Nagy vidracickány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy vidracickány
Potamogale chaillu.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Afrosoricida
Család: Tanrekfélék (Tenrecidae)
Gray, 1821
Alcsalád: Vidracickányformák (Potamogalinae)
Nem: Potamogale
Du Chaillu, 1860
Faj: P. velox
Tudományos név
Potamogale velox
(Du Chaillu, 1860)
Szinonimák
  • Potamogale allmani Jentink, 1895
  • Potamogale velox argens Thomas, 1915
Elterjedés
Giant Otter Shrew area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy vidracickány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy vidracickány témájú kategóriát.

A nagy vidracickány vagy fürge vidracickány (Potamogale velox) az emlősök (Mammalia) osztályának az Afrosoricida rendjébe, ezen belül a Tenrecomorpha alrendjébe, a tanrekfélék (Tenrecidae) családjába és a vidracickányformák (Potamogalinae) alcsaládjába tartozó faj.

A nagy vidracickány, a Potamogale nem egyetlen faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy vidracickány a trópusi Nyugat- és Közép-Afrikában a tengerszinttől az 1800 méteres magasságig megtalálható. Az állomány nagysága nem ismert. Az állatok elterjedési területük legnagyobb részében feltehetően ritkán fordulnak elő. 1968-ban azonban felfedeztek egy nagyobb populációt a nigériai Obudu felföldi folyóinál.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat fej-törzs-hossza 29 - 35 centiméter, farokhossza 24,5 - 29 centiméter és testtömege 450 - 600 gramm. Szőrzete puha és sima; a sűrű, rövid alszőrből hosszú, erős szálú szőrök nyúlnak ki. A bunda színe barna, alul fehér. Lapos fejét úszás közben fenntartja, hogy szemei, füle és orrlyukai kint legyenek a vízből. Szeme apró, és rossz a látása. Az állat szaglására és tapintására hagyatkozik. A tapintószőrök hosszúak és érzékenyek. Vadászat közben kitűnő szaglásán kívül tapintószőreire hagyatkozik. Farka izmos és oldalt lapított, így úszáskor „evezőként” szolgál; formája hasonlít az ebihal farkának alakjához.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy vidracickány a párzási időszak kivételével magányosan él. Tápláléka édesvízi tarisznyarákok, halak, rovarok és lárvák. Az állat legfeljebb 6 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak egész évben tart. Feltehetően két almot ellik évente a nőstény. Egy alomban 1 - 2 kölyök van.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy vidracickány legközelebbi rokonai és a Potamogalinae alcsalád többi faja a törpe vidracickány (Micropotamogale lamottei) és a ruwenzori vidracickány (Micropotamogale ruwenzorii).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]