Ruszkin
| Ruszkin (Ruskinovce) | |
 | |
| A Ruszkin település | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi kerület |
| Járás | Késmárki járás |
| Kerületei | Kassai kerület, Zsolnai kerület |
| Első írásos említés | 1242 |
| Körzethívószám | +421-52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 0 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 740 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 09′ 12″, k. h. 20° 37′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 12″, k. h. 20° 37′ 55″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ruszkin (szlovákul: Ruskinovce, németül: Rissdorf) egykori község, ma a Javorina katonai kiképzési terület része Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
Lőcsétől északnyugatra, a Lőcsei-hegység völgyében feküd.
Története
Vályi András szerint "RUSZKONÓCZ. Rusquinium, Riszdorf, Ruszkinovcze. Szepes Várm. a’ 16 Szepességi Városok közzűl, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Lőtse, és Kézsmárk között, ehez mintegy mértföldnyire; határja sovány, fája, legelője van, némellyek vásznat is készítenek."[1]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Ruszquinócz, Rissdorf, német falu, Szepes vgyében, a 16 szepesi városok közül, ut. p. Késmárkhoz keletre 2 mfdnyire: 213 kath., 480 evang. német lak. Kath. és ev. anyatemplom. Hajdan hires kereskedő város volt. Lakosai most földet mivelnek, gyolcsot szőnek, fával kereskednek."[2]
A Javorina katonai kiképzési területet 1952-ben alapították. Ehhez három korábbi település, Balázsvágás, Szepesudvard és Ruszkin teljes területét, valamint 22 további szepesi község határrészeit vették igénybe államosított erdő- és földterületek összevonásával. A földeket erőszakkal vették el tulajdonosaiktól úgy, hogy beleegyező nyilatkozat aláírására kényszerítették őket, de sok esetben még ezzel sem törődtek. A rendszerváltás után szóba került a létesítmény megszüntetése és a tulajdonosok kárpótlása, ami sok vitát váltott ki a szlovák politikai életben.
Népessége
1910-ben 588, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára