Robi-lyuk

Robi-lyuk
Hossz	2 m
Magasság	2 m
Ország	Magyarország
Település	Pomáz
Földrajzi táj	Visegrádi-hegység

A Robi-lyuk a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található üreg.

Leírás

A Karolina-árok Holdvilág-árki betorkollásánál, az északi oldalban levő, kőfejtőszerű sziklafal leszakadásának a közelében van. A leszakadás előtt körülbelül 30 méterre található egy nagyobb fa. Ennek a tövénél nyílik. Valamivel több mint két méter hosszú, szűk keresztmetszetű. Omladékban keletkezett.

1993-ban volt először Robi-lyuknak nevezve az üreg az irodalmában.

Kutatástörténet

1991-ben talált rá Brada Róbert.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Robi-lyuk andezitagglomerátumban jött létre, két méter hosszú és két méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

1997-ben többszöri keresés ellenére sem sikerült Eszterhás Istvánéknak megtalálni az üreget. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Robi-lyuk az üreggel foglalkozó 4 írás megjelölésével. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a pomázi Robi-lyuk, amely 2 méter hosszú és 2 méter magas.

Irodalom

• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66., 105. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 122., 137., 141. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 260. old.
• Ézsiás György: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Ézsiás György – Kovács Gábor – Kraus Sándor – Dr. Nagy Péter: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 63., 84. old. és a 84. és 85. oldalak között egy térképen bejelölve a helye. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szenti Tamás: Második jelentés. 1997. Kézirat, 1997. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 96. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)