MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kecskeméti katonai repülőtér szócikkből átirányítva)
MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis
Frecce Tricolori Kecskemet.jpg
IATA:   ICAO: LHKE
Adatok
Elhelyezkedés
Magyarország
Elhelyezkedése
MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis  (Magyarország)
MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis
MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 02″, k. h. 19° 44′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 02″, k. h. 19° 44′ 58″
A MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis weboldala
MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis
Dátum 2000. október 1. (jelenlegi formájában)
Ország  Magyarország
Személyzet hivatásos- és szerződéses katonák, köztisztviselők, közalkalmazottak
Típus repülőbázis
Feladat Magyarország légtérvédelmi feladataihoz való hozzájárulás
Diszlokáció Kecskemét
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Ugrik Csaba ezredes (2013. május 1-jétől)
Jelenlegi parancsnokhelyettes Jenei Barna alezredes (2013-tól)
Kultúra és történelem
Névadó Szentgyörgyi Dezső

A Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis a Magyar Honvédség egyik légi katonai szervezete, amely az MH Összhaderőnemi Parancsnokság közvetlen irányítása alá tartozik. Rendeltetése Magyarország és a NATO szövetségesek légterének, csapatainak és területeinek oltalmazása, sérthetetlenségének biztosítása a NATO és a Magyar Légierő kijelölt egységeivel együttműködésben, alegységeivel együtt. Az alakulat a Kecskeméti katonai repülőtéren látja el feladatait.

A kecskeméti katonai repülőtér a pápai a szolnoki és a taszári után az egyetlen megmaradt harcászati repülőbázisa, Kecskeméttől északkeletre található. Innen látják el a hazai légtér védelmét. A bázis rendezi a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapot minden második évben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1932-ben, a hagyományteremtő kecskeméti repülőnapon Rákossy György, a Légügyi Hivatal vezetője egy korszerű repülőtér létesítésének gondolatát fogalmazta meg.

Három évvel később elkezdődött a reptér építése, melynek átadására 1937-ben került sor. Újabb három év elteltével 3 repülőgéphangárt is átadtak. A következő évek viszonylag nyugalomban teltek. 1944-ben a reptér fontos szerepet töltött be a légi szállítások területén, amelyek német csapatoktól, vagy csapatoknak történtek.

A repülőtér a második világháború során súlyos károkat szenvedett, újjáépítése 1948-ig tartott.

Kecskeméti katonai repülőtér
Cím Kecskemét, Reptéri út 4.
Postacím 6004 Kecskemét, Pf. 320
Telefon (+36) 76 510-800
Telefax (+36) 76 510-813
E-mail mh59At sign.svgjetfly.hu
ICAO kód LHKE
Maximális
pályahossz
2580 m
(8464 ' )
Pálya felszíne beton
Magasság 115 m

Ekkor felállították a Honvéd Repülő Hajózó Kiképző Osztályt. A következő év tavaszán a kecskeméti kirendeltségből alakították meg a 3. Repülőtér Gondnokságot, amelynek feladata az üzemképessé tétel és a karbantartás volt. Szintén ebben az évben, azaz 1949-ben a szovjet repülőtechnikára történő átképzés céljával létrehozták a Honvéd 41. Vegyes Repülő Ezredet, amely azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen egy évvel később megszűnt, és ebből alakult ki Szentkirályszabadján a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokság. 1950-ben Kecskeméten megkezdték a repülőtér németek által épített 1500 méter hosszú guruló- és felszállómezejének bővítését, valamint hosszabbítását. A munkálatok egy éven belül elkészültek.

1951-ben Kunmadarason hozták létre a 66. Vadászrepülő Hadosztály alárendeltetésében azt az ezredet, amely a hivatalos jogelődje a mai kecskeméti harcászati repülőezrednek. A kunmadarasi Vadászrepülő Ezred hadrendi száma a 62. lett. Hagymási Jenő repülő főhadnagyot nevezték ki parancsnoknak. Az ezredet kezdetben 4 vadászrepülő századdal alakították meg, Jak–9, Jak–11, Jak–18 és Zlin–381 repülőgép típusokkal szerelték fel. Akkoriban igen korszerűek voltak a MiG–15-ös harci gépek, amelyekre 1951. július 1-jén kezdték meg az átképzést, szovjet pilóták és műszakiak vezetésével. Az átképzés mindössze 12 napig tartott. A sikeres tanfolyamot Nádor Ferenc őrnagy, Eöri Elek százados, Hagymási Jenő főhadnagy, Benke Sándor, Garai Imre, Grósz József, Iván Dezső, Majoros József, Paár Ferenc, Ribi Tibor, Szíjj Róbert hadnagyok, Sirák Géza, Turcsányi József alhadnagyok, valamint a csoport parancsnoka, Mezőfi István alezredes végezték el. Mezőfi alezredes volt egyébként az első a magyar pilóták közül, aki a honi légtérben MiG-15-össel repült, 1951. augusztus 6-án.

