Kecskemét városrészei
Kecskemét városa sugaras-halmazos szerkezetű,[1][2] így könnyű különálló városrészekre bontani. Az idők során a különböző szempontrendszerek miatt több, egymáshoz hasonló felosztás is kialakult.
Felosztások[szerkesztés]
Kerületek[szerkesztés]
A már évszázadok óta létező[3][4] számozott kerületek rendszere az idők során többször változott, de a mai napig érvényben van.[5] A jelenlegi felosztás 21 kerületre és a Belvárosra tagolja Kecskemétet. Fontos megemlíteni, hogy ezek a kerületek önmagukban nem rendelkeztek helyi önkormányzati jogkörrel. Ez a beosztás utcanévtáblákon és térképeken gyakran ma is fel van tüntetve. Természetesen ezeket a kerületeket tovább lehet tagolni, például a IX. kerületet a Szent István-városra és a Műkertvárosra.
Választókörzetek[szerkesztés]
A helyi választókörzetek kijelölésénél a kerületi felosztásból indultak ki, de tekintettel a lakosságszámra módosították a rendszert, a nagy népességű kerületeket felosztották, a kis népességűeket összevonták, így jött létre az önkormányzati választásokra előírt 15 (2010 előtt 19) egyéni választókörzet.[6][7][8] (Például a legnépesebbnek számító III. kerületben négy választókörzet is található.)
Részönkormányzatok[szerkesztés]
1998-ban Kecskeméten létrehoztak 11 részönkormányzatot,[9] mely szintén egy új, habár nem teljes felosztást jelentett. Itt ismét a kerületi rendszerre támaszkodtak, de azt több helyen módosították. Például összevonták a VI. és a X. kerületet, de a IV. kerületnek az északi része alkot csak részönkormányzatot. Fontos kiemelni, hogy ezeknek az önkormányzatoknak kisebb az önállóságuk, mint a budapesti kerületeknek.
Csoportosítás[szerkesztés]
Kecskemét városrészeit két fő csoportba sorolhatjuk: A tulajdonképpeni várost alkotják az összefüggő I-XII. kerületek és a Belváros. Az úgynevezett szatellit települések (pl. Hetényegyháza, Katonatelep) a klasszikus felosztás szerint a XIII-XXII. kerületek, a hozzájuk tartozó ma is jelentős tanyavilággal együtt alkotják a külső városrészeket. Utóbbiak körzetekre (pl. Úrrét, Törökfái) és kertségekre (pl. Máriahegy, Vacsihegy) vannak felosztva.[10][11] Külön zónát alkot a Katonai Repülőtér és környéke. A város lakosságának 80%-a él a központi belterületen, 7% a szatellit településeken, és 13% a kertségekben, illetve a tanyavilágban.[12]
A városrészek[szerkesztés]
Belterületek[szerkesztés]
Kecskemét főbb városrészeinek listája a hagyományos kerületi beosztás szerint (zárójelben a kerület megnevezésében nem feltüntetett városrészek):
- Belváros
- I. Árpádváros (Rávágy)
- II. Máriaváros
- III. Széchenyiváros (Panel lakótelep, Hollandfalu, Villanegyed)
- IV. Bethlenváros (Vacsiköz, Voelker-telep, Miklovicsfalu, Talfája köz)
- V. Rákócziváros
- VI. Erzsébetváros (Ürgés)
- VII. Kossuthváros
- VIII. Hunyadiváros (Csilléry-telep)
- IX. Szent István-város (Műkertváros, Szolnoki-hegy)
- X. Szent László-város (Rendőrfalu, Kósafalu, Muszáj)
- XI. Alsószéktó (Kiskecskemét, Szeleifalu, Homokbánya)
- XII. Felsőszéktó (Petőfiváros, Sutusfalu)
- XIII. Talfája
- XIV. Katonatelep
- XV. Repülőtér (Reptéri-lakótelep)
- XVI. Matkó
- XVII. Kadafalva
- XVIII. Szarkás
- XIX. Hetényegyháza
- XX. Méntelek
- XXI. Borbás
A kerületi beosztásba be nem sorolt városrészek:
Külterületek[szerkesztés]
A város belterületein kívül eső körzetek jellemzően mezőgazdasági művelés alatt állnak, szórványos tanyasi népességgel. A kertségek külön alkategóriát képeznek, rendezetlen sűrűtanyás és hobbikertes beépítés jellemzi őket. Fontos megemlíteni, hogy több külterület is Kecskemét valamelyik belterületi városrészének, vagy egy környékbeli önálló községnek a nevét viseli. Az előbbire példa Felsőszéktó, az utóbbira Ballószög.
