Sankt Georgen an der Stiefing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CsurlaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 22:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (egyértelműsítés, replaced: → [[Mura (Dráva)| [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB)
Sankt Georgen an der Stiefing
A kastély és a Szt. György-templom
A kastély és a Szt. György-templom
Sankt Georgen an der Stiefing címere
Sankt Georgen an der Stiefing címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8413
Körzethívószám03183
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség1475 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság319 m
Terület18,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 32″, k. h. 15° 34′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 32″, k. h. 15° 34′ 39″
Sankt Georgen an der Stiefing weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Georgen an der Stiefing témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sankt Georgen an der Stiefing osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1500 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Sankt Georgen an der Stiefing a Leibnitzi járásban
St. Georgen kastélya és a Szt. György-plébániatemplom
A neudorfi kastély

Sankt Georgen an der Stiefing a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Murától keletre, a Leibnitzi-sík északkeleti sarkában. Az önkormányzat 3 katasztrális községben (Hart, Lappach, St. Georgen an der Stiefing) 11 települést egyesít: Alla (25 lakos), Baldau (133), Gerbersdorf (45), Hart bei Wildon (147), Kurzragnitz (116), Lappach (118), Neudorf (235), Prentern (22), Sankt Georgen an der Stiefing (552), Stiefing (66), Stiefingberg (47).

A környező települések: északra Allerheiligen bei Wildon, keletre Schwarzautal, délre Ragnitz, nyugatra Wildon.

Története

A település története i.e. 4. évezredig, az újkőkorig nyúlik vissza.

Sankt Georgen várát először 1147-ben említik, amikor egy bizonyos Rupertus von St. Georgen szőlőket adományozott az admonti kolostornak. A vár és a Szt. György-templom alapítója feltehetően I. Luitold von Plain gróf (1122-1164) volt. A korai épületekből szinte semmi nem maradt, a templom kriptájának egy román stílusú portálja talán ebből a korszakból való. A Plain-család 1253-ban kihalt, a vár és a birtok pedig a seckaui püspökre szállt. Ebben az időben a faluhoz 6 nagy és 20 kisebb gazdaság, valamint egy kézműves tartozott.

1480-ban a várat Mátyás magyar király seregei szállták meg, de a következő évben III. Frigyes császár visszafoglalta. A hadakozás közben a falu és a templom nagy károkat szenvedett. 1532-ben a Stájerországon átvonuló II. Szulejmán hada dúlta fel a térséget. 1555-ben Peter von Seckau püspök eladta a várat és a hozzá tartozó birtokokat Andre von Glojachnak, aki felújította és kibővítette az erődítményt; ebből az időből származik az épület mai, reneszánsz jellegű külseje. A Glojach-család 1754-ben eladta a kastélyt Joseph Egkh von Hungerspachnak, aki a következő évben neobarokk stílusban átépíttette a lovagtermet. Az épület 1816-ban Franz Xaver Mihurko, 1823-ban Anton von Attems gróf kezére került, akitől 1859-ben Karl Binder von Kriegelstein szerezte meg. 1876-ban a kastély legrégebbi, romos szárnyát lebontották.

A települési önkormányzat 1850-ben alakult meg.

1925-ben a híres író, Paul Ernst vásárolta meg St. Georgen kastélyát. Miután 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, St. Georgen a Stájerországi reichsgauba került. 1945-1955 között a brit megszállási zónához tartozott.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Hart községet, valamint Stocking egyes részeit St. Georgenhez csatolták.

Lakosság

A Sankt Georgen an der Stiefing-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1500 fő élt. 2015-ben a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,5% egyéb országok polgára. 2001-ben 92,5% római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1% ortodox kereszténynek, 4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

Paul Ernst síremléke
  • Sankt Georgen kastélya
  • a Szent György-plébániatemplomot a 20. század elején szinte teljesen átépítették, korábbi barokk belsőjét neoreneszánsz stílus váltotta fel.
  • a neudorfi kastély reneszánsz stílusban épült. A vele egybeépített Mária-kápolna tornya 1640-ből való.
  • a St. Georgeni pellengér
  • Paul Ernst síremléke
  • a Mária-oszlop és háborús emlékmű

Híres St. Georgen-iek

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Georgen an der Stiefing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schloss St. Georgen an der Stiefing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források