Népszínház utca

Utcakép

A Népszínház utca Budapest VIII. kerületében található, a Blaha Lujza teret köti össze a Teleki László térrel.

Fekvése, közlekedése

Határai: József körút 6., Teleki László tér 1.

A Blaha Lujza tér felől a 4-es és 6-os villamosról vagy a 2-es metró Blaha Lujza téri állomásától érhető el, és elhalad a II. János Pál pápa tér (korábban Köztársaság tér), így az azonos nevű állomás mellett. A 28-as, 28A, 37-es, 37A és 62-es villamos halad rajta végig, valamint a II. János Pál pápa tér sarkáig a 99-es és a 217E busz.

Története

Eredetileg a Márkus Emília utcánál kezdődött. A 18. században a mai Blaha Lujza térnél ágazott ki az akkori Kerepesi útból a Keresztúri országút, azaz a mai Népszínház utca.

A 18. századtól Kereszturerweg (Keresztúri út), Baromvásár utca, Sertésvásár utca, 1817-től Fleischergasse (Hentes utca), 1838-tól Borstenviehhändlergasse, 1850-től ugyanaz magyarul, vagyis Sertéskereskedő utca, 1874-től Népszínház utca, 1918-ban a Blaha Lujza utca nevet adják a közterületnek, ám ezt nem hagyta jóvá a főváros közgyűlése. Legközelebb 1919-ben foglalkoztak a kérdéssel, amikor az utcának a Nagykörúton belüli részét Blaha Lujza térre keresztelik. Az utcatáblák kihelyezésére 1920 márciusában került sor.

Mai nevét az 1875. október 15-én megnyílt Népszínház (a későbbi lebontott Nemzeti Színház) után kapta. 1919-ben a Blaha Lujza tér kialakításával az utca hossza megrövidült, így a házszámozás is 7-tel, illetve 4-gyel kezdődik (az 1–5. és a 2. számot az ottani épületek: Corvin áruház, sajtóház, Nemzeti Színház tartották meg).

A szocializmus idején a 13. szám alatt a Csokonai, a 31. alatt pedig a Nap mozi működött.

Bánki Donát Műszaki Főiskola

Az 57-es számú ház a Teleki László tér, az Erdélyi és a Népszínház utca sarkán

Jelentősebb épületei

8. szám: Hauszmann Alajos, 1879, magyar iparügyi palota, ma Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar.

17. szám: Révész Sámuel és Kollár József által 1910 körül tervezett lakóház.

19. szám: Harsányi-ház, 1911-12-ben tervezte Lajta Béla.

22. szám: Polgári Serfőzde bérháza. Vidor Emil tervezte 1906 körül.

31. szám: Szintén Révész Sámuel és Kollár József által tervezett ház, 1912 körül. Itt működött a Nap mozi.

32. szám: 1910–11-ben épült ház, tervezői Bauer Emil és Guttmann Gyula.

35. szám: Ruchlinder-ház. 1911-12-ben épült Málnai Béla és Haász tervei alapján.

37. szám: Löffler Béla és Sándor által 1910–11-ben tervezett lakóház.

Az utca az irodalomban

• Többször felbukkan (egyes jelenetek helyszíneként, illetve említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.

Kapcsolódó szócikkek

• Összeomlás a Népszínház utcában internetes mém

A Wikimédia Commons tartalmaz Népszínház utca témájú médiaállományokat.

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 205. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003)