A tanfolyamok tovább folytatódtak, többek részesültek oktatói képzésben. Az ezred október végétől már alkalmas volt harci feladatok teljesítésére. Decemberre bővült a repülőgép állomány is. Az alakulat 20 darab MiG–15-ös „Sas” típusú harci-, valamint 5 darab MiG-15 UTI kétkormányos oktatógéppel lett gazdagabb.

Közben a kecskeméti repülőtéren is zajlottak az események. Szentkirályszabadjáról ide telepítették a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokságot és a 24. Vadászrepülő Ezredet, de hamarosan mindkét alakulatot Taszárra helyezték át. Kunmadarason 1952 áprilisától vezették be a készültségi szolgálatot, hiszen októbertől kezdődött az az országos hadgyakorlat, amely a második világháború után a legnagyobbnak számított. A hajózókat kiképezték az éjszakai és a felhők közötti repülésre. A hadgyakorlat keretében a kunmadarasi ezred megkapta első nagyobb feladatát. A gyakorlat idejére két század Kecskemétre települt, így a város repülőtere is aktívan részt vett az eseményben. A fő feladat a földi csapatok harctevékenységének légitámogatása volt.

A gyakorlat végeztével a két század nem tért vissza Kunmadarasra, ugyanis az egész ezredet Kecskemétre költöztették. Így november 1-jétől ide került a 66. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnoksága, valamint a 62. Vadászrepülő Ezred is. A legfontosabb feladat az alapos repülőkiképzés, valamint a harckészültségi és egyéb készültségi feladatok magas szintű ellátása volt. Ennek keretében meg kellett szervezni a parancsnoki és repülőgép-vezetői állomány képzését, a légcsavaros és sugárhajtású repülőgépek biztonságos üzemelését és kiszolgálását. 1953. május 30-án a miniszter I. osztályú repülőgép-vezetővé nevezte ki Sirák Géza századost, Kovács Béla, Grósz József, Szinyei Lajos főhadnagyokat és Ertli József hadnagyot. 1955-ben a kijelölt állomány Szevaszlekéjban végrehajtotta az átképzést a MiG-17 F és MiG–17 PF típusú repülőgépekre. Ezek a technikai eszközök egyébként 1974-ig voltak szolgálatban.

1957 februárjában megszüntették a repülő-hadosztályt és az alárendelt ezredeket. április 1-jétől Kecskemét bázissal, 3 századdal létrehozták a Repülő Kiképző Központot. A hajózó állomány csak az átszervezések után, 1957 végére szerezte vissza korábbi hadrafoghatóságát és kiképzési szintjét. 1957. november 1-jén megszervezték az 59. Honi Vadászrepülő Ezredet, melynek első parancsnoka Benke Sándor őrnagy volt. Az ezred 2 kiképző századból, egy dugattyús kiképző századból és a repülést kiszolgáló osztályból állt. A következő évek a fegyelmi helyzet szilárdításával és az elfogó kiképzés tökéletesítésével teltek.

1962. nagy változást hozott, ugyanis augusztusban az ezred 1. és 2. vadászrepülő százada egy időben kapta meg a MiG-21, valamint MiG-21U repülőgépeket – összesen 28-at – amelyek már képesek voltak a hangsebesség feletti repülésre. A korszerű haditechnika elsajátítására kiválasztottak előzetesen Pápán, illetve Taszáron részesültek átképzésben. Az 56 repülőgép-vezető közül 24-en értek el I. osztályú szintet.

1965-ben az ezredet először kellett átmenetileg más repülőtérre telepíteni a felszálló beton felújítása miatt. A kényszerű áthelyezést 1975-ben, 1981-ben, illetve 1983-ban megismételték.

Csehszlovákia 1968-as megszállásakor a kecskeméti vadászok 33 oltalmazási és felderítési bevetésre kaptak parancsot.

