

Margit minden angol királynő ősanyja lett azáltal, hogy leánya, Matild, Hódító Vilmos legkisebb fiának, I. Henriknek lett a felesége. Legkisebb fia I. Dávid néven követte apját a skót trónon, ám mindvégig az angolok irányítása és ellenőrzése alatt uralkodott.

A királyné nyolc gyermeket hozott világra, hat fiút és két leányt:

  • Edvárd (?–1093. november 13.) apjával együtt esett el az alnwicki csatában
  • Edmund (1070 körül–1097 után)
  • Etelred (?–1093 körül), dunkeldi apát
  • Edgár (1074 körül–1107. január 8.), Skócia királya 1097-től 1107-ig, ő nőtlen maradt, és gyermeke sem született
  • Sándor (1077/1078–1124. április 23.), I. Sándor néven Skócia királya volt 1107-től 1124-ig, ő 1107 körül nőül vette Normandiai Szibillát, de gyermekük nem született, a királynak viszont volt egy törvénytelen fia, Máel Coluim
  • Edit (1080 körül–1118. május 1.), aki Matilda néven I. Henrik angol király első felesége lett 1100. november 11-én, s akinek négy gyermeket szült, Eufémiát, Matildát, Vilmost és Erzsébetet
  • Mária (1082–1116), ő III. Eusztász boulogne-i gróf hitvese lett, akinek egy leányt szült, Matildát, aki 1125-ben a későbbi István angol király felesége lett, akinek öt gyermeket szült, Eusztászt, Balduint, Vilmost, Matildát és Máriát
  • Dávid (1082 vagy 1084–1153. május 24.), Skócia királya volt I. Dávid néven 1124-től 1153-ig, ő az özvegy, háromgyermekes Matilda huntingdoni grófnőt vette el 1113-ban, akitől négy gyermeke lett, két fiú és két lány (Malkolm, Henrik, Klarícia és Hodierna)

Margit 1093. november 16-án halt meg Edinburghban, három nappal azután, hogy férje, Malcolm és legidősebb fia az angolok elleni csatában elestek. A nép körében azonnal szentként kezdték el tisztelni, ünnepélyes szentté avatása 1261-ben történt IV. Ince által. Margit és Malcolm földi maradványait a reformáció idején Spanyolországba menekítették. Később visszahozták Skóciába és az általa 1072-ben Dunfermline-ban (Edinburgh-tól kb. 20 km-re északra, North Qeensferry mellett) alapított bencés rendi kolostorban nyugszik együtt férjével, fiával és más skót királyokkal és főnemesekkel.

Ünnepét 1673-ban vették föl a római naptárba, június 10-re. 1969-ben november 16-ra helyezték át.

Származása

Skóciai Szent Margit ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Edgár angol király
 
 
 
 
 
 
 
8. II. Ethelred angol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Ælfthryth angol királyné
 
 
 
 
 
 
 
4. II. Edmund angol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Ælfgifu
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Száműzött Eduárd
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. Ealdgyth
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Skóciai Szent Margit
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. Árpád-házi Ágota
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Autoritats UB
  4. ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  5. ↑ Kindred Britain
  6. ↑ A Historical Dictionary of British Women. Routledge, 2003. december 17.
  7. ↑ Kindred Britain
  8. ↑ p10216.htm#i102154, 2020. augusztus 7.
  9. ↑ [1]
  10. ↑ „Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)1986 / 1. számSándorfi György: Három korai magyar motte”.  

További információk

  • Dümmerth D.: Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest, 1977
  • Bérczi Sz.: Magyarországi szent királylányok emlékezete, TKTE, Budapest, 2008 ISBN 978-963-87437-2-5
  • Török J.: A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest, 1991
  • White, K. E.: Szentek kislexikona, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1993
  • Báró Malcomes Béla: Szent István unokája. Szent Margit Skócia királynéja magyar származása és magyarországi szülőhelye, Stephaneum Nyomda R. T., Budapest, 1938
  • Skóciai Szent Margit
  • 910 éve halt meg Skóciai Szent Margit
  • Tom Steel: Scotland's story
  • Bérczi Szaniszló: Magyarországi szent királylányok emlékezete, Budapest 2007 ISBN 978-963-87437-2-5 [2]
  • BBC
  • Skócia védőszentje
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Skóciai_Szent_Margit&oldid=23645903”