STS–119

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(STS-119 szócikkből átirányítva)
STS-119
STS-119 insignia.jpg
Sts119 crew portrait.jpg
Jobbról (első sor) Lee Archambault és Dominic Antonelli. Balról (hátsó sor) Joseph Acaba, John Phillips, Steven Swanson, Richard Arnold and Koichi Wakata (JAXA)
Repülésadatok
Személyzet 7
Űrrepülőgép Discovery
A repülés paraméterei
Start 2009. március 15.
19:43 EDT/23:43 UTC/0:43 CET
Starthely Cape Canaveral
LC–39A
Keringések száma 202
Leszállás
ideje 2009. március 28.
15:13 EDT/19:13 UTC/20:13 CET
helye Kennedy Űrközpont
Időtartam 12 nap 19 óra 31 perc 1 másodperc
Megtett távolság 8,53 millió km
Előző repülés
Következő repülés
STS–126 STS-126 insignia.jpg
STS–125 STS-125 patch.jpg

Az STS–119 az amerikai űrrepülőgép-program 125. repülése. Feladata az S6 rácselem feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, így befejeződik a Integrált rácsszerkezet építése. Eredetileg február 12-ére tervezték 2009 első űrmisszióját, de ötször módosították a dátumot, az űrsikló üzemanyag-adagoló rendszerében felmerült problémák miatt. A hajtóműben és az üzemanyagtartályban a nyomás egyensúlyáért három szelep felel; az Endeavour tavaly novemberi útján ebből hibásodott meg egy, de a másik kettőnek sikerült átvenni a feladatát. Ez az út a 100. Space Shuttle küldetés a Challenger-katasztrófa óta és egyben a 28. út az ISS-re. Az indítást március 11-én az indítás előtt pár órával újra elhalasztották, mert a cseppfolyós hidrogén szivárgását észlelték. A késés miatt, hogy a dokkolóegységen helyet tudjanak biztosítani a Szojuz TMA–14 űrhajónak, a repülést le kellett rövidíteni 13 napra, a negyedik űrsétát pedig törölni.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–119 küldetéssel együtt)

[szerkesztés] Induló ISS Személyzet

[szerkesztés] Visszatérő ISS Személyzet

[szerkesztés] Küldetés paraméterek

Az ISS a STS-119 küldetés után

[szerkesztés] Előkészületek

A meghibásodott hidrogén-feltöltő rendszer

Az indítást eredetileg március 11-ére tűzték ki, azonban ez az üzemanyag-feltöltő rendszer hidrogénszivárgása miatt legalább 24 órát csúszott,[1] majd március 12-én még három napot halasztottak, ezúttal a végleges március 15-ére.

[szerkesztés] Repülés

[szerkesztés] Első nap, március 15., indítás

A Dicovery esti indítása.

Többszöri halasztás után sikeresen elindult a Discovery. Az űrrepülőgép 19:43-kor (EDT) hagyta el az LC–39A indítóállványt, mint a fényképek utólagos elemzése kimutatta, egy, a középső tüzelőanyag-tartályra potyautasként kapaszkodó szelindekdenevérrel együtt, amely valószínűleg hamar elpusztult.[2][3] A startot követően 225 kilométeres magasságú pályára állt, ezután nyitották ki a raktérajtókat és aktiválták a robotkart. Ezen a magasságon gyorsabban haladt az Orbiter, így utol tudta érni az ISS-t.

[szerkesztés] Második nap, március 16.

Az ébresztés után a legénység elkezdte a Discovery hővédő pajzsának rutinellenőrzését az OBSS segítségével. A dokkolás előkészületeit is megkezdték és ellenőrizték az űrruhákat is.

[szerkesztés] Harmadik nap, március 17., dokkolás

Wikinews-logo.svg
A Wikihírek kapcsolódó cikke:
Az űrállomáshoz közelítő Discovery, nyitott raktérajtókkal. A dokkolóberendezés közvetlenül a pilótakabin mögött van.

