Pioneer–11
| Pioneer–11 | |
 | |
| A Pioneer–11 szonda | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | TRW Inc. |
| Küldetés típusa | közel repülés |
| Küldetés | |
| Célégitest | Jupiter, Szaturnusz |
| Indítás dátuma | 1973. április 6. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Űrközpont 36. indítóállás |
| Hordozórakéta | Atlas–Centaur |
| Megérkezés | 1974. december 2. 1979. szeptember 1. |
| Küldetés vége | 1995. szeptember |
| Időtartam | ~ 22 év |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 231 kg |
| Energiaellátás | 155 W (indításkor) |
| Pálya | harmadik kozmikus sebesség |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pioneer–11 témájú médiaállományokat. | |
Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.
A Pioneer-program másik csillagközi szondája a Pioneer–10.
Küldetés[szerkesztés]
A második űrszonda, amely megközelítette a Jupitert; a második ember készítette objektum, amely elhagyja a Naprendszert (a bolygók övezetét); a második űreszköz, amely indításakor a pálya hintamanőverrel történő alakítását előre betervezték.
Jellemzői[szerkesztés]
1973. április 6-án az Air Force Missile Test Center indítóállomásról egy Atlas–Centaur hordozórakétával, hintamanőver alkalmazásával indították.
1974. december 2-án 43 000 km-re közelítette meg a Jupitert. 1979. szeptember 1-jén a Szaturnusz mellett is elrepült 21 400 km-re. Mindkét bolygónál készített felvételeket és méréseket végzett. A Szaturnusz melletti elrepülés után tovább haladt a Naprendszer széle felé. A rádiókapcsolat 1995 szeptemberében szakadt meg a szondával, mikor ez már több milliárd km-re volt a Naptól és már rég elhagyta a Plútó pályáját. Jelenleg még a Naprendszeren belül van, de 2018 körül kijut, és elkezdi csillagközi utazását. A Sas csillagkép irányába halad, 4 millió év múlva megközelíti a legközelebbi csillagokat. A Doppler adatok szerint a Pioneer–10 és Pioneer–11 ismeretlen okból a vártnál erősebben lassul, ezt nevezzük Pioneer-anomáliának.
Az űrszonda felépítése[szerkesztés]
A legszélső pontjaitól számolva az űrszonda hossza 2,9 méter, szélessége 2,7 méter volt, tömege 270 kg. Tengelye körüli forgással stabilizálta magát, percenként öt fordulatot tett. Hat kisebb hajtómű végezte a tájolást és a forgás irányítását.
Az elektromos energia négy radioizotópos termoelektromos generátorból (RTG) származott. Ezek teljesítménye indításkor 40 W volt. Az RTG-k két különálló oszlopon voltak elhelyezve. Ezek 120°-os szöget zártak be egymással. Egy harmadik oszlop tartotta a magnetométert, fedélzetén 12-féle műszer volt.
Üzenet[szerkesztés]
A Pioneer–10 űrszondához hasonlóan, ezen az űrszondán is elhelyeztek egy aranyozott alumíniumtáblát, mely az esetleges földönkívüli civilizációknak szóló üzenetet tartalmaz.
Források[szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk[szerkesztés]
- Pioneer–11. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
- Pioneer–11. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
|
Elődje: |
Pioneer-program |
Utódja: |
Jupiter kutató űrszondák | ||
|---|---|---|
 | ||
