Mississippi (folyó)
| Mississippi | |
| A Mississippi | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 6 270 km |
| Forrásszint | 450 m |
| Vízhozam | Minneapolis[1]: 210 m³/s Saint Louis[1]: 5150 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2 980 000 km² |
| Forrás | Minnesota |
| é. sz. 47° 14′ 23″, ny. h. 95° 12′ 27″ | |
| Torkolat | Louisiana |
| é. sz. 29° 9′, ny. h. 89° 15′ | |
| Elhelyezkedése | |
A Mississippi az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb folyója, hossza 4070 km[3]. A Missourival együtt Észak-Amerika legnagyobb folyamrendszerét alkotja, együttes hosszuk 6270 km. A folyó csaknem teljes átszeli az Amerikai Egyesült Államok területét észak-déli irányban, útja során nyolc állam területét érinti: Minnesota, Illinois, Missouri, Kentucky, Arkansas, Tennessee, Mississippi és Louisiana. Majdnem az összes középnyugati folyó a Mississippi-Missouri rendszerbe torkollik.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Nevének eredetéről több elképzelés is létezik, az egyik szerint elnevezése az odzsibua indián misi-ziibi szavaiból származik, melynek jelentése „nagy folyó”. Más források szerint az elnevezés az algonkin indiánoktól származik, melyben a messe a "nagy", a sepe pedig a "víz" szavakat jelenti.
A Mississippi vízgyűjtő területe a negyedik legnagyobb a világon, területe 3 220 000 km², több, mint 31 amerikai állam és 2 kanadai tartomány, 72 millió ember lakóhelye tartozik a területéhez.
A folyót több szakaszra is oszthatjuk, a Felső-Mississippi folyó az Itasca-tónál lévő forrástól a Missouri folyóval történő összefolyásáig tart. A Középső-Mississippi a Missouri folyótól az Ohioval történő összefolyásig tart, az alsó szakasz pedig a Mexikói-öbölnél található deltatorkolatig terjed. Az Alsó-Mississippi területén találhatjuk meg a folyó legszélesebb szakaszait, több helyen meghaladja az 1,6 km szélességet.
A Mississippi vízhozama átlagosan 7000-20 000 m³/s között mozog. Annak ellenére, hogy a világ ötödik leghosszabb folyója, ez az érték igen alacsonynak mondható.[4]
Deltatorkolat [szerkesztés]
A Mississippi szabályos "madárláb" formájú deltatorkolattal rendelkezik, mely az elmúlt ötezer évben 24-80 kilométert nyomult előre és fokozatosan épült fel. A delta épülése északról délre, valamint nyugatról keleti irányba történt, legfiatalabb része a délkeleti nyúlvány. A deltatorkolat 75 000 km² nagyságú, kelet-nyugati irányban több, mint 400 km széles, területén 2,2 millió lakos él, többnyire New Orleans területén.
1900 előtt a Mississippi körülbelül 400 millió tonna üledéket szállított évente a Mexikói-öbölbe, az elmúlt két évtizedben ez a szám 145 millió tonnára csökkent. Ez különösen nagy környezeti problémát jelent, mivel a Mississippi-delta pusztulásához is vezethet. A folyó a delta további építéséhez már nem szállít elegendő hordalékot. A Mississippi által szállított üledékek Memphisnél már kevesebb, mint 10 méter vastagságú, ezzel szemben Dél-Louisianában, a delta csúcsánál a 100 méteres vastagságot is meghaladja.[5]
A folyó által szállított hordalékmennyiség csökkenésének oka az elmúlt évszázad során felépített hatalmas gát- és töltésrendszer. Ezek a létesítmények elsődlegesen a folyó hajózhatóságát biztosítják, de üledékcsapdaként is működnek, így a hordalék egy része nem jut el a tengerig, egyes megfigyelések szerint a folyó által szállított hordalék akár 70 százalékát is megfoghatják. A delta további épüléséhez évi 18–24 milliárd tonna hordalékra lenne szükség[5], ennyit azonban nem szállít a Mississippi. A kutatók szerint emiatt a század végére mintegy 13500 km² terület (a jelenlegi deltaterület 20 százaléka) el fog tűnni.
Mellékfolyói [szerkesztés]
Bal oldali mellékfolyói:
- St. Croix - 264 km
- Black
- Chippewa
- Wisconsin - 692 km
- Rock - 459 km
- Illinois - 439 km
- Kaskaskia
- Ohio - 1 579 km
- Hatschie
- Yazoo - 302 km
- Big Black
Jobb oldali mellékfolyói:
- Minnesota - 534 km
- Root
- Cannon
- Turkey
- Iowa - 482 km
- Skunk
- Salt
- Missouri - 4 370 km
- St. Francis
- White - 1 162 km
- Arkansas - 2 334 km
- Red - 2 189 km
Növény- és állatvilág [szerkesztés]
A folyó és ártere igen gazdag élőhely, rendkívül sok növény- és állatfajnak ad otthont, a legnagyobb vizes élőhelyek közé tartozik Észak-Amerikában. A folyóban eddig 60 különböző kagylófajt azonosítottak, ezen kívül több, mint 50 emlős, 145 kétéltű és hüllőfaj otthona. Az Mississippi jellemző állatfajai közé tartozik az aligátor, a hód, a mosómedve, a vidra, a nyérc, a róka, a pézsmapocok és a görény.
Gazdaság [szerkesztés]
A fő gazdasági tevékenységet a Mississippi-mentén az ipar, a turizmus, a mezőgazdaság és az akvakultúra jelenti.
| Gazdasági tevékenység a Mississippi-öbölben | ||
|---|---|---|
| Tevékenységi ág | Munkahelyek száma | Éves jövedelem (Milliárd $) |
| Ipar | 383 000 | 87 |
| Turizmus | 180 000 | 13 |
| Érc és szénhidrogén bányászat | 41 000 | 9 |
| Mezőgazdaság | 100 000 | 6,8 |
| Szolgáltatások | 29 000 | 6 |
| Energiatermelés | 11 000 | 4,7 |
A Mississippi-mentén található nagyobb városok a forrástól a torkolatig a következők:
|
|
|
|
Története [szerkesztés]
Hernando de Soto spanyol konkvisztádor volt az első európai ember, aki megpillantotta a Mississippi folyót. Az első híd 1855-ben épült fel Minneapolis-ban, az első vasúti hidat 1856-ban létesítették.
Legnagyobb árvizet 1927-ben jegyezték fel, ekkor több ezer áldozata volt és 70 000 négyzetkilométer területet öntött el.
Kultúra [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Medián adatok a United States Geological Survey (USGS) 1978–1998 közötti mérései alapján.
- ↑ Medián adat a United States Geological Survey (USGS) 1978–1983 közötti mérései alapján.
- ↑ U.S. Army Corps of Engineers navigation charts.
- ↑ Az Amazonas vízhozama 200 000 m³/s a nedves évszakban, tehát a Mississippi ennek csak 10%-a.
- ^ a b National Geographic: Zsugorodik a Mississippi-delta (Hozzáférés: 2011. június 8.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Mississippi River, az American Land Conservancy oldalán
- Friends of the Mississippi River
- Mississippi Nemzeti Park honlapja
- National Mississippi River Museum & Aquarium
- Mark Twain: Élet a Mississippin
- Veszélyben a Mississippi deltája