A Discovery pályamódosításokkal utolérte az ISS-t , ezután kezdte el az RPM-et (forgási manőver), közben az ISS legénysége fotósorozatot készített a Discoveryről. Ezt a sorozatot azért készítik, hogy meggyőződőjenek, hogy nem sérült-e meg az űrrepülőgép burkolata. Ezután kezdte meg a dokkolást a PMA-2-höz (az ISS dokkolórendszere). Az űrrepülőgép magyar idő szerint 22:19:53-kor dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson Nyugat-Ausztrália fölött.[4] A zsilipajtókat éjfél után kilenc perccel nyitották ki. Az üdvözlési ceremónia után Koichi Wakata felváltotta Sandra Magnus helyét, aki 126 napig volt az ISS-legénység tagja.

[szerkesztés] Negyedik nap, március 18.

Az összehajtogatott S6 rácselem a Canadarm2 végén, éjszaka

Megkezdték S6 rácselem kiemelését a Canadarm2 robotkarral a Discovery rakteréből. Ezután az űrrepülőgép robotkarja átvette az S6 rácselemet. Ekkor az űrállomás robotkárját átvitték az Mobile Transporter-en a Integrált rácsszerkezet másik oldalára és ismét átvette S6 rácselemet. A rácselem a másnapi űrsétáig a robotkaron "éjszakázott".[5]

[szerkesztés] Ötödik nap, március 19., EVA 1

Richard Arnold az első űrsétán (EVA 1)

Steven R. Swanson és Richard Arnold bent éjszakázott a Quest zsilipkamrában, hogy megszokják a nitrogénszegény levegőt, amit a kb. 6 és fél órás űrséta alatt fognak belélegezni. Az űrséta előtt Koichi Wakata és John Phillips az űrállomás robotkarjával átvitte az S6 rácselemet a beépítési helyre, a S5 szegmenshez. Swanson és Arnold magyar idő szerint 18:16-kor kezdték el az első űrsétát, hogy installálják a S6 rácselemet.

A két asztronauta fő feladatai voltak:

  • az S6 csatlakoztatása az S5-höz
  • az energia- és adatkábelek csatlakoztatása
  • a termikus- és védőborítások eltávolítása
  • a radiátor aktiválása és kinyitása

Az űrséta (a 121. az ISS építés kezdete óta) 0:23-ig (CET) tartott, így 6 óra 7 perces volt.

[szerkesztés] Hatodik nap, március 20.

Az 1B napelemet magyar idő szerint 16:06-tól 16:52-ig nyitották ki, 3B napelemet pedig 17:35-től 18:17-ig. A napelemeket először csak 49%-ig nyitották ki, így a nap felmelegítette, és nem ragadt össze a harmonikaszerkezet. Ezután nyitották teljesen ki az S6 rácselem napelemeit. Ebéd után Swanson és Acaba elkezdték a Quest zsilipkamra konfigurálását a másnapi űrsétához.[6][7][8] Az éjszakát a zsilipkamrában töltötték.

[szerkesztés] Hetedik nap, március 21., EVA 2

Steve Swanson a második űrsétán (EVA 2)

Steven R. Swanson és Joseph M. Acaba a küldetés második űrsétáját 17:51-kor CET kezdték meg.

A két asztronauta fő feladatai voltak:

  • az STS–127 küldetés munkaterületinek előkészítése
  • a légüres teherszállító rögzítési rendszerének (UCCAS) a P3 rácselemen történő részleges telepítése
  • a második GPS antenna telepítése a Kibo modulon (a japán HTV teherűrhajó szeptemeri küldetésének segítéséhez)
  • infravörös képek készítése a P1 és S1 rácselemek radiátorairól
  • a Z1 rácselem giroszkópjainak az energiakábeleiknek újrakonfigurálása

Az űrséta (a 122. az ISS építés kezdete óta) 0:21-ig (magyar idő szerint) tartott, így 6 óra 30 perces volt. Kisebb problémák adódtak egy rögzítőelemmel, melyet rossz pozícióban hagytak, ennek korrigálását a harmadik űrsétára hagyták, melyet emiatt át kellett szervezni. Emellett Swanson szkafanderével is adódtak problémák.[9]

[szerkesztés] Nyolcadik nap, március 22.

