Parti tarisznyarák

Parti tarisznyarák
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Rákok (Crustacea) Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca) Rend: Tízlábú rákok (Decapoda) Alrend: Pleocyemata Alrendág: Rövidfarkú rákok (Brachyura) Család: Úszó tarisznyarákok (Portunidae) Nem: Carcinus Faj: C. maenas
Tudományos név
Carcinus maenas (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Parti tarisznyarák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Parti tarisznyarák témájú médiaállományokat.

A parti tarisznyarák (Carcinus maenas) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül az úszó tarisznyarákok (Portunidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

A parti tarisznyarák elnagyolt elterjedési térképe. A kék területeken endemikus faj; a vörös területeken invazív vagy behurcolt faj. A fekete pontok azokat a felbukkanásait jelzik, melyek nem vezettek invázióhoz, a zöld területek pedig a potenciális elterjedési területei a fajnak.

A parti tarisznyarák lényegében az Atlanti-óceán északi részén élő faj. Előfordul az Amerikai Egyesült Államokban Új-Anglia partjaitól kezdve egészen a földközi-tengeri partokig.

Megjelenése

A parti tarisznyarák hátpáncéljának átmérője maximum 9 centiméter. A nőstény páncéljának az alsó része pirosas-narancsszínű. A potroh vége („farok”) behajlik a potrohpajzs alá. A hím páncéljának az alsó része zöldessárga. A farok ugyanolyan hosszú és visszahajló, mint a nőstényé, de annál keskenyebb, és hegyesebb a vége. A hátpáncél védi az egész testet, beleértve a lábakat is. A növekvő állat időnként leveti páncélját, az új „külső váz” egy ideig még puha. Az állatnak tíz lába van. Az első pár láb, fogazott fogószervvé módosult (ollós láb), a további nyolc járóláb fürge, oldalazó rákmozgást tesz lehetővé. A szemek mozgatható nyélen ülnek; ha nincs szükség rájuk, behúzhatók.

Életmódja

A parti tarisznyarák magányos, alkalmazkodó faj. Az állat közvetlenül az árapály határán él. Majdnem mindent megeszik, akár élő, akár holt: férgek, garnélák, puhatestűek, halak és más tarisznyarák-fajok.

Szaporodása

A párzási időszak az év minden szakában lehet. A nőstény csak a páncél levetése után, a puhabőrű szakaszban termékeny. Amint ledobta páncélját, a hím megtermékenyíti. A sperma mindaddig tárolódik a nőstény testében, amíg megkezdődik a peteképződés. A megtermékenyült peték ragacsos masszát alkotva lógnak a nőstény testén; az állat maga alá hajtott széles farkával tartja szorosan a „csomagot”. A peték száma több ezer is lehet. A kifejlődéshez 12-18 hét kell, hogy elteljen. A peték szabadon úszkáló lárvákká alakulnak; maguk is részei a tengeri planktonnak. A lárvák több hétig sodródnak a tengerben, míg leereszkednek a fenékre, ahol elkezdődik az átváltozásuk.

Forrás

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6