Ugrás a tartalomhoz

Régi-új zsinagóga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenasi (vitalap | szerkesztései) 2020. június 30., 13:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Szín)
Régi-új zsinagóga
TelepülésPrága
Ország Csehország
Vallászsidó
Építési adatok
Stílusgótika
Építés kezdete1270
Építés befejezése1270
Elhelyezkedése
Régi-új zsinagóga (Prága)
Régi-új zsinagóga
Régi-új zsinagóga
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 24″, k. h. 14° 25′ 07″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 24″, k. h. 14° 25′ 07″
A Régi-új zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Régi-új zsinagóga témájú médiaállományokat.

Története

Közép-Európa legjelentősebb kora gótikus zsinagógáját 1270-ben építették, és eleinte Új zsinagógának nevezték. Jelenlegi nevét akkor kapta, amikor a szomszédságában egy újabb (azóta lebontott) imahelyet építettek.

A 14. század elején előcsarnokot, a 17. században pedig két adószedő pénztárt toldottak hozzá. Az oldalhajót a 18. században, a nők számára építették.

Itt tanított, itt adta elő istentiszteleteit a híres bölcselő Löw rabbi (1512–1609), és a legenda szerint a Régi-új zsinagóga padlására gyűjtötték össze az általa készített, majd összetört Gólem darabjait is.

Prágában ma már csak két zsinagógában tartanak rendszeresen istentiszteletet; ezek egyike a Régi-új zsinagóga (a másik az Újvárosban álló Jubileumi zsinagóga).

Az épület

Kép a Jewish Encyclopedia-ból (1901-1906)

A belső tér díszítése és kivitelezése a korábban épült, hasonló jellegű épületekénél hatásosabban jeleníti meg vallásos funkciót. Ezt a célt szolgálja az ötboltozatos elrendezés is, ami teljesen egyedülálló, és a később épített, hasonló stílusú zsinagógákban sem jelenik meg. A derékszögű boltozat ötös tagolású; ehhez hasonló egyedül a miltenbergi zsinagógáé.

A kéthajós épület falait belülről gótikus oszlopok támasztják. Az egyik ív tetejére függesztett lobogót Dávid-csillag díszíti. Ez a történelmi zászló jelképezte a zsidó közösség jogait – ezeket a jogokat Nagy Ottokár adta, majd a IV. Károly német-római császárként ismert I. Károly, III. Ferdinánd és II. Károly király (VI. Károly császár) is megújította.

Az oszlopok stilizált változatai az Aron Kodesh kődíszítésében is megjelennek. A bimah nem emelkedik ki a megszokott módon: ez, továbbá a boltozatok szerkezete és viszonylagos magassága monumentálissá teszi ezt a viszonylag kis épületet, aminek belső tere csupán 14,3 m * 8,4 m.

Források