Plitvicei-tavak
| Plitvicei-tavak Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 | |
| Két tó a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban | |
| Adatok | |
| Ország | Horvátország |
| Világörökség-azonosító | 98 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, VIII, IX |
| Felvétel éve | 1979, 2000 |
| Veszélyeztetettség | 1992–1997 |
| Elhelyezkedése | |
 Plitvicei-tavak
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 52′ 50″, k. h. 15° 36′ 58″44.880445°N 15.616035°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 50″, k. h. 15° 36′ 58″44.880445°N 15.616035°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Plitvicei-tavak témájú médiaállományokat. | |
A Plitvicei-tavak (horvátul Plitvička jezera) Horvátországban található tórendszer. Európa egyik legszebb természeti látványossága egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1979-től az UNESCO világörökségi listáján is megtalálható. A Nemzeti Park vendégei, csak néhány nappal előre történő, online regisztráció után nézhetik meg a látnivalókat.[1]
Fekvése
A tavak Karlovactól 75 km-re fekszenek. A Kis-Kapela (Mala Kapela) és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek délről északi irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km².
A nemzeti park területe eléri a 200 km²-t (20 000 hektár), amelyből több mint 15 000 hektár erdős terület. A vizek felszíne 215 hektárt tesz ki.
A Nemzeti Park
Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították. Területén több védett állatfaj él: medve, farkas, vidra, erdei fülesbagoly. 1979-ben a vidék rákerült az UNESCO természeti világörökségi listájára.
Az évezredek során a Matica, Rječica és Plitvica folyócskák összegyűlt vize kioldotta a mészkövet és e természeti átalakulások hatására tavak, vízesések, zúgók, források és barlangok tarkította, vadregényes táj alakult ki. A vízesés kőzetének korát 4000 évre becsülik. A terület karsztos vidék, de a kőzet anyaga mésztufa.
A tórendszert két folyó táplálja: a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, ezek vize itt-ott tóvá duzzad. A víz 636 m tengerszint feletti magasságból 8 km hosszú bonyolult rendszerű tólépcsőzet által 133 m tengerszint feletti magasságba jut. A Plitvički Ljeskovac nevű falu mellett több kis patak egyesül és immár Matica néven futnak a legmagasabban elhelyezkedő, 40 m mély Prošćansko tóba.
Két nagyobb területre osztható:
- Felső tavak vidéke: Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko jezero, Malo jezero, Vir, Galovac, Mihino, Jezerac, Burget, Kozjak.
- Alsó tavak vidéke: Milanovac, Gavanovac, Kaluđerovac, Novaković brod – ezek két vízesésbe torkollnak, a Korona és a Plitvice vízesésekbe.
A víz végül a Korana folyót alkotva távozik.
A nemzeti park különleges látnivalói a karsztbarlangok: a Nagy-barlang, a Fekete-barlang és a Tónimfa-barlang.
Jegyzetek
Források
- Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1983) ISBN 963-243-262-2
Külső hivatkozások
- Plitvice magyar oldala
- Plitvicei-tavak.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Plitvice blog
- Plitvicei-tavak Nemzeti Park az UNESCO Világörökség honlapján (angolul)
- Plitvice Nemzeti Park – Horvát Nemzeti Parkok
 | Természeti |
|  |
|---|---|---|---|
| Kulturális |
| ||
