Rózsás kakadu
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eolophus roseicapilla (Vieillot, 1817) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rózsás kakadu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás kakadu témájú médiaállományokat és Rózsás kakadu témájú kategóriát. |
A rózsás kakadu (Eolophus roseicapilla vagy Eolophus roseicapillus) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt kakadufélék (Cacatuidae) családjában az Eolophus nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék
Rendszertani helyzete[szerkesztés]
Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Cacatua nembe sorolják Cacatua roseicapilla néven.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
A partvidék kivételével egész Ausztráliában és Tasmania keleti részén honos.
Alfajai[szerkesztés]
Az alfajok különbségei árnyalatnyiak.
- Eolophus roseicapilla roseicapilla
- Eolophus roseicapilla albiceps - alapszíne halványabb, feje tetején a rózsaszín árnyalat határozottabb, Nyugat-Ausztráliában él
- Eolophus roseicapilla kuhli - szemgyűrűje vöröses árnyalatú, a Kimberley-övezetben fordul elő.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 35 centiméter, szárnyának fesztávolsága 50-60 centiméter, testtömege 300-400 gramm. Homloka, fejének teteje és apró, alig látható bóbitája fehér; arca, tarkója, nyaka és hasa rózsaszínű. Szárnya, háta világosszürke, farka sötétszürke. Írisze sötétbarna vagy fekete; a szeme körüli keskeny, csupasz gyűrű vöröses. Csőre szaruszínű, a lába szürke. Ahím és a tojó színei azonosak, de a tojó írisze második életévétől vörösbarnára vált és szemgyűrűje nem olyan élénk, mint a hímé.
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
Fákkal tarkított nyílt füves térségekben él, nagy csapatokban. Az ausztráliai utazók mindennapos élménye lehet a művelt területeken, akár több száz fős csapatokban a földön bóklászó rózsás kakaduk látványa.
Tápláléka magokból, gabonából, rügyekből és különböző rovarokból áll. Tömegesen nagy károkat okozhat a mezőgazdasági területeken, emiatt a farmerek valóságos irtóhadjáratokat vezetnek ellene: évente több százezret ölnek meg. Tömeges megsemmisítését más fajokra, így a csupaszszemű kakadura (Cacatus sanguinea), a sárgabóbitás kakadura (Cactua galerida) és az ormányos kakadura (Cacatua tenuirostris) is kiterjesztették. A kakaduk mészárlása nemzetközi tiltakozó akciókat váltott ki.
Leggyakrabban alkonyattájt lehet látni akrobatikus repülőmutatványait. Sokszor nagy távolságokra kénytelen repülni, hogy táplálékhoz jusson. Táplálkozás közben őrszemet állítanak.
Szaporodása[szerkesztés]
Költésének időpontja az esőzés függvénye, leggyakrabban február és május között költ. Faodúba készíti fészkét és eukaliptuszlevelekkel béleli ki. Fészekalja 3-5 tojás, kotlási idő 25-30 nap, a költőpár felváltva ül a tojásokon. A kirepülési idő hat hét, ezután még három-öt héten át a szülők az odún kívül folytatják az etetést.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
- Romhányi: Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura, 79–80. old. helytelen ISBN kód: 963 223 126 5
- Képek az interneten a fajról
