Nintendo
| Nintendo Co., Ltd. | |
 | |
| A Nintendo 2006 óta használt logója | |
 | |
| A Nintendo kiotói székháza | |
| Típus | nyíltkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1889. szeptember 23. |
| Székhely | Kiotó, Japán |
| Kiszolgált területek | világszerte |
| Vezetők | Furukava Suntaró (elnök 2018 óta) Doug Bowser (2019 óta) |
| Alapító | Jamaucsi Fuszadzsiró |
| Iparág | videójáték-ipar, fogyasztói elektronika |
| Tulajdonos |
|
| Forma | kabusikigaisa |
| Termékek | |
| Szolgáltatások | Nintendo Network Nintendo eShop |
| Árbevétel |  504,459 milliárd ¥ |
| Profit | 16,505 milliárd ¥[1] |
| Összes vagyon | 1,297 billió ¥ |
| Összes tőke | 1,161 billió ¥ |
| Alkalmazottak száma |  5 166[2] (2017) |
| Leányvállalatai | 1-Up Studio iQue Mario Club Monolith Soft Ndcube Next Level Games Nintendo European Research & Development Nintendo Sales Nintendo Software Technology Nintendo Technology Development Retro Studios |
| Tőzsde | tokiói tőzsde |
 Nintendo Co., Ltd.
Pozíció Japán térképén
| |
 é. sz. 34° 58′ 11″, k. h. 135° 45′ 22″34.969722°N 135.756194°EKoordináták: é. sz. 34° 58′ 11″, k. h. 135° 45′ 22″34.969722°N 135.756194°E | |
| A Nintendo Co., Ltd. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo Co., Ltd. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nintendo Company, Limited (任天堂株式会社, Nintendó Kabusiki-gaisa) egy japán multinacionális cég. A vállalatot Jamaucsi Fuszadzsiró alapította Kiotóban 1889. szeptember 23-án, eredetileg kézzel készített, ún. hanafuda kártyák gyártására.[3] A 20. század közepén a cég számos piaci szegmensen kísérletezett, például taxi- és szállodaüzemeltetéssel. Az évek során a videójáték-gyártás vált a cég fő profiljává és a játékipar egyik meghatározó szereplője lett. Emellett a Nintendo az amerikai Seattle Mariners baseballcsapat többségi, az Atlanta Hawks kosárlabdacsapatnak pedig kisebbségi tulajdonosa.
A Nintendo a videójáték-piac legrégebbi, máig fennmaradt három nagy videójátékkonzol-gyártó cég egyike a Microsoft és a Sony mellett. Game Boy Advance és Nintendo DS modelljeinek köszönhetően piacvezető a kézi játékkonzolok gyártásában. 2007. június 30-ig a Nintendo története során 453 millió játékgépet és közel 2,2 milliárd játékprogramot adott el világszerte.
Történet
1889–1956
A Nintendót Jamaucsi Fuszadzsiró egy kicsi japán vállalkozásként indította el az 1889-es év vége fele Nintendo Koppai-ként. A Kiotóban székelő vállalat gyártott és értékesített egy hanafudának hívott kártyajátékot. A kézzel gyártott kártyák hamarosan nagy népszerűségre tettek szert és Jamaucsinak fel kellett venni több segédet, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő igényekkel.
1956–1975
1956-ban Jamaucsi Hirosi ellátogatott az USA-ba, hogy tárgyalásokat kezdjen a United States Playing Card Companyval, a domináns játékkártyagyártóval az USA-ban. Jamaucsi megdöbbent, amikor rájött, hogy a világ legnagyobb vállalata az ő üzletágában egy kicsi irodát használ. Ez volt a fordulópont, ahol Jamaucsi rájött a játékkártyaüzlet korlátaira. Ezek után hozzáférést nyert a Disney karaktereihez, és rátette őket a játékkártyákra, hogy az eladásokat megnövelje.
