Pálfi Géza
Pálfi Géza (Máréfalva, 1941. április 14. – Marosvásárhely, 1984. március 12.) római katolikus pap, a Ceauşescu-diktatúra egyik áldozata.
Tartalomjegyzék |
Munkássága [szerkesztés]
1964-ben Márton Áron püspök szentelte pappá. Csíkszentdomokoson, majd Marosvásárhelyen szolgált, mint plébános. Ezt követően Gyulafehérváron teológiai tanárrá nevezték ki, de az állami felügyelet hamarosan eltávolíttatta. 1979-ben Gyergyóalfaluban plébános, 1981-ben Székelyudvarhelyre került. „Olyan legenda is keringett, hogy ő volt Márton Áron püspök kiszemelt utóda. Beszédeibe, tanításába mindig belevette az egyetemes magyar történelmet és irodalmat.”[1]
Halála [szerkesztés]
1983. karácsony napján szentbeszédében feltette a kérdést: Eljön-e egyszer az az idő, amikor nem munkával kell ünnepelnünk Krisztus születésnapját? Emiatt a Securitate többször beidézte és megverték. A marosvásárhelyi kórházba szállították,[2] ahol – a hivatalos verzió szerint – májrákban meghalt. Temetésén, amely 1984. március 15-én volt Székelyudvarhelyen, a nagy tömegben tüntetőleg 206 pap is megjelent.
A halálhírt sem Romániában, sem Magyarországon nem közölték. Ezzel szemben jelentést adott ki róla a francia Agence France Presse hírügynökség, cikk jelent meg a Le Matin, a Le Monde, a La Croix és a Réforme c. lapokban.[3]
Az Európa Tanács 1988. október 3-5. között tartott 40. rendes ülésszakán (második rész) David Atkinson jelentéstevő angol és francia nyelvű jelentésében név szerint megemlítette Pálfi Géza lelkészt: „1984-ben, Pálfi Géza lelkészt, magyar római katolikus papot, letartóztatták, megverték, és ő ezt követően májelégtelenségben meghalt.[4] Egy szentbeszédében nyíltan tiltakozott az ellen, hogy az 1983-as év karácsony napja munkanap volt.”[5] A Közgyűlés végül az október 5-6-i viták után elfogadta az 1086/1988-as ajánlást, amelynek 3. és 8. pontja felrója Romániának a nemzeti kisebbségek és egyes egyházi felekezetek tagjainak üldözését.[6]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája
- ↑ A marosvásárhelyi klinikán egyik ápolónővére Gáspár Mária (Petronella mallersdorfi ferences nővér) volt.[1]
- ↑ Egy erdélyi magyar pap halála
- ↑ (Amnesty International jelentés, 1985, 282. old.)
- ↑ Az Európa Tanács Közgyűlésének munkadokumentumai Strassburg, 1988, V. kötet, 5944. sz. dokumentum: Az egyházak és a vallási szabadságjogok helyzete Kelet-Európában, 41. old.
- ↑ Az Európa Tanács 1086/1988-as sz. Ajánlása
Írásai [szerkesztés]
- 1975: A Napba öltözött asszony, in: Szolgálat 27:55-57
- 1978: Szakdolgozat Márton Áron püspökről ([2])
Források [szerkesztés]
- Katolikus lexikon
- A romániai magyarság története 1944–1989
- 1956 előtt és 1965 után politikai okból meghurcoltak, in: Erdélyi Magyar Adatbank
- Tófalvi Zoltán: A karácsony vértanúja. Erdélyi Napló. Újsorozat, VI. évf. 18. sz. 13. o. - 1996. szeptember.
- Tófalvi Zoltán: Mártír lelkipásztorok
- Inczefi Tibor: Illie-e Ilica?, Valóság (Bukarest), 1990. június 15.
- Papp lászló: Egyház a társadalom szemszögéből: Pálfi Géza emlékére, halálának 10. évfordulóján / [összeáll. Papp László]. - Aiud: kiad. Etnos Alapítvány, Julianus Alapítvány, Szent Ferenc Alapítvány, 1994 Pro-Print Rt. ny.). - 48 [2] p. ; 21 cm. - Synchron-füzetek ; 1.). - Fűzött: ár nélkül Bevezetőül: Márton Áron - Huber József: Az egyház a mai világban. kommentár) Példányszám: 1200.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ferencz Imre: Az elhallgatott szó, in: Hargita Népe, 2007. március 13.
