Sebestyén Károly (kritikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 20:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Ez a szócikk a színészről, íróról és műfordítóról szól. Hasonló címmel lásd még: Sebestyén Károly (egyértelműsítő lap).
Sebestyén Károly
SzületettSchosberger Károly
1872. július 10.
Kaposvár
Elhunyt1945. január 5. (72 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBak Hedvig
(h. 1895–1922)
Mezey Gizella
(h. 1925–1945)
Foglalkozása
  • fordító
  • kritikus
  • irodalomtörténész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sebestyén Károly, született Schosberger,[2] névvariáns: Schlossberger[3] (Kaposvár, 1872. július 10.[4] – Budapest, Józsefváros, 1945. január 5.)[5] színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).

Sebestyén György (Georges Sebastian) francia karmester apja, Sebestyén Ede újságíró, fordító, zenei szakíró bátyja.

Életútja

Schosberger Mór lókereskedő és Krausz Róza fia. Középiskoláit Kaposváron, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett a magyar és a latin nyelvből és irodalomból. 1895 októberében a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziumban a klasszika-filológia helyettes, 1897 májusában rendes tanára lett. 1912-től 1932-ig a Színművészeti Akadémia tanára, közben igazgató-helyettese, 1928–1930 között igazgatója volt. Elméleti tárgyakat: „esztétikát, dramaturgiát és költészettant tanított az általa képviselt konzervatív irodalmi irány szellemében.”[6]

Már egyetemi hallgató korában több cikke jelent meg a Pesti Hírlapban. 1898 elejétől 1903 végéig a Magyarország című napilap színházi és irodalmi referense, 1904-től a Budapesti Hírlap szerkesztőségének tagja, majd a Pester Lloyd belső munkatársa volt.

Irodalomtudós, műfordító, évtizedeken át színikritikus volt egy személyben. Filozófiai és esztétikai tanulmányokat írt, főként a klasszikus hagyományokat kedvelte. „Két fő szerelme volt: a klasszikus ókor és Shakespeare; a görög filozófia és a dráma.”[7]

Kétszer nősült. 1895. október 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Bak Hedviggel (1872–1922).[8][9] Második házastársa Mezey Géza és Engel Friderika lánya, Gizella volt, akivel 1925. május 30-án kötött házasságot.[10]

A holokauszt áldozatai között tartják számon, de halála körülményeit nem említik.[11]

Munkái

  • A pseudo Phokylides. Tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből (Budapest, 1895)
  • Hajnalodik. Versek; Singer-Wolfner, Budapest, 1895
  • A görög gondolkodás kezdetei Thalestől Sokratesig (Budapest, 1898)
  • Julianus. Drámai költemény (Budapest, 1899)
  • A római irodalom története. Szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból; Lampel, Budapest, 1902
  • A cinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből (Budapest, 1902) Online
  • Shakespeare Athéni-Timonja; Franklin Ny., Budapest, 1906
  • A színpad három évezreden át (1913)
  • Napnyugati séták; Franklin, Budapest, 1916 (Olcsó könyvtár)
  • Herakleitos (Budapest, 1917)
  • Dramaturgia. A drámai műfajok elmélete és története (Budapest, 1919)
  • Shakespeare és az angol reneszánsz (1920)
  • Emlékek és tanulmányok; Pantheon, Budapest, 1921
  • A római irodalom kistükre (Budapest, 1923)
  • Summa vitae. Visszatekintés egy életre, 1-2.; Athenaeum, Budapest, 1927 (Korunk mesterei)
  • Alexander Bernát (Budapest, 1934)
  • Ilonkától – Izoldáig. Regény; Rózsavölgyi, Budapest, 1935
  • Shakespeare kora, élete, művei (Budapest, 1936)
  • Munkák és napok. Sebestyén Károly válogatott tanulmányai; Rózsavölgyi, Budapest, 1941
  • A cinikus filozófia; Farkas Lőrinc Imre, Budapest, 1994

Drámafordításai

Jegyzetek

  1. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM69715, Sebestyén Károly, 2018. szeptember 13.
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63515/1890 Névváltoztatási kimutatások 1890. év 10. oldal 25. sor
  3. ↑ Sebestyén Károly. Magyar Életrajzi Index
  4. ↑ Születési bejegyzése a kaposvári izraelita hitközség születési akv. 32/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  5. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 629/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  6. ↑ Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet, 406. o. 511. o. (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001)
  7. ↑ Gedő Gyula: Sebestyén Károly In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (270. o.)
  8. ↑ Sebestyén Károly és Bak Hedvig házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 36/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  9. ↑ Sebestyén Károlyné Bak Hedvig halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 343/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  10. ↑ Sebestyén Károly és Mezey Gizella házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 538/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  11. ↑ Holokauszt Emlékközpont[halott link].

Források

További információk

  • Sebestyén Károly Dramaturgiá-jának jellemzése. In: Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001) Drámaelméletek? Dramaturgiák? c. fejezet (511. o.)
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sebestyén_Károly_(kritikus)&oldid=23683056”