1963-ban Jamaucsi átkeresztelte a Nintendo Playing Card Company Limited-et Nintendo Company Limited-re. A vállalat ekkor kezdett el kísérletezni más üzletágakban az újonnan megszerzett tőke felhasználásával. 1963 és 1968 között a Nintendo felállított egy taxivállalatot, egy szerelmiszálloda-láncot, egy tv-csatornát és egy élelmiszeripari vállalatot, és több különböző terméket is gyártott (például egy játéktávirányítóval irányított porszívót, melynek Chiritory volt a neve, és ami szerepelt a WarioWare, Inc.: Mega Microgame$ játékban 2003-ban). Ezek közül a vállalkozások közül mindegyik megbukott a játékgyártást kivéve, ahol a korábbi játékkártyák gyártása okán rendelkeztek egy kevés tapasztalattal. A Tokiói Olimpia után a játékkártya-eladások száma lecsökkent, és ezzel a Nintendo nehéz helyzetbe került.
Több adósság terhe alatt a Nintendo küzdött, hogy életben maradjon a japán játékiparban; ami még mindig kicsi volt ekkor és már jól elfogadott vállalatok uralták (mint például a Bandai vagy a Tomy). A játékok rövid életciklusa miatt a vállalatnak mindig új termékötletekkel kellett előállniuk. Ez egy új, jelentős korszak kezdete a Nintendónak.
1970-ben, mikor Jamaucsi Hirosi megfigyelt egy Nintendo hanafuda-gyárat, észrevett egy kinyújtható kart, amit az egyik karbantartási mérnök, Jokoi Gunpej készített a saját szórakozására. Jamaucsi megparancsolta Jokoinak, hogy fejlessze ezt ki termékként a karácsonyi szezonra. Az Ultra Hand sikeres volt, és hozzávetőlegesen 1,2 millió darab kelt el belőle. Jokoit hamarosan termékfejlesztőnek léptették elő.
Az 1970-es évek alatt fogadták fel Mijamoto Sigeru-t is, azt az embert, aki (Jokoival egyetemben) a játékvilágban élő legendává vált. Az ő kreatív látása fontos szerepet játszott azon útvonal megtalálásában, mely a Nintendo és az egész videójátékipar jövőjét megmutatta. Jokoi ez idő alatt mentora volt Mijamotonak, és megtanította neki mindazt, amit tudott.
1975-napjainkig
A Nintendo ekkoriban kezdett el fantáziát látni a videójáték-piacban. Első lépésként megszerezték a Magnavox Odyssey eladásának jogát Japánban 1975-ben. Akkoriban azonban az otthoni konzolok rendkívül ritkák voltak, és még az Atari PONG konzolja se volt piacon.
A Nintendo első játéktermi játéka a Computer Othello volt 1978-ban, amit az elkövetkező években több tucatnyi követett; a Radar Scope és Donkey Kong a leghíresebb ezek között. Az 1980-as évek elején alkotta meg a Nintendo (Jokoi által vezetett) videójáték-részlege a játéktermi játékai közül a leghíresebbeket. A nagy népszerűségnek örvendő Donkey Kong-ot Mijamoto alkotta meg 1981-ben. Ekkor jelent meg a játéktermekben, és nem sokkal később az Atari 2600, az Intellivision és a ColecoVision videójáték-konzolokon (bár a Nintendo nem volt bevonva a portok készítésébe, ami a minőségen meg is látszott). Ezt a kiadási módszert több későbbi Nintendo játék követte ebben az időszakban, beleértve az eredeti Mario Bros.-t (nem összekeverendő a későbbi Super Mario Bros.-szal).
Ezen felül a Nintendo belekóstolt a kézi konzolok üzletágába is a Game & Watch nevű játékkal. Később, 1985-ben a Nintendo kiadta Nintendo Entertainment System-nek nevezett gépét, amivel nagy sikereket ért el és folytatta a kézi konzolok gyártását a szintén sikeres Game Boy-jal. A Nintendo később tovább folytatta ezen két termékvonalának frissítését, amivel elérte azt, hogy az egyik legyen a világ legismertebb videójáték-gyártói közül.
Termékek
Otthoni konzolok
Color TV-Game
A Color TV-Game egy dedikált konzol-sorozat, aminek első tagját 1977-ben adta ki a Nintendo csak Japánban. Ez volt a cég első videójáték-konzolja, amit a Mitsubishivel együtt gyártott. Az első konzolgeneráció legsikeresebb tagjaként 3 millió példány kelt el. A konzol több változatban is megjelent, az első kiadás a Pong játék különböző változatait futtatta, más konzolváltozatok más játékokat. A konzolból ötféle változat készült, mindegyik képes baby elemről és adapterről működni. A későbbi változatok újításai a levehető kontroller, fejlettebb játékok és az egyik változatnál a kormány.
