Pikler Blanka

Pikler Blanka
Született	Pikler Babetta 1883. március 25. Budapest
Elhunyt	1957. április 11. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Pikler Ármin Eckstein Jozefa
Foglalkozása	könyvtáros
Iskolái	Madách Imre Gimnázium
Sírhelye	Farkasréti temető (30/2-2-74)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pikler Blanka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pikler Blanka, született Pikler Babetta (Budapest, 1883. március 25. – ?, 1957. április 11.) az első magyar könyvtárosnő.

Élete

Pikler Blanka 1883. március 25-én, Budapesten született, egy jómódú család harmadik leánygyermekeként. Apja Pikler Ármin (1840–1905) munkácsi születésű orvostanhallgató volt, de tanulmányait megszakította, majd pénzügyminisztériumi tisztviselő lett. Miután megnősült, megnyitotta az Opera kávéházat a VI. kerületben, az Andrássy út 32. sz. alatt. Anyja Eckstein Jozefa (1857–1908) volt.

Tanulmányai

A család anyagi helyzete lehetővé tette, hogy a lányok magánúton tanuljanak. Blanka a VII. kerületi fiúgimnázium (ma Madách Imre Gimnázium) magántanulója lett. Osztálytársa volt Benedek Marcell és Hóman Bálint. A fiatal Pikler Blankát a zene és a matematika érdekelte, matematikatanári pályára készült. Ez a terv azonban egy gyermekkori középfülgyulladás miatt meghiúsult. A gimnázium befejezése után tanulmányait az egyetem bölcsészettudományi karának irodalom szakán folytatta. Szakdolgozati témának Csiky Gergelyt választotta. Az egyetemi évek alatt csatlakozott a polgári nőmozgalomhoz. Háromnegyed évig (1908-1909) a Feministák Egyesületének könyvtárosa volt.

Könyvtárosi pályafutása

Édesapja halála után a kávéház vezetését egyik lány sem vállalta, így a család nehéz anyagi körülmények közé került. Az egyetem elvégzése után a Fővárosi Könyvtár 1908. január 1-től alkalmazta díjtalan gyakornokként. Szabó Ervin előterjesztésében díjnoki alkalmazásra kért engedélyt a polgármestertől. 1908. július 1-től kinevezték a Fővárosi Könyvtár tisztviselőjévé. Rövidesen a katalogizáló osztály vezetője lett. 1911-ben egyhetes németországi tanulmányúton vett részt. 1908-tól kezdődően ő szerkeszti a könyvtár Értesítőjét, majd 1914 februárja és júliusa között a Magyarország bibliográfiája című munkát is, amely a Magyar Könyvszemle mellékleteként jelent meg. Ezekben az években még csak terv a magyar nemzeti kurrens bibliográfia létrehozása, ezt a könyvkereskedők érdekeit szolgáló Corvina helyettesíti. Kőhalmi Béla és Pikler Blanka a Corvina jegyzékeiből kihagyott - mert kereskedelmi forgalomba sem került - kiadványok címeit jegyezte. Néhány hónap múlva megbízást kaptak a Könyvkiadók Egyesületétől az addiginál teljesebb jegyzék készítésére. Szabó Ervin 1914-ben Pikler Blankát a Katalogizálás vezetése mellett a megrendelés irányításával is megbízta. 1915 szeptemberétől a katalogizáló osztályt Schein Józsefné vezette.

A Tanácsköztársaság idején azokhoz tartozik, akik tetteikkel a munkásmozgalom oldalán álltak. Bukása után más baloldali könyvtárosokkal együtt börtönbe került. Később elbocsátották a könyvtárból fegyelmi úton. A fehérterror idején nem rendelkezett állandó állással, de mindig dolgozott, munkáját mindenhol értékelték. Az 1930-as évek közepétől Pikler Blanka kiadványszerkesztőként dolgozott, elsősorban a Dante, Lantos és Révai kiadóknál. 1945-ben, rehabilitálása után, nyugdíjazták. 1946-ban a Szikra Könyvkiadónál vállalt munkát. Itt Czóbel Ernő munkatársaként marxista kiadványokhoz bibliográfiai függeléket, mutatókat, tartalomjegyzéket szerkesztett. 1948-ban a Marxista Lektorátusban tevékenykedett.

1957. április 11-én (más adatok szerint 13-án) halt meg.

Művei

• Általános magyar könyvjegyzék. (szerk. Pikler Blanka és Braun Róbert) Bp., 1925.
• Általános magyar könyvjegyzék. Második, bővített kiad. (szerk. Pikler Blanka és Braun Róbert) Bp., 1927. 7.l.
• Corvina könyvészeti melléklete
• Engels, Friedrich: A család, a magántulajdon és az állam eredete. Sajtó alá rend. Liszkai Zoltán, Pikler Blanka. Bp., 1949. (Marxizmus - Leninizmus kiskönyvtára 42-44)
• Előszó. Magyar Könyvkereskedők Évkönyve - Magyar Könyvészet. 1915. szerk. Kőhalmi Béla és Pikler Blanka. Bp., 1916. 5-6. l.
• Engels, Friedrich: A természet dialektikája. Ford. Gáspár Endre, Liszkai Zoltán. Az idézett művek jegyzékét, a név- és tárgymutatót összeállította Pikler Blanka. Bp., 1952. 410. l.
• Lenin, Vladimir Il'ics: Materializmus és empiriokriticizmus. Ford. Czóbel Ernő, az idézett művek jegyzékét Pikler Blanka állította össze. Bp, 1948. Szikra. 396.l.
• Lenin, Vladimir Il'ics: Filozófiai füzetek. Ford. Bólyai Ernő. A tárgymutatókat rendszerezte Köves Béla. A névmutatót készítette Pikler Blanka. Bp., 1954. 441.l.
• Magyar Könyvészet 1921-23. Az 1921-23-as években megjelent könyvek betűrendes jegyzéke és tárgymutatója. Bp., 1924. Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete. 491.l.
• Magyarország Bibliográfiája, 1914. Szerk. Pikler Blanka. 1. évf. 1914. 3-6. sz.
• Marx-Engels: Művészetről, irodalomról. (A mutatókat összeáll. Pikler Blanka) Bp., 1950. 244.l.
• Néhány magyarázó szó. Magyar Könyvkereskedők Évkönyve - Magyar Könyvészet 1914-.
• II. Könyvkereskedelmi üzleti címtár. szerk. Kőhalmi Béla és Pikler Blanka. Bp., 1915. V-VL.l.
• Rendelőosztály 1915-ben. A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője. 1916.18-22.l.
• Rendelőosztály. A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője. 1917. 18-20.l.
• Útmutatás a tárgy- és címmutató használatához. Magyar Könyvkereskedők Évkönyve. V. F.
• Magyar Könyvészet. 1930. Bp., 1932. Tárgy- és névmutató. I. l.

Források

• Remete László. A budapesti könyvtárügy úttörői: Hat arcképvázlat. (1964) 
• Remete László: Pikler Blanka : 1883-1957. 1963. 85–87. o. = Könyvtáros, 13.  
• Tiszay Andor: Pikler Blanka : 1883-1957. 1956–57. 52. o. = Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve,  
• Vékony Margit: Az első magyar könyvtárosnő: Pikler Blanka. 1968–69. 399–416. o. = Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 9.  
• Budapest Főváros Levéltára [1]