Gulipán
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 250 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Recurvirostra avosetta (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulipán témájú médiaállományokat. |
A gulipán (Recurvirostra avosetta) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában és Ázsia középső részén honos. Lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak madara. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul.
[szerkesztés] Megjelenése
Átlagos testhossza 42-45 centiméter, szárnyfesztávolsága 77-80 centiméteres, testtömege 260-290 gramm közötti. Csőre hosszú és jellegzetesen felfelé ívelő. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér.
[szerkesztés] Életmódja
Lépeget a sós, sekély vízben és specializálodott csőrével kaszáló mozdulatokkal keresi táplálékát, mely evezőlábú rákokból, Cyclopsból és Arctodiaptomusból áll.
[szerkesztés] Szaporodása
Szikes tavak, elöntések szigetein, sziklapadkákon, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák 35-42 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Március-november hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon, állománya 400-800 fészkelő pár.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
[szerkesztés] Külső hivatkozás

