Nemzetközi Bíróság
| Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice, Cour Internationale de Justice) | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1945, Az ENSZ Alapokmánya által |
| Típus | ENSZ bírói szerve |
| Jogelőd | Állandó Nemzetközi Bíróság |
| Székhely | Hága, Hollandia |
| Tagság | ENSZ tagállamok |
| Nyelvek | angol, francia |
| Elnök |  Ronny Abraham |
| Dolgozók száma | 15 bíró |
| Elhelyezkedése | |
 Nemzetközi Bíróság
Pozíció Európa térképén
| |
 é. sz. 52° 05′ 12″, k. h. 4° 17′ 44″Koordináták: é. sz. 52° 05′ 12″, k. h. 4° 17′ 44″ | |
| A Nemzetközi Bíróság weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Bíróság témájú médiaállományokat. | |
A hágai Nemzetközi Bíróság (angolul International Court of Justice, franciául Cour Internationale de Justice) az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve. A Bíróság a hágai Béke Palotában működik, amely épületen az Állandó Választottbírósággal, a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiával és egy nemzetközi jogot kutató magánintézettel osztozik.
A Bíróságot 1945-ben alapította az Egyesült Nemzetek alapokmánya,[1] a munkáját 1946-ban kezdte meg, mint az Állandó Nemzetközi Bíróság utódja. Az alapokmány mellékletét képező Alapszabály, amely hasonló az elődjééhez, a bíróságot alkotó és szabályozó alapvető dokumentum.[2]
A Nemzetközi Bíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Büntetőbírósággal, amelynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van, ám nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik.
A Bíróság ügyei szerteágazóak, fő feladata az államok által elé tárt jogviták eldöntése jogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben kötelező erővel nem bíró tanácsadó vélemények megalkotása. A Bíróság relatíve kevés üggyel foglalkozott a történelme során, de egyértelműen megerősödött a bíróság használata iránti hajlandóság az 1980-as évek óta, különösen a fejlődő országokban.
Felépítés
A bíróság 15 tagú, a bírákat kilenc évre választják.[3] A bíróság jelenlegi bírái közül többen voltak diákjai vagy tanárai a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiának. A bíróságnak Herczegh Géza személyében magyar bírája is volt 1993 és 2003 között.
Joghatóság
Egyetlen állam ellen sem lehet a Bíróság előtt pert indítani, ha az nem fogadta el annak joghatóságát. A Bíróság joghatóságát el lehet fogadni egyedi ügyekre, illetve általánosságban is.[4] Az ENSZ Alapokmány XIV. fejezete feljogosítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát hogy betartassa a bíróság ítéleteit, ha annak valamelyik fél nem tesz eleget, és a másik ezért a BT-hez fordul.
A tanácsadó vélemények megalkotása tekintetében a Bíróság mérlegelési joggal bír: a benyújtott kérelem vizsgálata alapján dönti el, hogy megalkotja-e, vagy elutasítja a megkeresést.
Ügyek
A bíróság első ügyében 1949-ben hozott határozatot. Az 1946-ban kirobbant korfui incidens ügyében a bíróság úgy döntött, hogy az Egyesült Királyság kereskedelmi és hadihajóinak békeidőben joguk van előzetes egyeztetés nélkül is áthajózni az Albániához tartozó Korfui-szoroson, és így Albániának kártérítést kell fizetnie az 1946. október 22-én a szorosban aknára futott két romboló megsérülése, illetve megsemmisülése miatt, továbbá anyagi jóvátételt kell szolgáltatnia az incidensben életüket vesztett brit tengerészek családjai számára. A kártérítés megfizetésére csak 1996-ban került sor.[5]
Jelenleg (2016. július 8-án) 14 ügy van a Nemzetközi Bíróság előtt.[6]
Jegyzetek
- ↑ A Nemzetközi Bíróságok (Hozzáférés: 2017. október 9.. [2017. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A Nemzetközi Bíróság Alapszabálya (a Bíróság honlapján).. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
- ↑ A Dictionary of Law, Elizabeth A. Martin (ed.), 6, Oxford University Press, USA, 283. o. (2006). ISBN 019280698X
- ↑ Nemzetközi jog, Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.), Eötvös Kiadó, Budapest, 420. o. (2010). ISBN 978-963-312-0224
- ↑ Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. 258–260. o. ISBN 071000365X ; Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. 98–99. o. = XX. Század, ISBN 9639215740 ; Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 93–94., 459. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886 ; Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. 285–291. o. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
- ↑ Folyamatban lévő ügyek listája (a Bíróság honlapján). [2011. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 31.)
Források
- Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, 2010., ISBN 978-963-312-0224; 405-432. o.
- Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999., ISBN 963-9188-19-0; 591-609. o.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az International Court of Justice című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Lásd még
Külső hivatkozások
- Nemzetközi Bíróság, hivatalos honlap
- Ügyek listája
- Az ENSZ alapokmánya, melynek része a Nemzetközi Bíróság Alapszabályai
- Hague Justice Portal
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |