Lumineszcencia
A lumineszcencia (vagy másképpen: a lumineszkálás) alacsony hőmérsékletű testek fénykibocsátása. A lumineszkálásnak számos oka lehet: kémia reakció, mechanikai behatás, szub-atomi események, stb.
A lumineszkálást meg kell különbözetni a hőmérséklet okozta fénykibocsátástól, amikor a magas hőmérséklet okoz fényjelenségeket.
Történelmileg, a radioaktivitást is a lumineszcencia egy formájának tekintették, azaz a “radiolumineszcenciának”, de ma már nem ide sorolják, mert a radioaktivitás más, mint az elektromágneses sugárzás egy formája.
A lumineszcencia kifejezést Eilhard Wiedemann [1] vezette be 1888-ban.
Lumineszkáló anyaggal számos helyen találkozhatunk különféle jelzések formájában (műszerek skálája, biztonsági útjelzők, kezelőszervek, stb.)
A lumineszcencia következő típusai ismertek:
- Biolumineszcencia - élő organizmusoktól eredő fényjelenség
- Kemolumineszcencia - kémiai reakciókból eredő fényjelenség
- Elektrokémiai lumineszcencia – elektrokémiai reakciókból eredő fényjelenség
- Kristallolumineszcencia – kritályosodáskor keletkező fényjelenség
- Elektrolumineszcencia – áram által okozott fényjelenség
- Katódlumineszcencia – elektronsugár által létrehozott lumineszkálás
- Mechanolumineszcencia – mechanikai behatás által keletkező lumineszkálás
- Fraktolumineszcencia – kristályok kötésének eltörésekor
- Piezolumineszcencia - bizonyos szilárd anyagok nyomásakor keletkező lumineszkálás [2]
- Tribolumineszcencia – anyagok karcolása, dörzsölése, eltörése során keletkező fényjelenség
- Fotólumineszcencia – fény abszorbeálása után keletkező fénykibocsátás
- Fluoreszkálás abszorpció után azonnali fénykibocsátás
- Foszforeszkálás abszorpció után késleltetett fénykibocsátás
- Radiolumineszcencia – ionizás hatására keletkező fénykibocsátás
- Szonolumineszcencia – Hang hatására folyadékban keletkező fény
- Termolumineszcencia – Hő hatására keletkező fény az abszorbeált fényből
- Cserenkov-sugárzás – Gyorsuló töltések elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, melynek van látható fény része is.
A lumineszcencia-sugárzás vizsgálata a kvalitatív és kvantitatív spektroszkópiai analízis fontos területe. A lumineszcencia-jellemzők az atomok, molekulák tulajdonságaival kapcsolatosak. Ismeretük lehetővé teszi a molekulán belüli és a molekulák közötti kölcsönhatások vizsgálatát.
Irodalom [szerkesztés]
- Erostyák János-Kozma László: Álatalános Fizika II:kötet:Fénytan. Dialóg Campus kiadó. 2003. 526-530. o.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- http://www.princetoninstruments.com/Uploads/Princeton/Images/lumi_chart.jpg
- http://scienceworld.wolfram.com/physics/Luminescence.html
- http://www.fluorophores.tugraz.at/
- http://www.nanophotonics.org.uk/niz/publications/zheludev-2007-ltl.pdf
- http://www.geo.u-szeged.hu/lumineszcens-kormeghatarozas-hidrologia
- http://www.mafi.hu/hu/node/451
- http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&num=73379&lang=HU
- http://astroparticle.asperaeu.org/index.php?option=com_content&task=view&id=110&Itemid=106
Források [szerkesztés]
- ↑ A Brief History of Fluorescence and Phosphorescence before the Emergence of Quantum Theory Bernard Valeur and Mrio N. Berberan-Santos J. Chem. Educ., 2011, 88 (6), pp 731–738 doi:10.1021/ed100182h
- ↑ Piezoluminescence phenomenon N. A. Atari Physics Letters A Volume 90, Issues 1-2, 21 June 1982, Pages 93-96 DOI:10.1016/0375-9601(82)90060-3
