Rhodamin B

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rhodamin B
Rhodamine B.svg
IUPAC-név [9-(2-karboxifenil)-6-dietilamin-3-xantenilidén]-dietilammónium-klorid
Más nevek Rhodamine 610, C.I. Pigment Violet 1, Basic Violet 10, C.I. 45170
Kémiai azonosítók
CAS-szám 81-88-9
PubChem 6694
ChemSpider 6439
KEGG C19517
ChEMBL 428971
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C28H31ClN2O3
Moláris tömeg 479,02 g/mol
Megjelenés zöld kristály vagy
vörös-viola színű por
Olvadáspont 210 °C
Oldhatóság (vízben) ~50 g/l
Veszélyek
MSDS MSDS
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A rhodamin B szerves vegyület, fluoreszcens festék. Gyakran használják nyomjelző festékként a vízben, hogy meghatározzák a folyadék áramlás irányát és mértékét. Mivel a rhodamin festékek fluoreszkálnak, így könnyen és olcsón észlelhetők úgynevezett fluorométerekkel. A rhodamin festékeket széles körben használják a biotechnológiai alkalmazásokban, ilyen például a fluoreszcencia mikroszkópia, áramlási citometria, fluoreszcencia korrelációs spektroszkópia és az ELISA.

A rhodamin B-t a biológiában is használják, gyakran auramin O-val kombinálva; mivelhogy az auramin-rodamin festéssel (AR) láthatóvá tehetőek saválló organizmusok, nevezetesen a Mycobacterium.

A rhodamin B 610 nm-re hangolva lézer festékként használható;[1] a lumineszcencia kvantumhasznosítási tényezője bázikus etanolban 0,65;[2] etanolban 0,49;[3] 94%-os etanolban 0,68.[4] A fluoreszcencia hozam hőmérsékletfüggő.[5]

Oldhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az rhodamin B vízben jól oldódik, oldhatósága ~50 g/l. Ugyanakkor, 30%-os ecetsav oldatban az oldhatósága már ~400 g/l. A klórozott csapvíz a rhodamin B-t elbontja.[forrás?] A rhodamin B oldatai adszorbeálódnak a műanyagon, ezért üvegpohárban kell tárolni.[6]

Más felhasználások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rhodamin B - mint biomarker - tesztelés alatt áll a vadon élő állatok számára készített orális veszettség elleni vakcinához. A rhodamin B szerepe például a mosómedvék esetében, hogy beépül az állatok szervezetébe, és elszínezi a bajszukat és fogukat. Így azonosíthatóvá válnak azok a példányok, amelyek megették a vakcina csalit.[7]

Emellett gyakran keverik gyomirtóval is, hogy felismerhető legyen a felhasználásuk helye.

Biztonság és egészség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaliforniában a rhodamin B gyaníthatóan rákkeltő besorolású, és így az azt tartalmazó termékek címkéjén figyelmeztetést kell elhelyezni.[8] Ezzel szemben a New Jersey-i MSDS fájlok azt állítják, nincs elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az anyag kísérleti állatokban rákot okoz és egyáltalán nem bizonyított, hogy rákkeltő hatású az embereknél.[9]

Lenyelés esetén - nincs rá információ, de a vegyületet mint az egészségre potenciálisan veszélyes anyag kell kezelni - izgató hatású lehet a gyomor-bél traktusban. Bőrrel érintkezve és a szembe jutva irritációt, vörösséget okozhat; ami fájdalmas lehet. Irritálhatja a légutakat, a tünetei: köhögés, torokfájás, nehéz légzés és mellkasi fájdalom.[9]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhodamine B című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rhodamine B
  2. (1983.) „Fluorescence quantum yields of some rhodamine dyes”. Journal of Luminescence 27 (4), 455–462. o. DOI:10.1016/0022-2313(82)90045-X.  
  3. (1988.) „Effect of solvent polarity on nonradiative processes in xanthene dyes: Rhodamine B in normal alcohols”. The Journal of Physical Chemistry 92 (23), 6590–6594. o. DOI:10.1021/j100334a023.  
  4. (1982.) „The photophysics of rhodamine B”. Journal of Photochemistry 18 (4), 335–346. o. DOI:10.1016/0047-2670(82)87023-8.  
  5. (1980.) „Rhodamine B and rhodamine 101 as reference substances for fluorescence quantum yield measurements”. The Journal of Physical Chemistry 84 (14), 1871–1872. o. DOI:10.1021/j100451a030.  
  6. "Detection and prevention of leaks from dams" By Antonio Plata Bedmar and Luís Araguás Araguás, Taylor & Francis, 2002, ISBN 90-5809-355-7
  7. (2009.) „Oral Rabies Vaccination in North America: Opportunities, Complexities, and Challenges”. PLoS Neglected Tropical Diseases 3 (12), e549. o. DOI:10.1371/journal.pntd.0000549. PMID 20027214.  
  8. Naval Jelly msds with Rhodamine B
  9. ^ a b J.T. Baker Rhodamine B MSDS