Rózsás kakadu
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eolophus roseicapilla (Vieillot, 1817) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rózsás kakadu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás kakadu témájú médiaállományokat és Rózsás kakadu témájú kategóriát. |
A rózsás kakadu (Eolophus roseicapilla vagy Eolophus roseicapillus) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt kakadufélék (Cacatuidae) családjában az Eolophus nem egyetlen faja.
Rendszertani helyzete
Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Cacatua nembe sorolják Cacatua roseicapilla néven.
Származása, elterjedése
A partvidék kivételével egész Ausztráliában és Tasmania keleti részén honos.
Alfajai
Az alfajok különbségei árnyalatnyiak.
- Eolophus roseicapilla roseicapilla
- Eolophus roseicapilla albiceps - alapszíne halványabb, feje tetején a rózsaszín árnyalat határozottabb, Nyugat-Ausztráliában él
- Eolophus roseicapilla kuhli - szemgyűrűje vöröses árnyalatú, a Kimberley-övezetben fordul elő.
Megjelenése
Testhossza 35 centiméter, szárnyának fesztávolsága 50-60 centiméter, testtömege 300-400 gramm. Homloka, fejének teteje és apró, alig látható bóbitája fehér; arca, tarkója, nyaka és hasa rózsaszínű. Szárnya, háta világosszürke, farka sötétszürke. Írisze sötétbarna vagy fekete; a szeme körüli keskeny, csupasz gyűrű vöröses. Csőre szaruszínű, a lába szürke. Ahím és a tojó színei azonosak, de a tojó írisze második életévétől vörösbarnára vált és szemgyűrűje nem olyan élénk, mint a hímé.
Életmódja, élőhelye
Fákkal tarkított nyílt füves térségekben él, nagy csapatokban. Az ausztráliai utazók mindennapos élménye lehet a művelt területeken, akár több száz fős csapatokban a földön bóklászó rózsás kakaduk látványa.
Tápláléka magokból, gabonából, rügyekből és különböző rovarokból áll. Tömegesen nagy károkat okozhat a mezőgazdasági területeken, emiatt a farmerek valóságos irtóhadjáratokat vezetnek ellene: évente több százezret ölnek meg. Tömeges megsemmisítését más fajokra, így a csupaszszemű kakadura (Cacatus sanguinea), a sárgabóbitás kakadura (Cactua galerida) és az ormányos kakadura (Cacatua tenuirostris) is kiterjesztették. A kakaduk mészárlása nemzetközi tiltakozó akciókat váltott ki.
Leggyakrabban alkonyattájt lehet látni akrobatikus repülőmutatványait. Sokszor nagy távolságokra kénytelen repülni, hogy táplálékhoz jusson. Táplálkozás közben őrszemet állítanak.
Szaporodása
Költésének időpontja az esőzés függvénye, leggyakrabban február és május között költ. Faodúba készíti fészkét és eukaliptuszlevelekkel béleli ki. Fészekalja 3-5 tojás, kotlási idő 25-30 nap, a költőpár felváltva ül a tojásokon. A kirepülési idő hat hét, ezután még három-öt héten át a szülők az odún kívül folytatják az etetést.
 |
 |
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
- Romhányi: Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura, 79–80. old. ISBN 963 233 126 5
- Képek az interneten a fajról