1970-ben megszűnt a 4. vadászrepülő- illetve a 4. üzembentartó század. Szintén ebben az évben az 1. vadászrepülő század végrehajtotta első rakéta éleslövészetét Lengyelország területén. A következő évtizedekben felváltva vett részt sikeres rakéta éleslövészeteken, amelyek helyszínei lengyel, illetve szovjet gyakorlóterek voltak.

1975-ben már az ezred mindhárom vadászrepülő százada MiG–21 típusú repülőgépekkel rendelkezett, ugyanakkor az 1. Vadászrepülő század megkapta a MiG 21 MF típust is, amelyre az átfegyverzés 1979-ben fejeződött be.

A 80-as évek elején az ismételt felújítások miatt a századok hol Szolnokon, hol pedig Mezőkövesden állomásoztak. A századok és ezredek élére fiatalabb parancsnokok kerültek. Közben Magyarországon összeomlott a tervgazdasági rendszer, az eladósodás árnyéka mindent beborított. A következmények súlyosan érintették a kecskeméti állományt is. 1990-ben, rögtön a rendszerváltást követően, megszűnt a III. repülő- és a III. üzembetartó század. Tehát az ezred harcoló és üzembentartó alegységeinek száma két vadászrepülő századra csökkent, de jelentősen megcsappant a hajózó állomány létszáma is.

Szintén 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Ekkor már kialakulóban volt a demokrácia, így Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét – aki a második világháborúban 33 légi győzelmet ért el – Szabó Árpád hadnagy ajánlotta. Az ötletet a többség támogatta, az illetékesek is jónak találták. A nagynevű pilóta egykori harcostársai és családja is jelen volt, amikor 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet.

Egy évvel később az alakulatot ezreddé minősítették, így megkapta az immár végleges elnevezést: Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred.

1993 végén megkezdődött az L–39 Albatros kiképző repülőszázad szervezése. Ezzel egy időben a szovjet államadósság részleges rendezése kapcsán lehetőség nyílt a haditechnika korszerűsítésére. A kijelölt csoport Karmazsin Sándor ezredes, ezredparancsnok vezetésével 4 hónapig tartózkodott az Orosz Föderációban, ahol a MiG-29-es típusismereteit sajátította el.

Ezt követően az ezred hadrendjéből kivonták a MiG–21-eseket, és helyükre a MiG–29-esek kerültek. 1994. szeptember 1-jén harckészültségi szolgálatba állították a 2. harcászati repülőszázadot. 1995. szeptember 1-jén, a honvédelmi miniszter jelenlétében az 1. harcászati repülőszázadot is ünnepélyesen harckészültségbe helyezték. Közben elkezdődtek egy 1352 négyzetméteres hangár építési munkálatai. A létesítményt egy évvel később adták át, tehát 1996-ban. Addigra elkészült a műszaki állomány részére a központi kiszolgáló zónaépület. Átépítették a központi üzemanyagtöltő rendszert. A három évvel korábban érkezett Albatros típusú repülőkiképző századot az ezred kötelékébe szervezték. A szervezeti keretek között állandósult a 3. kiképző és felderítő repülőszázad, L–39 típusú repülőgépekkel felszerelve.

1998-ban az alakulathoz látogató vendégeket már az új főbejárat fogadta olyan beléptető rendszerrel, amely szigorúbb és biztonságosabb laktanya védelmet szolgál. Ehhez a beruházáshoz párosult az egész repülőbázist védő új kerítésrendszer.

Ebben az évben Vári Gyula százados az angliai Fairfordban tartott Royal International Air Tattoo-n (RIAT) elnyerte az „abszolút kategória” győztese díjat. 46 ország, 170 pilóta és egy fantasztikus magyar siker, amit beárnyékolt a néhány nappal korábban bekövetkezett repülőkatasztrófa. 1998. július 24-én Rácz Zsolt alezredes repülés közben életét vesztette.

1998. augusztus 22-23. között a bázis szervezhette a Jubileumi Repülőnapot, ami azért kiemelten fontos esemény, mert ebben az évben ünnepelte a Magyar Honvédség a 150. a Magyar Katonai Repülés pedig a 60. évfordulóját. Forrás

A szervezeti változások következtében, ami a tevékenységi körű bővülését eredményezte 2000. október 1-jén megalakult a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisa.

