Sarki csér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sarki csér
Sterna paradisaea-Norderoog.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Sterna
Faj: S. paradisaea
Tudományos név
Sterna paradisaea
Pontoppidan, 1763
Elterjedés
Fészkelési, vonulási és telelési területeFészkelési, vonulási és telelési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sarki csér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki csér témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki csér témájú kategóriát.

Keresztülrepüli a földet

A sarki csér (Sterna paradisaea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.

Nyár végén a madár útra kel, és az Északi-Jeges-tengertől, a partok mentén az Antarktiszra repül. Rajta kívül bolygónk egyetlen vándormadara sem képes ezt a 20 000 km-es utat megtenni. A déli-sarki nyár végén azután a sarki csérek ismételten felkerekednek, és visszafelé is megteszik ezt az utat.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsia és Észak-Amerika északi részén költ, Az északi sarkvidékről, a déli sarkvidékig vándorol, általában a szárazföld vonalát követi. Tenger- és folyópartoknál, tundrákon lévő tavaknál fészkel, az év többi részét a tenger fölött tölti.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átlagos testhossza 33-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-85 centiméteres, testtömege 75-85 gramm. Feje teteje (sapkája) fekete, a csőre és lába élénk piros. Egész megjelenése a Közép-Európában elterjedt küszvágó csérhez rendkívül hasonló, attól terepen igen nehéz megkülönböztetni. Elkülönítő bélyege rövid lába, a csőre hegyéről hiányzó fekete szín. Röptében hosszabb farka és a szárny hegyének határozott fekete szegése kölönbözteti meg a küszvágó csértől.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halakkal táplálkozik, melyet zuhanó repüléssel a vízbe vetődve, 1-6 méter mélyen is megfog. Keskeny szárnya és villás farka ideális repülővé teszi.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy telepekben költ, a fészkét sekély talajgödörben alakítja ki , melyet rendszerint kis kagylóhéjakkal bélel ki. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyek 20-24 nap múlva kelnek ki.

A tojásokon ülő madár
és egy fészek

Vonulása és kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világon a leghosszabb vonulási utat bejáró madárfaja. Az északi sarkvidék peremén fekvő fészkelőhelyeiről az Antarktisz körüli vizekre vonul telelni. A vonulás során a tengerek és óceánok felett repül, az európai kontinens belsejébe csak ritkán jut el. Magyarországon ritka vendég, csak kóborló példányok fordulnak elő, amelyek valószínűleg a folyóvölgyeket követve jutnak el nagyobb tavainkhoz. Leggyakrabban a Fertő mellett Mekszikópusztán figyelték meg.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 forint.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó (2005) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]