Pechány Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pechány Adolf
Született 1859. február 15.
Illava
Elhunyt 1942. június 15. (83 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcseleti doktor,
pedagógus,
publicista,
politikus

Pechány Adolf (Illava, 1859. február 15.Budapest, 1942. június 15.) bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, publicista, politikus.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Znióváralján, Trencsénben és Nyitrán végezte.[1] Ezek után a budapesti egyetemre iratkozott be bölcselet hallgatónak és megyéjéből származó barátaival trencsénmegyei kört alakított, melynek ő lett az elnöke. Ekkor magántanítással tartotta fenn magát, majd 1880-ban okleveles tanár és 1881-ben bölcseleti doktor lett. Mint tanár működött Debrecenben, Galgócon, Temesvárott, Pozsonyban és Trencsénben. 1897-től a budapesti V. kerületi állami főreáliskola rendes tanára volt, ahol a természettant és a német nyelvet tanította. 1921-ben a magyarországi szlovák kisebbség kormánybiztosaként működött. Munkásságának java részét a felvidék nemzetiségi és közgazdasági viszonyainak tanulmányozásának szentelte. Egyik képviselője volt előbb a dualista magyarosító iskolapolitika, később pedig a Horthy-rendszer kisantant elleni propagandájának.

Vegyes cikkeket írt a trencséni királyi főgimnázium Értesítőjébe (1884. Trencsénmegye népe), a Vágvölgyi Lapba, a Felsőmagyarországi Nemzetőrbe, a Pozsonyvidéki Lapokba, a Pozsonymegyei Közlönybe (1887. mint főmunkatárs), a Nyitramegyei Közlönybe, az Érsekujvár és Vidékébe és az Árvamegyei Hírlapba. Pedagógiai cikkeket írt a Néptanodába, a Népt. Lapjába (1890. Az illuzió és a hallucinatio, 1891. A gyermekjátékokról, 1892. Az emlékezés mint biologiai jelenség) és a Nemzeti Iskolába.

Írt Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványba is.

Művei[szerkesztés]

  • Az emberi elme. Bölcselettudori értekezés. Budapest, (1881).
  • Gondolatok a nevelés köréből. Debrecen, 1883.
  • Trencsénmegye népe. Trencsén, 1884.
  • A pánszlávizmus multja és jelene. Nyitra, 1886. (Különnym. a Felsőmagyarországi Nemzetőrből).
  • Libertiny Gusztáv mint tanférfiú és ember. Nyitramegye tanfelügyelőségének tizedik évfordulója alkalmából. Budapest, 1886.
  • A gyermek első fejlődése. Pécs, 1887. (Különnyomat a Néptanodából).
  • Kalauz a Vágvölgyében. Budapest, 1888.
  • Az emberi elme. Budapest, 1888.
  • Turista kirándulások a Kis-Tátrában. Budapest, 1889. (Németül. U. ott, 1889).
  • Comenius, Rousseau és Pestalozzi befolyása a mai paedagogiára. U. ott, 1890.
  • Földrajz. I. rész. A népiskolák IV-VI. osztályai számára. Bpest, 1891. Két rész. (Mártonfy Mártonnal együtt, 3. kiadás. 1897. 4. 1903. U. ott, II. rész 2. kiadás, 1893., 3. kiadás 1897. U. ott.).
  • A gyermekek szellemi élete. Pozsony, 1894. (Különny. a Nemzeti Népoktatásból. Tanítók Könyvtára 2.).
  • Az iskolai kézimunka-oktatás történeti fejlődése. Pécs, 1893. (Különnyomat a Néptanodából).
  • A kifejezésbeli ügyesség nevelése az iskolában. Pozsony, 1894. (Tanítók könyvtára 5.).
  • Mértan tanítóintézetek használatára. Írta Mocnik Ferencz, az V. kiadás után az új tantervhez alkalmazta. Pozsony, 1894. (2. javított és bővített kiadás. Ugyanott, 1900).
  • Iparos Káté. Ugyanott, 1895. (Iparosok Olvasó-Tára I. 9.).
  • Az állatvilág szerepe a felvidéki néphimzésekben - Adatok a Felvidék etnografiájához. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1894/1895, 198-208.
  • Emléklapok a magyar orvosok és természetvizsgálók 1897. augusztus 22-25. napjain Trencsénben tartott XXIX. vándorgyűlése alkalmából. Trencsén, 1897. Számos fénynyom. képpel. (Utazás a Vágvölgyében, A vágvölgyi népről).
  • Dejiny uhorskeho boja za slobodu r. 1848-49. U. ott, 1903. (A magyar szabadságharcz története. 20,000 példányban, sok képpel. Ism. Budapesti Hirlap 1904. 25. sz. Vasárnapi Ujság 1904. 1., M. Állam 1904. 11. sz.).
  • 1912 Domáca pokladnica - Sbierka užitočného čítania / Házi kincstár - Hasznos olvasmányok gyűjteménye. Budapest.
  • Question chécoslovaque Paris, etc.: Hachette, etc. Hornyánszky ny. Bp. 1923.
  • A Felvidék közoktatásügye A csehszlovák iskolák, a tanfelügyelet, a nyelvhasználat kérdése és a kisebbségi iskolák helyzete. In: Kornis, Gy. (szerk.) 1927: Az elszakított magyarság közoktatásügye. Budapest, 186-218.
  • Szlovák politika útjai. Budapest, 1928.
  • Mit tanítanak a felvidéki iskolákban? Budapest, 1929.
  • Tótkérdés A "tótkérdés" és a versailles-i békeszerződések, 1918-1920. Napkelet 8/3 (1930), 311-315.
  • Tót-kérdés alakulása 1918-ig A felvidéki szlovákok történelmi fejlődését kíséri végig a magyar állam létrejötte óta. Külügyi Szemle 10/2, (1933) 139-148.

Szerkesztette a Nemzeti Népoktatás c. pedagógiai havi folyóiratot 1893 novembertől 1894 októberig Pozsonyban és szerkesztette a Budapesten megjelenő Slovenské Noviny c. hazafias tót politikai napilapot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csősz Imre 1879: A kegyes-tanitó-rendiek Nyitrán. Nyitra, 291; Zilizi 2013, 24-27.

Források[szerkesztés]