Gulipán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gulipán
Recurvirostra avosetta - Zoo Frankfurt 4.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Gulipánfélék (Recurvirostridae)
Nem: Recurvirostra
Faj: R. avosetta
Tudományos név
Recurvirostra avosetta
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Recurvirostra avosetta distr.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gulipán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gulipán témájú kategóriát.

A gulipán (Recurvirostra avosetta) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában és Ázsia középső részén honos. Lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak madara. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átlagos testhossza 42-45 centiméter, szárnyfesztávolsága 77-80 centiméteres, testtömege 260-290 gramm közötti. Csőre hosszú és jellegzetesen felfelé ívelő. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér.

Táplálkozás
és repülés közben

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lépeget a sós, sekély vízben és specializálodott csőrével kaszáló mozdulatokkal keresi táplálékát, mely evezőlábú rákokból, Cyclopsból és Arctodiaptomusból áll.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szikes tavak, elöntések szigetein, sziklapadkákon, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák 35-42 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók.

Kotló madár
a tojása
és a fiókája

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Március-november hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon, állománya 400-800 fészkelő pár.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]