QR-kód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Wikipédia magyar nyelvű főlapjára mutató QR kód:
MEBKM:URL:http\://hu.wikipedia.org/wiki/Kezdőlap;;

A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód (tulajdonképpen pontkód), amit a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (=gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre, és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra. Rendkívül népszerű Japánban, ahol számos plakáton, hirdetésen szerepel és a legtöbb mobiltelefon is képes értelmezni.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jó tulajdonsága, hogy bármilyen irányból készülhet róla fénykép vagy szkennelt kép, nem kell törődni a kód helyes tájolásával. Ez azért lehetséges, mert a kód megfejtésére, dekódolására szolgáló programok a három sarokban elhelyezett jellegzetes, minden QR-kódban azonos minta alapján el tudják dönteni, milyen irányban kell a kód pontjait értelmezni, feldolgozni, még akkor is, ha a kódbélyegről készült kép teljesen ferde.

Másik jelentős pozitív tulajdonsága a kód skálázhatósága, amit a Verzió 1-től Verzió 40-ig határoztak meg. A különböző verziók [1] különböző adattárolási és hibatűrési tulajdonságokkal rendelkeznek. A legnépszerűbb 2008-ban a "Level L" (L szint) volt, mivel már ez elég sok információt képes tárolni jóval kisebb helyen, mint egy egydimenziós kód.

Az ábécé QR-kódban
QR kód adattárolási képessége[2]
Csak számokból Max. 7089 karakter
Alfanumerikus értékekből Max. 4296 karakter
Bináris adatok (8 bites szervezésben) Max. 2953 bájt
Kandzsi/Kana Max. 1817 karakter
Hibajavítási képességek
Level L 7% veszteség visszaállítására képes.
Level M 15% veszteség visszaállítására képes.
Level Q 25% veszteség visszaállítására képes.
Level H 30% veszteség visszaállítására képes.

A hiba vagy torzulás itt azt jelenti, hogy a kódbélyeg lefényképezésekor sokszor nem sikerül a mintázatot teljes pontossággal rögzíteni. A fényképezőgép (mobiltelefon) képfelbontásának korlátai miatt, vagy a kódbélyeg kis mérete, a rossz megvilágítás vagy valami szennyeződés miatt néhány jelpont rosszul látható lesz. A hibajavítás, tehát a hibák ellenére a kód tartalmának hibátlan kiolvasása úgy lesz lehetséges, hogy a kódba annak előállításakor már belefoglaltak olyan kiegészítő jelzéseket is, amelyek segítségével a dekódoló program bizonyos mértékű torzulást még képes tolerálni. Hogy ennek a jeltorzulásnak mikor mekkora a megengedett legnagyobb mértéke, a kód előállításához használt, szabványosított módszerek megválasztásán múlik, és ezt a kód elkészítésekor döntheti el a felhasználó, a használt program lehetőségein belül.

A QR-kód a Reed-Solomon kódolást használja hibajavításra. Az alábbi példában látható, hogy a kódolás hogyan kezeli a torzulásokat. Az utóbbi két módosított kód is értelmezhető „L” szintű beállítások esetén.

Továbbfejlesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A QR-kóddal egy probléma van: nem köthető személyhez, így könnyen lemásolható, sokszorosítható, vagy jogosulatlanul felhasználható.

A magyar Cellum nevű cég motion-dynamic QR codera keresztelt megoldása egyszerre teszi lehetővé az azonosítást és a jogosultság ellenőrzését. Nem szükséges hozzá online kapcsolat, bármikor, bárhol lehet vele azonosítani.

A mozgó, folyamatosan változó QR-kód lényege, hogy az azonosításra használt eszköz nem egyetlen QR-kódot mutat, hanem egy ezekből álló, 3 tizedmásodpercenként változó kódfolyamot. A tartalom sem egyetlen rávillantással szedhető ki a jelből, a leolvasó eszköznek 1,5 másodpercnyi szkennelésre van szüksége ahhoz, hogy leolvassa az információkat, ami a felhasználó azonosítására alkalmas információkat is tartalmazhat (pl. fénykép). [3]

Esztétikai módosítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A QR-kódok magas hibatűrő képessége miatt lehetőség van a kód esztétikai célú módosítására is. Ez például akkor lehet hasznos, ha a kód egy grafikus hirdetés részét képezi, és az a cél, hogy a reklám képi megjelenésétől ne üssön el a QR-kód fekete-fehér, szögletes ábrája. Lehetőség van például arra, hogy a QR-kód belsejébe logót vagy fényképet helyezzenek el, és – bizonyos határok között – az ábra színét és formáját is el lehet változtatni anélkül, hogy a kód olvashatatlanná válna.[4]

Elváltoztatott, de még olvasható QR-kódok.

Egy új eljárással a QR kód mögé bármilyen kép tehető. A kód pontjai átlátszóak lesznek és speciális kialakításuk van. Az átlátszóság növelésével a kód jobban beleolvad a képbe, azonban így csökken az olvashatósága is. Régebbi típusú készülékek és QR kód olvasó programok az ilyen kódokat lassabban olvashatják be.

Látványos QR kódok, egyedi háttérképpel

Szabványosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hibatűrő képessége és a támogatott adatformátumok miatt hamar népszerűvé vált a kétdimenziós kódok között is. A JIS (Japán Ipari Szabvány) X 0510 számmal szabványként fogadta el 1999 januárjában, majd az ISO szabványként is felterjesztették. 2000 júniusában ISO/IEC 18004 nemzetközi szabvánnyá vált, amit 2006-ban kiegészítettek.[5]

Nemzetközi szabványként való elfogadása után még gyorsabb terjedésnek indult. Németországban például több városban is ilyen kódolással nyomtatnak vonaljegyet a tömegközlekedési eszközökön.

A QR-kód nyílt szabvány, a specifikációi nyilvánosak, de a tulajdonosi jogokat a Denso Wave továbbra is fenntartja.[6] Amerikában fel is tüntetik mindenütt, hogy a QR-kód a Denso Wave regisztrált védjegye.[7]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Taggingprozess.jpg

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Verziók és tárolási kapacitás
  2. A QR kódról
  3. www.hvg.hu/tudomany/20131008_mozgo_qr_cellum Magyarok törölhetik el örökre a személyi igazolványt. HVG.hu, 2013. október 8.
  4. Benchoff, Brian: How to put your logo in a QR code (Angol nyelven). Hack a Day, 2011. augusztus 11. (Hozzáférés: 2012. január 24.)
  5. ISO/IEC 18004:2006
  6. Copyright
  7. Trademark