A tervek szerint 2013-ig kiemelt NATO-bázissá fejlesztik, ahol a Gripen-század teljesít szolgáltatót.

Kecskeméten speciális katonai repülőkórház található, ahol többek között a repülőorvosi alkalmassági-minősítő tevékenységet végzik.

A repülőbázis parancsnokai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskeméti repülők
  • Hagymási Jenő százados (1951. február 15-étől),
  • Sirák Géza százados (1952. június 2-ától),
  • Kovács Béla százados (1955. szeptember 15-étől),
  • Korbély István százados (1956. április 27-étől),
  • Paár Ferenc százados (1957. április 1-jétől),
  • Benke Sándor alezredes (1958. november 11-étől),
  • Korb Vilmos alezredes (1962. július 1-jétől),
  • Szabó Lajos alezredes (1968. november 1-jétől),
  • Dudás Ferenc alezredes (1971. november 1-jétől),
  • Szepesi József ezredes (1975. december 15-étől),
  • Decsov Zoltán alezredes (1979. április 1-jétől),
  • Schadl György ezredes (1983. április 15-étől),
  • Tóth János alezredes (1988. szeptember 15-étől),
  • Sági János ezredes (1989. december 1-jétől),
  • Karmazsin Sándor ezredes (1992. szeptember 1-jétől),
  • Pintér Sándor ezredes (1997. április 1-jétől 2000. október 1-jéig).
  • Pintér Sándor ezredes (2000. október 1-jétől megbízott bázisparancsnok)
  • Pintér Zoltán dandártábornok (2001. július 1-jétől)
  • Pető István László dandártábornok (2004. június 1-jétől)
  • Kilián Nándor dandártábornok (2009. május 1-jétől)
  • Ugrik Csaba ezredes (2013. május 2-től)

Fő feladatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Folyamatos készenlét a repülési szabálysértő, légtérsértő légijárművek elleni tevékenységre, valamint a bajba jutott gépszemélyzetek megsegítésére.
  • Magyarország, valamint a NATO tagállamok és azok csapatainak oltalmazása az ellenség légitámadásaival szemben.
  • Vizuális légi felderítés.
  • Légi támogatás.

Készültségi erők rendeltetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rendszabályok foganatosítása légtérsértő illetve repülési szabálysértő légi járművekkel szemben.
  • Segítségnyújtás bajba jutott gépszemélyzetek részére.

Készültségi erők feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elfogás
  • Azonosítás
  • Egyéb:
    • Segítségnyújtás vészhelyzetben lévő légi járműveknek
    • Segítségnyújtás eltérített légi jármű esetén
    • Légi őrjárat

Szervezeti felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Puma" Harcászati repülőszázad
  • "Dongó" Harcászati Kiképző repülőszázad
  • Szállító repülőszázad
  • Repülő műszaki zászlóalj
  • Művelettámogató zászlóalj
  • Bázis Hadműveleti Központ
  • Központi logisztikai zászlóalj

Az alakulat fegyverzete, eszközei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • JAS 39 EBS HU C Gripen – együléses többcélú vadászrepülőgép
  • JAS 39 EBS HU D Gripen – kétüléses többcélú negyedik generációs könnyű harci repülőgép
  • AIM–120 AMRAAM – légiharc-rakéta
  • AIM–9 Sidewinderlégiharc-rakéta
  • UZR–73 – rakétaimitátor
  • B–8M – rakétablokk
  • SZ–8 – földi célok elleni nemirányított rakéta
  • K–36D – katapultülés
  • PPK – túlterhelést enyhítő nadrág
  • VKK – magassági kompenzációs pilótaruha
  • ZS–7 – pilóta sisak
  • ZS–5 – pilóta sisak
  • Sjel–ZM – sisakcélzó

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Haditechnika c. folyóirat cikkei:
    • Kenyeres Dénes: A kecskeméti repülőtér története. Haditechnika, I. rész (1929–1945): 1996/2, 63–65.; II. rész (1929–1945): 1996/3, 51–53.; III. rész (1929–1945): 1996/4, 44–47.; IV. rész (1945–1956): 1997/1, 56–59.; V. rész (1957-től napjainkig): 1997/3, 72–76.
  • A Top Gun c. folyóirat cikkei:
    • Vincze Mária: Kecskeméti történelem. Top Gun 1993/11, 8–9.
    • Vincze Mária: Kecskeméti vendégkönyv. Top Gun 1993/11, 27.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]