Ralph Fowler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ralph Fowler
Fowler,Ralph Howard 1934 London.jpg
Ralph Fowler 1934-ben
Életrajzi adatok
Született 1889. január 17.
Fedsden (Roydon, Essex) Egyesült Királyság
Elhunyt 1944. július 28. (55 évesen)
Trumpington (Cambridgeshire), Egyesült Királyság
Nemzetiség angol angol
Házastárs Eileen Mary Rutheford (1921-1930)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Winchester College
Trinity College (Cambridge)
Pályafutása
Szakterület aerodinamika
termodinamika
matematikai statisztika
csillagászat
Akadémiai tagság Királyi Természettudományos Társaság (1925)

Ralph Fowler, teljes nevén Sir Ralph Howard Fowler (1889. január 17. Fedsden (Roydon, Essex), Egyesült Királyság1944. július 28. Trumpington (Cambridgeshire), Egyesült Királyság) brit fizikus, csillagász.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfokú iskolái után a Winchester College-ban folytatta a tanulmányait. Később ösztöndíjat nyert a cambridgei Trinity College-ba. Itt kiváló tanulmányai miatt „wrangler” és „tripos” fokozatokat ért el. Az első világháborúban hadihajón szolgált a tüzérségnél. Gallipoliban súlyos sérülést szenvedett. Ennek a sérülésnek köszönheti, hogy megismerkedett Archibald Hillel, aki élettannal és fizikával foglalkozott. Ennek az ismeretségnek nyomán Fowler a fizika felé fordult. Hill munkatársaként aerodinamikával foglalkozott. A haditechnikában kifejtett jelentős munkássága miatt A Brit Birodalom Érdemrendje kitüntetést kapta 1918-ban. Krikett játékos volt és az angol bajnokságban játszott 1908 és 1909 között. [1] 1921-ben feleségül vette Ernest Rutherford egyetlen leányát, Eileen Mary-t (1901–1930). Négy gyermekük született.

Tudományos munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1919-ben Fowler visszatért a Trinity College-ba, ahol matematikát adott elő. Itt a kutatási területe a termodinamika és a matematikai statisztika volt, új megközelítéseket dolgozott ki a kémia területén. Jelentős a munkássága az asztronómia területén is. 1925-ben a Royal Society tagja lett. 1926-ban együtt dolgozott Paul Dirac-kal a fehér törpe csillagok tulajdonságainak kutatásán matematikai statisztikai módszerekkel, bebizonyította, hogy ilyen nagy sűrűség mellett az anyag degenerált formában van jelen. 1928-ban publikált egy írást egy fizikai jelenségről, mely téremisszió néven ismert és hozzájárult a modern sávelmélet elterjedéséhez. 1931-ben elsőként fogalmazta meg a A termodinamika nulladik főtételét.[2] 1932-ben a Cavendish Laboratory elméleti fizika tanszékének élére nevezték ki. 1939-ben, a második világháború kitörésekor, rossz egészségi állapota ellenére ismét belépett az Ordnance Board-ba, mely a brit hadsereg ellátó szervezete volt. Kanadában és az Egyesült Államokban tudományos összekötő tiszti feladatokat látott el. Jól ismerte Amerikát, mivel korábban vendégprofesszor volt a Princetoni Egyetemen és a Wisconsin–Madison egyetemen is.

Fowler vezette be Paul Diracot a kvantumelméletbe 1923-ban. Kapcsolatban állt Werner Heisenberggel és Niels Bohrral. Cambridgeben 64 diák – köztük John Lennard-Jones, Paul Dirac és Garrett Birkhoff – doktori disszertációját irányította.

1942-ben háború alatti munkássága elismeréséért lovaggá ütötték. Később visszatért Angliába és továbbra is az Ordnance Boardnak és az Admiralitásnak dolgozott egészen haláláig.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Player profile: Ralph Fowler. CricketArchive. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  2. Y. Cengel, M. Boles, Thermodynamics - An Engineering Approach 5th ed.