Kecskemét városrészei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Miklóstelep (Kecskemét) szócikkből átirányítva)
Kecskemét területének felosztása

██ Belterület

██ Kertség

██ Repülőtér

██ Egyéb (jellemzően tanyás) külterület

Kecskemét városa sugaras-halmazos szerkezetű, [1][2] így könnyű különálló városrészekre bontani. Az idők során a különböző szempontrendszerek miatt több, egymáshoz hasonló felosztás is kialakult.

Felosztások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskeméti utcanévtábla, a kerület jelzésével

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A már évszázadok óta létező[3][4] számozott kerületek rendszere az idők során többször változott, de a mai napig érvényben van.[5] A jelenlegi felosztás 21 kerületre és a Belvárosra tagolja Kecskemétet. Fontos megemlíteni, hogy ezek a kerületek önmagukban nem rendelkeztek helyi önkormányzati jogkörrel. Ez a beosztás utcanévtáblákon és térképeken gyakran ma is fel van tüntetve. Természetesen ezeket a kerületeket tovább lehet tagolni, például a IX. kerületet a Szent István-városra és a Műkertvárosra.

Választókörzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi választókörzetek kijelölésénél a kerületi felosztásból indultak ki, de tekintettel a lakosságszámra módosították a rendszert, a nagy népességű kerületeket felosztották, a kis népességűeket összevonták, így jött létre az önkormányzati választásokra előírt 15 (2010 előtt 19) egyéni választókörzet.[6][7][8] (Például a legnépesebbnek számító III. kerületben négy választókörzet is található.)

Részönkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998-ban Kecskeméten létrehoztak 11 részönkormányzatot,[9] mely szintén egy új, habár nem teljes felosztást jelentett. Itt ismét a kerületi rendszerre támaszkodtak, de azt több helyen módosították. Például összevonták a VI. és a X. kerületet, de a IV. kerületnek az északi része alkot csak részönkormányzatot. Fontos kiemelni, hogy ezeknek az önkormányzatoknak kisebb az önállóságuk, mint a budapesti kerületeknek.

Csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét városrészeit két fő csoportba sorolhatjuk: A tulajdonképpeni várost alkotják az összefüggő I-XII. kerületek és a Belváros. Az úgynevezett szatellit települések (pl. Hetényegyháza, Katonatelep) a klasszikus felosztás szerint a XIII-XXII. kerületek, a hozzájuk tartozó ma is jelentős tanyavilággal együtt alkotják a külső városrészeket. Utóbbiak körzetekre (pl. Úrrét, Törökfái) és kertségekre (pl. Máriahegy, Vacsihegy) vannak felosztva.[10][11] Külön zónát alkot a Katonai Repülőtér és környéke. A város lakosságának 80%-a él a központi belterületen, 7% a szatellit településeken, és 13% a kertségekben, illetve a tanyavilágban.[12]

A városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét belső kerületei számozással (B a Belvárost jelöli)
Kecskemét szatellit településeinek térképe. A hagyományos kerületbeosztás szerint XIII-XXI.-ig számozva, kiegészítve Kisfáival (K) és a Halasi úti kiskertekkel (H)

Belterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét főbb városrészeinek listája a hagyományos kerületi beosztás szerint (zárójelben a kerület megnevezésében nem feltüntetett városrészek):

A kerületi beosztásba be nem sorolt városrészek:

Külterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város belterületein kívül eső körzetek jellemzően mezőgazdasági művelés alatt állnak, szórványos tanyasi népességgel. A kertségek külön alkategóriát képeznek, rendezetlen sűrűtanyás és hobbikertes beépítés jellemzi őket. Fontos megemlíteni, hogy több külterület is Kecskemét valamelyik belterületi városrészének, vagy egy környékbeli önálló községnek a nevét viseli. Az előbbire példa Felsőszéktó, az utóbbira Ballószög.

Kertségek:

Egyéb körzetek:

  • Kisfái
  • Borbás
  • Úrrét
  • Katonatelepi tanyák
  • Talfája
  • Méntelek
  • Belsőnyír
  • Külsőnyír
  • Szarkás
  • Felsőcsalános
  • Alsócsalános
  • Kadafalvi tanyák
  • Ballószög
  • Alsószéktó
  • Törökfái
  • Matkó
  • Városföld

Önkormányzati választókerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi önkormányzat képviselő-testületének megválasztása céljából Kecskemét területe 1990 óta önkormányzati választókerületekre oszlik. A 2010. évi önkormányzati választásra 15 választókerület került kialakításra, területük az alábbi:[13][14]

  • 1. Petőfiváros, Felsőszéktó (6750 lakos)
  • 2. Hetényegyháza (6371 lakos)
  • 3. Belső Széchenyiváros, Máriaváros keleti része (7843 lakos)
  • 4. Máriaváros nyugati része, Széchenyiváros déli része (7934 lakos)
  • 5. Széchenyiváros nyugati része, Máriahegy déli része (7681 lakos)
  • 6. Széchenyiváros keleti része, Máriahegy északi része, Budaihegy (8112 lakos)
  • 7. Külső Bethlenváros, Vacsihegy (6955 lakos)
  • 8. Belső Bethlenváros, Belváros (6541 lakos)
  • 9. Rákócziváros, Erzsébetváros, Kossuthváros északi része (8530 lakos)
  • 10. Hunyadiváros, Szent István-város, Szolnokihegy, Kőrösihegy (8643 lakos)
  • 11. Műkertváros, Szent László-város, Kossuthváros déli része (8220 lakos)
  • 12. déli területek (Matkó, Homokbánya, Halasi úti kiskertek, Kisfái, Szeleifalu) (7683 lakos)
  • 13. Alsószéktó, Árpádváros (6687 lakos)
  • 14. Szarkás, Kadafalva, Felsőcsalános, Úrihegy (7058 lakos)
  • 15. északi területek (Méntelek, Talfája, Katonatelep, Borbás) (6166 lakos)

A közigazgatási terület változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét határának változásai

██ Külterületéből az 1950-es években kivált települések

██ Külterületéből az 1950-es években kivált, de később visszatért települések

██ Mindvégig Kecskeméthez tartozó területek

A város 1950 előtt a mainál jóval nagyobb, közel 950 négyzetkilométeres közigazgatási területet mondhatott a magáénak.[15] 1950-ben Kecskemétből kivált Bugac (melyből 1989-ben önálló községgé vált Bugacpusztaháza), Lakitelek és Nyárlőrinc, két évvel később Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (a mai Szentkirály), Városföld, valamint Hetényegyháza, mely községet 1981-ben ismét Kecskeméthez csatoltak. Ballószög 1954-ben vált ki a város határából, míg az 1952 óta Helvécia részét képező Matkót 1989-ben csatolták vissza Kecskeméthez, melynek közigazgatási területe így 321,26 km² lett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]