Nagytemplom (Pápa)
Nagytemplom | |
A pápa: rk. nagytemplom főhomlokzata | |
A nagytemplom főhomlokzata | |
Vallás | kereszténység |
Felekezet | római katolikus |
Egyházmegye | Veszprémi főegyházmegye |
Egyházközség | pápai I. |
Névadója | István vértanú |
Védőszent | Szent István vértanú |
Püspök(ök) | dr. Udvardy György érsek |
Pap(ok) | Dr. Mail József apátplébános, főesperes-kanonok |
Főesperes | Dr. Mail József |
Segédlelkész | Meleg Sándor Máté káplán |
Diakónus | nincs |
Építési adatok | |
Építése | 1774-1794 |
Stílus | barokk építészet |
Tervezője | Fellner Jakab |
Építtetője | Esterházy Károly |
Felszentelés | 1795. május 3. |
Felszentelő | Pierer József |
Alapadatok | |
Hosszúság | 42 m |
Szélesség | 22 m |
Torony | 2 |
Magassága | 58 m |
Kápolnák | nincs |
Elérhetőség | |
Település | Pápa |
Hely | 8500 Pápa, Fő tér |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 53″, k. h. 17° 27′ 56″47.331370°N 17.465670°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 53″, k. h. 17° 27′ 56″47.331370°N 17.465670°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytemplom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A pápai nagytemplom (Szent István vértanú-templom) a 18. század vége óta Pápa város egyik meghatározó jelképe, építészeti emléke. A jelenlegi templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdték el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész által készített tervek alapján, az ő halála utána a megkezdett munkát Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József tinnini püspök.
Története
Már a 13. századtól vannak írásos forrásaink arról, hogy mivel Pápa biztosan főesperességi székhely volt, kellett valamiféle templommal rendelkeznie. Az első templom, amely valószínűleg egyben plébániatemplom is volt, a román stílus jegyében születhetett, valószínűleg a mai templom körülbelüli helyén, I. Szent István király templomépítő törvénye alapján. A templom növekedhetett, bővülhetett, kiegészülhetett hajókkal, és így létrejöhetett a mostani templom közvetlen elődje, egy gótikus templom, amelyről szintén vajmi keveset tudunk. A régészeti kutatások azt mutatják, hogy a mai templom alatt helyezkednek el romjai, amelyeket a közeljövőben akár fel is tárhatnak majd.
A reformációtól kezdve egészen 1732-ig a templom protestáns volt. A templomot több csapás mellett egy 1751-ben keletkezett tűzvész tette tönkre. Több javítás és festést követően a jelenlegi templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdték el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész által készített tervek alapján, az ő halála utána a megkezdett munkát Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József tinini püspök.
Belülről, bővebben
A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli. Az építkezéskor a templom már a klasszicizmus felé hajló barokkban, (az úgynevezett copf stílusban, más néven klasszicizáló késő barokkban) valósult meg. A templom méreteit tekintve órási, a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. Sok írás szerint a két torony magassága eléri a 72 métert, ám egy új mérés eredményeként megtudták, hogy 57,17 méter a tényleges magasság (a kereszteket nem számítva), tehát mintegy 15 méterrel alacsonyabb, mint ami az útikönyvekben szerepel.[1]
A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek.
A templomba a főkapu vezet be (jelenleg a jobb oldali torony alatti mellékkapun jutunk be), ahonnan a falakat borító, Süttőről és Bakonyszűcsről származó márványburkolat vöröses és sárgás színe fogja meg és vezeti tovább a látogatót a főoltár felé. A hatalmas vasajtón belépő látogató látásmódjához készültek el a mennyezetfreskók is. A freskókat Franz Anton Maulbertsch alkotta 1781-1783 között. A három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el Szent István első vértanú életét. A három kupolában Szent István és társai diakónussá szentelése (első), prédikálása (második), a szent elfogatása (harmadik) látható. A vértanú sorsa jeruzsálemi megkövezésével a főoltárképen teljesedik be, amely Hubert Maurer alkotása.
A templom képeinek témája meglehetősen hasonlítanak a római Sancto Stefano Rotondo templom képeire. (Inkább elméleti síkon, mint sem tervezési hasonlóságban, ez azért lehet, mert Esterházy Károly hosszabb időt töltött Rómában és megtetszhetett neki ez a stílus).
A főoltár hatalmas tömegét többek között Szent István és Szent László carrarai márvány szobrait Prokop Fülöp készítette. Ugyanő faragta a régi gyóntatószékeket, a keresztelőkutat és a szószéket.
A templomnak négy mellékoltára van, amelyek Zirckler János alkotásai. Ezek Nepomuki Szent János, Szent Anna, Szent József és Borromei Szent Károly tiszteletére lettek szentelve.
Szintén Maulbertsch festette a sekrestye, a Szűz Mária-kápolna és a két oratórium (kórus) freskóit is. Jelenleg a Szűz Mária-kápolnában és a felette levő oratórium-térben kiállítás található, ahol az oltárban megtekinthető Szent Martiális vértanú teljes alakos ereklyéje. Az emeleti térben az Esterházyak kosztümös kiállítása látható.
Különösen szép és értékes alkotások a templom bronz keresztelőmedencéje és a libanoni cédrusból faragott szószék.
A falakon lévő terrakottából készült stációkat Cziráki Lajos készítette.
A nagytemplom alatt található egy kripta, amelyben nyugszik az Esterházy család több tagja és néhány pápai nemes, polgár.
Papjai
Plébánosok
- (…)
- 1949–1958 Rosta Ferenc[2]
- Dr. Móring József
- - napjainkig Dr. Mail József
Miserend
Hétköznap (H-Szo)
19:00
Vasárnap
9:00, 11:00, 19:00
A Szentmiséket bemutatja és szentbeszédet mond: Dr. Mail József apátplébános-főesperes.
Jegyzetek
- ↑ Milyen magas valójában a nagytemplom és a református templom?. www.infopapa.hu. [2019. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.
Források
- Cs. Dobrovits Dorottya: Pápa Római katolikus Nagytemplom - TKM Kiskönyvtára 182. sz. - Pannon Nyomda Rt. 1984. - ISBN 963-555-260-2
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Fellnerről: p.226.) - Bp. Műszaki K. 1961. - ETO 72(439)091
- Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei - Bp. 1922.
- Gerő L. - Sedlmayr J.: Pápa - Bp. 1959.
- Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű - Művészettört. Ért. 1960.4.205-279.