Pechány Adolf
Pechány Adolf | |
Született | 1859. február 15. Illava |
Elhunyt | 1942. június 15. (83 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | bölcseleti doktor, pedagógus, publicista, politikus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pechány Adolf (Illava, 1859. február 15. – Budapest, 1942. június 15.) bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, publicista, politikus.
Élete
Középiskoláit Znióváralján, Trencsénben és Nyitrán végezte.[1] Ezek után a budapesti egyetemre iratkozott be bölcselet hallgatónak és megyéjéből származó barátaival trencsénmegyei kört alakított, melynek ő lett az elnöke. Ekkor magántanítással tartotta fenn magát, majd 1880-ban okleveles tanár és 1881-ben bölcseleti doktor lett. Mint tanár működött Debrecenben, Galgócon, Temesvárott, Pozsonyban és Trencsénben. 1897-től a budapesti V. kerületi állami főreáliskola rendes tanára volt, ahol a természettant és a német nyelvet tanította. 1921-ben a magyarországi szlovák kisebbség kormánybiztosaként működött. Munkásságának java részét a felvidék nemzetiségi és közgazdasági viszonyainak tanulmányozásának szentelte. Egyik képviselője volt előbb a dualista magyarosító iskolapolitika, később pedig a Horthy-rendszer kisantant elleni propagandájának.
Vegyes cikkeket írt a trencséni királyi főgimnázium Értesítőjébe (1884. Trencsénmegye népe), a Vágvölgyi Lapba, a Felsőmagyarországi Nemzetőrbe, a Pozsonyvidéki Lapokba, a Pozsonymegyei Közlönybe (1887. mint főmunkatárs), a Nyitramegyei Közlönybe, az Érsekujvár és Vidékébe és az Árvamegyei Hírlapba. Pedagógiai cikkeket írt a Néptanodába, a Népt. Lapjába (1890. Az illuzió és a hallucinatio, 1891. A gyermekjátékokról, 1892. Az emlékezés mint biologiai jelenség) és a Nemzeti Iskolába.
Írt Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványba is.
Művei
- Az emberi elme. Bölcselettudori értekezés. Budapest, (1881).
- Gondolatok a nevelés köréből. Debrecen, 1883.
- Trencsénmegye népe. Trencsén, 1884.
- A pánszlávizmus multja és jelene. Nyitra, 1886. (Különnym. a Felsőmagyarországi Nemzetőrből).
- Libertiny Gusztáv mint tanférfiú és ember. Nyitramegye tanfelügyelőségének tizedik évfordulója alkalmából. Budapest, 1886.
- A gyermek első fejlődése. Pécs, 1887. (Különnyomat a Néptanodából).
- Kalauz a Vágvölgyében. Budapest, 1888.
- Az emberi elme. Budapest, 1888.
- Turista kirándulások a Kis-Tátrában. Budapest, 1889. (Németül. U. ott, 1889).
- Comenius, Rousseau és Pestalozzi befolyása a mai paedagogiára. U. ott, 1890.
- Földrajz. I. rész. A népiskolák IV-VI. osztályai számára. Bpest, 1891. Két rész. (Mártonfy Mártonnal együtt, 3. kiadás. 1897. 4. 1903. U. ott, II. rész 2. kiadás, 1893., 3. kiadás 1897. U. ott.).
- A gyermekek szellemi élete. Pozsony, 1894. (Különny. a Nemzeti Népoktatásból. Tanítók Könyvtára 2.).
- Az iskolai kézimunka-oktatás történeti fejlődése. Pécs, 1893. (Különnyomat a Néptanodából).
- A kifejezésbeli ügyesség nevelése az iskolában. Pozsony, 1894. (Tanítók könyvtára 5.).
- Mértan tanítóintézetek használatára. Írta Mocnik Ferencz, az V. kiadás után az új tantervhez alkalmazta. Pozsony, 1894. (2. javított és bővített kiadás. Ugyanott, 1900).
- Iparos Káté. Ugyanott, 1895. (Iparosok Olvasó-Tára I. 9.).
- Az állatvilág szerepe a felvidéki néphimzésekben - Adatok a Felvidék etnografiájához. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1894/1895, 198-208.
- Emléklapok a magyar orvosok és természetvizsgálók 1897. augusztus 22-25. napjain Trencsénben tartott XXIX. vándorgyűlése alkalmából. Trencsén, 1897. Számos fénynyom. képpel. (Utazás a Vágvölgyében, A vágvölgyi népről).
- Dejiny uhorskeho boja za slobodu r. 1848-49. U. ott, 1903. (A magyar szabadságharcz története. 20,000 példányban, sok képpel. Ism. Budapesti Hirlap 1904. 25. sz. Vasárnapi Ujság 1904. 1., M. Állam 1904. 11. sz.).
- 1912 Domáca pokladnica - Sbierka užitočného čítania / Házi kincstár - Hasznos olvasmányok gyűjteménye. Budapest.
- Question chécoslovaque Paris, etc.: Hachette, etc. Hornyánszky ny. Bp. 1923.
- A Felvidék közoktatásügye A csehszlovák iskolák, a tanfelügyelet, a nyelvhasználat kérdése és a kisebbségi iskolák helyzete. In: Kornis, Gy. (szerk.) 1927: Az elszakított magyarság közoktatásügye. Budapest, 186-218.
- Szlovák politika útjai. Budapest, 1928.
- Mit tanítanak a felvidéki iskolákban? Budapest, 1929.
- Tótkérdés A "tótkérdés" és a versailles-i békeszerződések, 1918-1920. Napkelet 8/3 (1930), 311-315.
- Tót-kérdés alakulása 1918-ig A felvidéki szlovákok történelmi fejlődését kíséri végig a magyar állam létrejötte óta. Külügyi Szemle 10/2, (1933) 139-148.
Szerkesztette a Nemzeti Népoktatás c. pedagógiai havi folyóiratot 1893 novembertől 1894 októberig Pozsonyban és szerkesztette a Budapesten megjelenő Slovenské Noviny c. hazafias tót politikai napilapot.
Jegyzetek
- ↑ Csősz Imre 1879: A kegyes-tanitó-rendiek Nyitrán. Nyitra, 291; Zilizi 2013, 24-27.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Petőfi Irodalmi Múzeum
- Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 Bd. 7 (Lfg. 34, 1977), S. 382f.
- Magyar életrajzi lexikon
- Juraj Podhradský: Dr. Adolf Pechány (1859-1942). Slovenské Noviny 1942. június 1, 3-5.
- Zilizi Zoltán 2013: Pechány Adolf és a szlovák-magyar együttélés 1880-tól 1942-ig. ELTE doktori disszertáció.