Gulipán
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Recurvirostra avosetta Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A gulipán elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gulipán témájú médiaállományokat és Gulipán témájú kategóriát. |
A gulipán (Recurvirostra avosetta) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és sós tavak mentén költ. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. A természetes élőhelye lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak.[4]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Március-november hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Kiskunsági szikes tavaknál, az Alföld más területein és a Dunántúlon, valamint A BorsodChem só ülepítő medencéiben. Állománya 100-800 fészkelő pár.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 42–45 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–80 centiméteres, testtömege pedig 260–290 gramm közötti.[5] Csőre hosszú és jellegzetesen felfelé ívelő. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér.
.jpg) |
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
Lépeget a sós, sekély vízben és speciális csőrével kaszáló mozdulatokkal apró rovarokat és rákokat szűr ki a sekély vízből.
Szaporodása[szerkesztés]
Szikes tavak, elöntések szigetein, sziklapadkákon, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák 35-42 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók.[5]
 |
 |
 |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
- ↑ Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
Források[szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról. [2013. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Xeno-canto.org - a faj hangja