Nintendo Entertainment System
A Nintendo Entertainment System (röviden NES) volt a Nintendo első nemzetközi piacra szánt 8 otthoni videójáték-konzolja, amit 1983-ban adott ki Japánban, 1985-ben Észak-Amerikában és 1986-ban illetve 1987-ben Európában. Japánban Family Computer néven forgalmazták. A harmadik konzolgeneráció legtöbb példányban elkelt konzolja volt 61 millió darabbal. A videójáték-piac 1983-as összeomlása után egy új üzleti modellel lépett a piacra, aminek lényege az volt, hogy a külső videójáték-fejlesztőknek engedélyezte a konzolára a játékok megjelentetését. Ezen a konzolon jelent meg a Super Mario sorozat első tagja, a Super Mario Bros., ami máig a legtöbb példányban eladott játékok között szerepel.
Super Nintendo Entertainment System
A Super Nintendo Entertainment System (röviden Super NES vagy SNES) a Nintendo második nemzetközi piacra szánt, 16 bites konzolja, a Nintendo Entertainment System utódja. Az elődhöz képest fejlettebb grafikai és hangképességekkel rendelkezett. A SNES 1990-ben jelent meg Japánban, 1991-ben Észak-Amerikában és 1992-ben Európában. A kazettába épített Super FX chip lehetővé tette az akkoriban még nem gyakran előforduló 3D-s grafikát. Az egyik 1993-ban megjelent, fejlett grafikájú 3D-s játék a Starwing. A konzol a negyedik konzolgeneráció legtöbb példányban eladott tagja, 49,10 millió darabbal.[4] A Nintendo Entertainment Systemből az előző generációs Nintendo Entertainment Systemhez képes kevesebb fogyott a konkurens Sega Mega Drive nevű konzolja miatt.
Nintendo 64
A Nintendo 64 (röviden N64) a Nintendo harmadik otthoni videójáték-konzolja, az első 64 bites konzol a piacon. 1996-ban jelent meg Japánban és Észak-Amerikában és 1997-ben Európában. A konzol fejlett grafikai képességekkel rendelkezett, de még mindig ROM-kazettát alkalmazott a játékok tárolására az akkori elterjedő CD helyett. Az N64 sok, a mai konzolokban sztenderdnek számított újítást hozott, például a kontrollerbe helyezhető Rumble Paket, ami vibrációval jelzett vissza a játékosnak a játékélményt valóságosabbá téve. A Nintendo 64-hez megjelent egy periféria, a 64DD, ami lehetővé tette a mágneses lemezek lejátszását és az internet-hozzáférést a konzolon. A 64DD 1999-ben jelent meg kizárólag Japánban, és csak 9 játék jelent meg rá. A konzol az ötödik konzolgeneráció második legtöbb példányban eladott konzolja 32,93 millióval. A Nintendo elvesztette a vezető szerepét a videójáték-piacon a konkurens Sony Playstation magasabb eladásai miatt. A Nintendo 64 hardvere alapján készült egy videójáték-konzol iQue Player néven, ami Kínában jelent meg 2003-ban.
Nintendo GameCube
A Nintendo GameCube (röviden GCN) a Nintendo hatodik generációs játékkonzolja, ugyanahhoz a nemzedékhez tartozik, mint a Sega Dreamcast, a Sony PlayStation 2, és a Microsoft Xbox. A konzolt a SpaceWorld kiállításon mutatták be 2000-ben, a tervezési fázisban Dolphin-nek nevezték. A GameCube a legkompaktabb és legolcsóbb a hatodik generációs konzolok közül. A GameCube az első a Nintendo konzoljai közül, mely optikai adattárolót (Nintendo GameCube Game Disc-et) használ kártyák és kazetták helyett. Egy megállapodás az optikai meghajtókat gyártó Matsushita-val egy DVD lejátszására alkalmas GameCube-hoz vezetett, a Panasonic Q-hoz, melyet csak Japánban adtak ki. A Nintendo GameCube-ból 2007. március 31-ig 21,59 millió darab kelt el.