Ezen a napon a Discovery legénysége először pihenhetett a küldetés kezdete óta, utána egy interjún vettek részt. Ezután a houstoni küldetésirányító zöld utat adott az űrállomás vizeletfeldolgozó szerkezet (Urine Processor Assembly) új lepárlókészülékének (Distillation Assembly) mintavételéhez. De egy fél óra múlva lefújták a mintavételt, mert a vizelet a vártnál lassabban folyt UPA-ba. Az űrállomást egy űrszemétdarab veszélyeztette, mely egy kínai hordozórakéta utolsó fokozatából származott. Az űrrepülőgép kormányfúvókáival elfordították az egész komplexumot úgy, hogy a Discovery szárnyainak fékező hatása miatt megnövekedjen a légellenállása (az alacsony Föld körüli pályán a felsőlégkör fékező hatása még mérhető), és emiatt mintegy 30 cm/s-mal csökkenjen a sebessége, így elkerülve a veszélyes közelséget. Az űrhajósok a legnagyobb közelséget űrhajóikban töltötték, az evakuálásra felkészülve.[10] Később a vizelet-lepárlókészülék mintavételét újra elkezdték, ami 4-5 órába telt. Joseph M. Acaba és Richard Arnold beköltözött a Quest modulba, hogy felkészüljenek az utolsó űrsétára.

[szerkesztés] Kilencedik nap, március 23., EVA 3

Joseph M. Acaba a harmadik űrsétán (EVA 3)

Hajnalra az űrállomás visszatért az eredeti helyzetébe a törmelék-elkerülő manőver (Debris Avoidance Maneuver) után. Joseph Acaba és Richard Arnold magyar idő szerint 16:37-kor kezdték el a harmadik, egyben az utolsó űrsétát.

A két asztronauta fő feladatai voltak:

  • A legénység felszereléseit tartalmazó segédeszköz (CETA) áthelyezése a P1-ről az S1-re, és arra egy új csatlakozó felszerelése
  • A Canadarm2 robotkarjának csuklószerkezetét megkenték
  • Az UCCAS telepítésének befejezése
  • Hővédő takaró elhelyezése a Dextre manipulátoron

Az űrséta (a 123. az ISS építés kezdete óta) magyar idő szerint 23:04-ig tartott, így 6 óra 27 perces volt. Újabb probléma akadt. Nem tudták az UCCAS-t telepíteni, ezért ideiglenes módon rögzítették[11], amit az STS–127 küldetésen fejeztek be.[12][13]

[szerkesztés] Tizedik nap, március 24.

Barack Obama az ISS-t hívja.

Este hatkor (CET) az ISS és a Discovery legénysége összegyűlt a Harmony modulban és beszélgetett az USA elnökével, Barack Obama-val, ezen kívül a Kongresszus egyes képviselőivel és iskolásokkal is a Fehér Házból.

[szerkesztés] Tizenegyedik nap, március 25., leválás

Az ISS a Discoveryről, a leválás után.

Este hétkor a legénység lezárta a két űrjármű közt a zsilipajtókat és a Discovery űrrepülőgép magyar idő szerint 20:53-kor vált le a Nemzetközi Űrállomásról, így megkezdte a három napos utazását vissza a Földre. A Discovery 9 napot 20 órát és 10 percet töltött el az űrállomáson. Ezután az Orbiter körül repülte az űrállomást és elkezdett távolodni az ISS-től.

[szerkesztés] Tizenkettedik nap, március 26., pihenőnap

Ezen a napon többször is beindították OMS-t (orbitális manőverező rendszer), így módosította a pályáját az Orbiter. Utána átvizsgálták az űrsikló hővédőpajzsát az OBSS-sel, esetleges törmelék-becsapódás miatt. A vizsgálat során a jobb, és a bal szárny belépőéleit és az orrkúpot is átnézték.

