Nécsey József
| Nécsey József | |
 | |
| Arcképe a lévai Barsi Múzeumban | |
| Született | 1842. augusztus 27. Oszlány |
| Elhunyt | 1929. január 17. (86 évesen) Verebély |
| Foglalkozása | régész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nécsey József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nécsey József (Oszlány, 1842. augusztus 27.[1] – Verebély, 1929. január 17.) verebélyi postamester, régiséggyűjtő, múzeumalapító.
Élete[szerkesztés]
Oszlányi német anyanyelvű nemesi családból származott. Apja Nichey János szabadságharcos, gyűjtő, anyja Hyross Antónia.
Alapfokú iskoláit Oszlányban és Németprónán végezte, majd Privigyén és Nyitrán a piarista gimnázium diákja volt. Felsőfokú képzésre apja Selmecbányára, a bányászati iskolába küldte. Már ekkor felfigyelt a régészeti leletekre, melyek szorgalmas gyűjtőjévé vált. Szakmai útkeresése során 1859-ben gyógyszerészgyakornok is volt Trencsénbánban, ahol dr. Keőtől botanikát és florisztikát is tanult.
1862. szeptember 16-án sikeres postamesteri vizsgát tett Pozsonyban, majd több postán dolgozott. 1863-ban a szlovák nyelv ismeretének köszönhetően a Matica slovenská által szervezett turócszentmártoni tudományos találkozóra rendelték postatisztnek. Itt ismerkedett meg a megye adminisztrátorával, gróf Nemes Alberttel és fontos politikai és tudományos kapcsolatokra tett szert. Ezután Izsákra helyezték, ahol megismerkedett feleségével, Agárdy Ilonával (Ida). 1866-ban házasodtak össze. Itt mélyítette el magyar nyelvi ismereteit, majd rövid komáromi kitérő után 1869-ben bérbe vette a verebélyi királyi postaállomást, ahol közel 44 évig postamesterként dolgozott.[2] Hivatalának köszönhetően vagyonát földbirtokba is befektette.[3]
A Zsitva-mentén régiségeket és régészeti leleteket gyűjtött, melyek az 1927-ben alapított lévai Barsi Múzeum gyűjteményének alapjait képezték. Ezeket a városnak adományozta, melyet régészeti leletek, festmények (például fia István festményei), levéltári anyag, könyvek (körülbelül 1500 darab[4]) és néprajzi tárgyak képeztek.[5] A gyűjteményének eredetileg részét képező ásványtani és kőzetgyűjteményt a lévai piarista gimnáziumnak ajándékozta, ahol fiai is tanultak.[6]
Ásatásokat folytatott többek között 1893–1894-ben a zsitva-völgyi vasútépítés nyomvonalába eső verebélyi lelőhelyeken (Sütteő-birtok, Paphegy-dűlő), valamint 1896-ban a verebélyi Földvár területén.[7] 1894-ben Szombathy István és Ruffy Pál környékezték meg, hogy Dillesz Sándor gyűjteménye mellett az övé is Aranyosmarótra kerüljön, végül csupán a verebélyi Köröspusztán kiásott bronzleletek kerültek oda, mivel a többit Lévára szánta. A Magyar Postatörténeti Múzeumnak is küldött különféle postatörténeti emlékeket és tárgyakat. A Magyar Nemzeti Múzeumnak 1880-tól adományozott leleteket (például Csiffárról).[8]
Fia a fiatalon elhunyt Nécsey István Bálint festőművész, madár- és lepkeillusztrátor. További gyermekei: Antónia Erzsébet Anna (1867),[9] Béla, Ernő, Sarolta és László (művészettörténész). Sarolta szellemileg visszamaradott volt, nem voltak gyermekei, míg Antónia Ausztráliába távozott. A többiek fiatalon és utód nélkül hunytak el. Családi kriptájuk a verebélyi szőlőhegyen található, ma egy étterem udvarán.[10]
-
-
-
-
Béla sírköve
Művei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ familysearch.org
- ↑ 1873 Magyarország tiszti cím- és névtára 1, 334.
- ↑ 1897 A Magyar Korona országainak gazdaczimtára. Budapest.
- ↑ Vö. Lévai könyvtár (Felvidéki Magyar Hírlap 2/81, 22 (1939. április 9.))
- ↑ Divald Kornél: Bars és Hont vármegyei kutatások. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 5/2–3, 163–164.
- ↑ Szabady Gyula 1882: A lévai kegyes-tanítórendi nagy-gymnasium értesítője az 1881/1882. tanévről. Léva, 41.; 1884: A lévai kegyes-tanítórendi nagy-gymnasium értesítője az 1883/1884. tanévről. Léva, 42–43.
- ↑ Szombathy Ignác 1893: A verebélyi régészeti leletek. Barsi Ellenőr 12/ 51, 2. (december 17.); Hampel József 1894: Verebélyi leletek. Archaeologiai Értesítő 14, 93.
- ↑ Egy kőbaltát és egy agyag orsógombot (Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Őskori Gyűjtemény, 177/1880. 1–2.; Milesz Béla 1880: A n. múzeum érem- és régiség osztályának gyarapodása a f. évi julius–novemberi hónapokban. Archaeológiai Értesítő 14, 341). Lásd még: Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Adattár Érem- és Régiségtár, 527/1880; 534/1880 (Régészeti Adattár 9.V.I.); 43/1897; Hampel József 1897: A Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának gyarapodása az 1897. év I. negyedévében. Archaeológiai Értesítő 17, 277; MNM Negatívtár Ö 7482 és 1876.
- ↑ familysearch.org Komárom keresztelési akv. 1867. december 24.
- ↑ emlekhelyek.csemadok.sk
Források[szerkesztés]
- Kriek Jenő 1929: Nécsey József (1842. augusztus 27.–1929. január 17). Bars 1929. december 22.
- Lacza Tihamér 2013: A tudomány apostolai. 224, 480.
- Nováková, Margaréta 2015: Zberateľ Jozef Nécsey a nové poznatky o vzniku Mestského múzea v Leviciach. In: Valach, J. (ed.): Vráble príspevky k histórii mesta. Vráble, 80–89.
- Péter Prohászka – Gabriel Nevizánsky 2017: Jozef Nécsey a počiatky výskumu archeologickej lokality vo Vrábľoch v polohe Fidvár/Földvár. Musaica Archaeologica 2017/2, 12-22.
- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2018: Nécsey József postamester, a régiséggyűjtő és múzeumalapító. Honismeret 2018, 71-77.
- 2022 Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. Budapest, 248