Wii
A Wii (kiejtve IPA: [wiː]) a Nintendo által gyártott következő játékkonzol. A konzol korábbi kódneve Revolution (Forradalom) volt, valamint ez a konzol a Nintendo GameCube utódja. Különleges tulajdonsága, hogy a játék vezérlője vezeték nélküli és távirányítóra hasonlít, melyet Wii Remote-nak (vagy rövidebben WiiMote-nak) neveznek. A játék használatakor ezt az eszközt kézben kell tartani, és a játék eseményének megfelelően 3D-s mozgásokat lehet vele végezni. A konzol másik sajátossága, hogy WiiConnect24 kiegészítő szolgáltatás tartozik hozzá, ami lehetővé teszi, hogy üzeneteket fogadjunk és aktuális frissítéseket töltsünk le a konzolra az internet segítségével.
Wii U
A Wii U a Nintendo nyolcadik generációs otthoni videójáték-konzolja. Az újítása a kontrollerbe épített kijelző, amivel a televízió nélkül is lehet használni a konzolt. A Wii U-ból 13,56 millió darab kelt el.
Nintendo Switch
A Nintendo Switch a Nintendo legújabb videójáték-konzolja, ami egy "hibrid" megoldást használ, ami szerint a konzolt a dokkolójából kivéve hordozható konzolként is lehet használni.
Hordozható konzolok
Game & Watch
A Game & Watch sorozatot 1980–1991 között gyártotta a Nintendo. A legtöbb változatban egyetlen játék volt két nehézségi szinttel, ami között az A vagy B gombbal lehetett választani.
Game Boy
A Game Boy a világon a legnagyobb mennyiségben eladott játékkonzol, az összesített eladások 2008-ra túlszárnyalták a 200 milliót. A konzol több kiadást is megért.
Virtual Boy
A Nintendo egyik hordozható konzolja, ami képes volt megjeleníteni "valódi 3D grafikát". 1995. július 21-én lett kiadva, de a gyenge eladások miatt csupán néhány hónapig volt forgalomban.
Game Boy Color
Game Boy Advance
Nintendo DS
- Nintendo DS - A Nintendo előző hordozható konzolsorozatának első tagja. Két képernyője van (erre utal az is, hogy neve a Double Screen rövidítése), melyek közül az alsó egy érintőképernyő, ezen kívül beépített mikrofon és Wi-Fi vevő is található benne.
- Nintendo DS Lite - Abban különbözik elődjétől, hogy kisebb, szebb és erősebb a fénye.
- Nintendo DSi - Továbbfejlesztett változat, melyet 2008. november 1-jén mutatták be (Japánban), aminek többek között két beépített kamerája, nagyobb képernyője, beépített internet böngészője és SD kártya olvasója is van. Ez a változat (és a későbbiek) már nem képes használni a Gameboy Advance játékkártyáit.
- Nintendo DSi XL - A DSi nagyobb (4,3") kijelzővel rendelkező változata. Japánban Nintendo DSi LL néven jelent meg.
Nintendo 3DS
A Nintendo legújabb kézi konzolja 2011-ben jelent meg az elődeihez képest lényegesen erősebb hardverrel.
Jegyzetek
- ↑ https://www.nintendo.co.jp/ir/pdf/2016/160427e.pdf
- ↑ https://www.nintendo.co.jp/corporate/outline/index.html
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)történetenevű lábjegyzeteknek - ↑ https://web.archive.org/web/20140508062158/http://www.nintendo.co.jp/ir/library/historical_data/pdf/consolidated_sales_e1403.pdf
További információk
- Hivatalos weboldal (magyarul)
- Európai hivatalos honlap
- Wii Hungary Nintendo Wii-vel foglalkozó magyar nyelvű honlap
- Magyar Nintendo-s Fórum
- Nintendo.lap.hu - linkgyűjtemény
| Elnökök |
| | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Termékek |
| ||||
| Szolgáltatások | |||||
| Szoftverdivíziók | |||||
| Kiadványok | |||||
| Rendezvények | |||||
| Helyszínek | |||||
| Jogi esetek | |||||
| Kapcsolódó szócikkek | |||||