[szerkesztés] Tizenharmadik nap, március 27.

Az hővédőpajzsról készített képeket kiértékelte a földi személyzet és nem találtak semmi olyat, ami veszélyezhetné a visszatérést a légkörbe. A legénység megkezdte a visszatéréshez az előkészületeket, minden eszközt elraktak a tárolórekeszekbe és ellenőrizték a rendszereket.

[szerkesztés] Tizennegyedik nap, március 28., landolás

Discovery landolása a Kennedy Űrközpont 15-ös kifutóján.

Eredetileg a leszállást a floridai Kennedy Űrközpontba 18:39-kor (CET) tervezték, de a rossz időjárási körülmények miatt egy keringéssel későbbre halasztották, 20:14-re (CET). Az Discovery űrrepülőgép 19:08-kor (CET) lépett be a föld légkörébe, és 20:13:40-kor ért földet a Kennedy Űrközpont 15-ös kifutóján.[14]

[szerkesztés] Űrséták

  • EVA 1: Steve Swanson and Richard Arnold (2009. március 19., 18:16-0:23 CET, 6 óra 7 perc)
  • EVA 2: Swanson és Joseph M. Acaba (2009. március 21., 17:51-0:21 CET, 6 óra 30 perc)
  • EVA 3: Acaba és Arnold (2009. március 23., 16:37-23:04 CET, 6 óra 27 perc)

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–119 témájú médiaállományokat.
  • A küldetés a NASA TV-n követhető az interneten élőben.

[szerkesztés] Lábjegyzetek

  1. ↑ Discovery liftoff postponed due to gas leak: NASA (angol nyelven), 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  2. ↑ Moskowitz, Clara: Bat Hung On For a Ride Into Space (angol nyelven). Space.com, 2009. március 17. (Hozzáférés: 2009. március 19.)
  3. ↑ Kereszturi, Ákos: Együtt startolt egy denevér a Discoveryvel - kép. [Origo] Világűr, 2009. március 18. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  4. ↑ Frey, Sándor: Discovery (STS-119): megérkezés az űrállomáshoz. Űrvilág.hu, 2008. március 18. (Hozzáférés: 2009. március 18.)
  5. ↑ Kereszturi, Ákos: Megkezdődött az utolsó nagy szerelés az űrállomáson. [Origo] Világűr, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  6. ↑ Malik, Tariq: Space Station to Spread Last Solar Wings (angol nyelven). SPACE.com, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2009. március 20.)
  7. ↑ Kereszturi, Ákos: Nyitva az új napelem az űrállomáson. [Origo] Világűr, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  8. ↑ Frey, Sándor: Kinyíltak az utolsó napelemszárnyak is. Űrvilág, 2009. március 21. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  9. ↑ Kereszturi, Ákos: Discovery: szerencsétlen véletlenek űrsétája. [Origo] Világűr, 2008. március 23. (Hozzáférés: 2009. március 23.)
  10. ↑ Frey, Sándor: Űrszemét és Discovery-fékernyő. Űrvilág, 2009. március 27. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
  11. ↑ Az UCCAS rögzítése'. [NASA] Space Shuttle News & Media Resources, 2008. március 23. (Hozzáférés: 2009. március 24.)
  12. ↑ Befejezték harmadik űrsétájukat a Discovery űrhajósai. [Index] Tudomány, 2008. március 24. (Hozzáférés: 2009. március 24.)
  13. ↑ Kereszturi, Ákos: A feszítővas sem segített az űrsétán. [Origo] Világűr, 2009. március 24. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
  14. ↑ Discovery (STS-119): Leszállás Floridában. Űrvilág, 2009. március 28. (Hozzáférés: 2009. március 29.)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=STS%E2%80%93119&oldid=9570596”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken