Ugrás a tartalomhoz

Rajna-balpart vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köln–Mainz
A Rajna-balpart vasútvonal útvonala
Osztály:D4
Vonalszám:470, 471
Vonal:
  • 2630
  • 2638
  • 3510
Hossz:181 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:15 kV 16,7 Hz ~
Maximális sebesség:160 km/h
Kétvágányú:végig
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna-balpart vasútvonal témájú médiaállományokat.
Szövetségi tartományok Észak-Rajna-Vesztfália,
Rajna-vidék-Pfalz
Siegstrecke Troisdorf felől, sowie von der
NSV Frankfurt felé, Rajna jobbparti vasútvonal
Köln-Mülheim felől
Köln Messe/Deutz
  Umgehungsstrecke von Köln-Mülheim
Hohenzollernbrücke
−2,0 Köln Hbf
Vágány Neuss felől/felé
Aachen felől/felé
0,4 Köln West Wf(Bft von Köln Bbf)
1,1 Köln West
3,2 Köln Süd / Köln Süd Abzw
Vorgebirgsbahn (Stadtbahnlinie 18)
30 Cöln-Pantaleon(korábban Cöln BCE)
Güterumgehungsbahn Gremberg felé
Umgehungsbahn zur SFS nach Rhein/Main
Verbindungsstrecken von Köln Bonntor
3,9 Köln Eifeltor Enf(Bft)
5,8 Köln Eifeltor
6,6 korábbi kapcsolat a KBE-Übergabebahnhof felé
6,5 Köln Eifeltor Esf(Bft)
A 4
8,0 Köln Eifeltor Umschlagbf(Bft)
9,4 Hürth-Kalscheuren(Inselbahnhof)
Eifelstrecke Euskirchen felé
10,1 Hürth-Kalscheuren Südkopf(Bft)
12,9 Brühl Gbf
Brühl-Vochem felé
Brühl-Vochem–Köln-Godorf Hafen
14,6 Brühl
19,5 Sechtem
25,8 Roisdorf
Vorgebirgsbahn (Stadtbahnlinie 18)
Voreifelbahn Euskirchen felől
31,1 Bonn Gbf
31,9 Bonn Hbf
korábban Trajekt Bonn–Oberkassel
Bonn UN-Campus (2016 márciusában kezdték építeni)
37,2 Bonn-Bad Godesberg Nord
39,0 Bonn-Bad Godesberg
41,3 Bonn-Mehlem
43,6 Bonn Neuer Weg
Észak-Rajna-Vesztfália/Rajna-vidék-Pfalz tartományhatár
45,9 Rolandseck
48,2 Oberwinter
52,7 Remagen
Ahrtalbahn nach Ahrbrück
Ahrtalbahn ↔ korábban Ludendorff-Brücke
a korábbi Ludendorff-Brücke felől
56,7 Sinzig
62,5 Bad Breisig
Brohltalbahn (Schmalspur)
65,7 Brohl Übergang zur Brohltalbahn
69,2 Namedy
73,2 Andernach
Kapcsolat a Rheinhafen Andernach felé
Eifelquerbahn Kaisersesch felé
76,9 Weißenthurm
81,6 Urmitz
Neuwied felől, Rajna jobbpart vasútvonal
Koblenz Unterwerk(Anst)
Kapcsolat Rheinhafen Koblenz felé
korábbi vasútvonal Mayen felől
87,0 Koblenz-Lützel Nord
DB Museum Koblenz-Lützel,
  korábbi Bw Koblenz-Lützel
ursprüngl. Trasse von Mayen
89,4 Koblenz-Lützel
Moseleisenbahnbrücke
korábbi Hafenbahn
Koblenz Rheinbahnhof
tehervasút Koblenz Mosel felől
90,5 Koblenz Stadtmitte
Pfaffendorfer Brücke (ma közúti forgalom),
  korábbi Rajna-jobbparti vasútvonal
Moselstrecke von Trier
91,2 Koblenz Hbf
Horchheimer Eisenbahnbrücke,
  Lahntalbahn a Rajna-jobbparti vasútvonal felé
94,3 Königsbach
99,8 Rhens
103,3 Spay
Hunsrückbahn Emmelshausen felől
110,7 Boppard Hbf
111,4 Boppard Süd
115,6 Boppard-Bad Salzig
119,4 Boppard-Hirzenach
122,4 Werlau
125,3 St. Goar
Bank-Tunnel (367 m)
127,4 Urbar Nord
Bett-Tunnel (236 m)
Kammereck-Tunnel (289 m)
128,8 Urbar Süd
132,1 Oberwesel
138,5 Bacharach
142,0 Niederheimbach
146,6 Trechtingshausen
150,6 Bingen Vorbf
152,0 Bingen (Rhein) Hbf
Nahetalbahn Saarbrücken felé
152,4
0,0
Nahe (Streckenwechsel),
  korábbi határ Poroszország és a Hesseni Nagyhercegség között
1,0 Bingen (Rhein) Stadt
3,8 Nahetalbahn ↔ korábban Hindenburgbrücke
Rheinhessenbahn Worms felé
4,6 Bingen-Gaulsheim
Bad Kreuznach felől
9,4 Gau Algesheim
korábbi Selztalbahn von Jugenheim-Partenheim
12,5 Ingelheim
korábbi Selztalbahn Frei-Weinheim felé
17,5 Heidesheim (Rheinhessen)
20,2 Uhlerborn
23,1 Budenheim
Hochstraße Lenneberg
27,3 Mainz-Mombach
Kaiserbrücke felé/felől
Alzey felől
30,6 Mainz Hbf
Mainbahn Frankfurt felé
Ludwigshafen felé
IC vonat egy DB 101 sorozatú villamos mozdonnyal 1984-ben

A Rajna-balpart vasútvonal egy kétvágányú, 181 km hosszúságú, normál nyomtávolságú, 15 kV 16,7 Hz-cel villamosított vasútvonal Köln és Mainz között, miközben érinti Bonn, Koblenz és Bingen városokat is. A vasútvonal végig a Rajna bal partján fut, innen kapta a nevét is. Elsősorban tehervonatok közlekednek rajta, a távolsági személyszállító vonatok a Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonalat használják. Egyike Németország legforgalmasabb, legtúlterheltebb vonalainak. Egyaránt közlekednek itt távolsági ICE és IC és regionális vonatok. A tehervonatok főleg a jobb parti vonalat használják. A vonatok maximális sebessége 160 km/h.

A vasútvonal végig a Rajna völgyében halad, érintve a Rajna-szurdokot is, mely a világörökség része.

Története

[szerkesztés]

1844. február 15-én nyílt meg a vasútvonal első szakasza, melyet a Bonn-Cölner Eisenbahn-Gesellschaft vasúttársaság építtetett.

1959-ben villamosították.

A nyolcvanas években a Rajna-balparti vasút egyre inkább a német vasúti hálózat szűk keresztmetszetévé vált. Már 1970-ben is a 252 munkanapi teljes teherforgalom mellett átlag naponta irányonként 121 vonat közlekedett a Rajna-balparti vonalon Bonn és Bad Godesberg közt, a Rajna-jobbparti vonalon (Troisdorf és Unkel közt) 145 vonat/irány/nap értéket tett ki a forgalom. Az 1980-as évek végére a vonatok 70%-a a Rajna-balparti vonalon közlekedett, a maradék mintegy harmad - nagyrészt tehervonatok - pedig a jobbparti vonalon.

A nagy forgalom miatt a vasútvonal meglehetősen hangos, a folyton közlekedő vonatok állandó zajt keltenek, ami miatt sok panasz éri a vonalat. A zajterhelés csökkentésére több ötlet is felmerült, de végleges megoldás még nem született.

Állomások

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Horst Semmler: 150 Jahre Eisenbahn Bonn-Köln. Verlag Kenning, Nordhorn 1994, ISBN 3-927587-23-0
  • Joachim Seyferth: Die Linke Rheinstrecke. Eigenverlag, Wiesbaden 1993, ISBN 3-926669-03-9 (SCHIENE-Photo 3)
  • Udo Kandler: Die linke Rheinstrecke. Hermann Merker Verlag, Fürstenfeldbruck 1993 (Eisenbahn-Journal. Sonderausgabe 3, 93, ISSN 0720-051X)
  • Udo Kandler: Eisenbahn wie auf einer Ansichtskarte. Die Linke Rheinstrecke. In: Lok Magazin. Nr. 305, Jg. 46, 2007, ISSN 0458-1822, S. 36–55

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]