Kertségek:
- Szolnokihegy
- Kőrösihegy
- Budaihegy
- Vacsihegy
- Máriahegy
- Felsőszéktó
- Úrihegy (Miklóstelep)
Egyéb körzetek:
- Kisfái
- Borbás
- Úrrét
- Katonatelepi tanyák
- Talfája
- Méntelek
- Belsőnyír
- Külsőnyír
- Szarkás
- Felsőcsalános
- Alsócsalános
- Kadafalvi tanyák
- Ballószög
- Alsószéktó
- Törökfái
- Matkó
- Városföld
Önkormányzati választókerületek[szerkesztés]
A helyi önkormányzat képviselő-testületének megválasztása céljából Kecskemét területe 1990 óta önkormányzati választókerületekre oszlik. A 2010. évi önkormányzati választásra 15 választókerület került kialakításra, területük az alábbi:[13][14]
- 1. Petőfiváros, Felsőszéktó (6750 lakos)
- 2. Hetényegyháza (6371 lakos)
- 3. Belső Széchenyiváros, Máriaváros keleti része (7843 lakos)
- 4. Máriaváros nyugati része, Széchenyiváros déli része (7934 lakos)
- 5. Széchenyiváros nyugati része, Máriahegy déli része (7681 lakos)
- 6. Széchenyiváros keleti része, Máriahegy északi része, Budaihegy (8112 lakos)
- 7. Külső Bethlenváros, Vacsihegy (6955 lakos)
- 8. Belső Bethlenváros, Belváros (6541 lakos)
- 9. Rákócziváros, Erzsébetváros, Kossuthváros északi része (8530 lakos)
- 10. Hunyadiváros, Szent István-város, Szolnokihegy, Kőrösihegy (8643 lakos)
- 11. Műkertváros, Szent László-város, Kossuthváros déli része (8220 lakos)
- 12. déli területek (Matkó, Homokbánya, Halasi úti kiskertek, Kisfái, Szeleifalu) (7683 lakos)
- 13. Alsószéktó, Árpádváros (6687 lakos)
- 14. Szarkás, Kadafalva, Felsőcsalános, Úrihegy (7058 lakos)
- 15. északi területek (Méntelek, Talfája, Katonatelep, Borbás) (6166 lakos)
A közigazgatási terület változásai[szerkesztés]
| |
Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált települések
Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált, de később visszatért települések
Mindvégig Kecskeméthez tartozó területek
|
A város 1950 előtt a mainál jóval nagyobb, közel 950 km²-es közigazgatási területet mondhatott a magáénak.[15] 1950-ben Kecskemétből kivált Bugac (melyből 1989-ben önálló községgé vált Bugacpusztaháza), Lakitelek és Nyárlőrinc, két évvel később Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (a mai Szentkirály), Városföld, valamint Hetényegyháza, mely községet 1981-ben ismét Kecskeméthez csatoltak. Ballószög 1954-ben vált ki a város határából, míg az 1952 óta Helvécia részét képező Matkót 1989-ben csatolták vissza Kecskeméthez, melynek közigazgatási területe így 321,26 km² lett.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2013. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 26.)
- ↑ [1] PDF
- ↑ Rabb Péter: Városi védművek a középkori Magyarországon[halott link] PDF 30. oldal
- ↑ [2][halott link]
- ↑ [3][halott link]
- ↑ [4]
- ↑ A Kecskeméti Lapok.hu grafikája a választókörzetekről. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 27.)
- ↑ Kecskemet.hu Az egyéni választókerületek területének és sorszámának felülvizsgálatáról
- ↑ http://www.kecskemet.hu/doc/reszonkormanyzatok0_0.doc[halott link]
- ↑ [5][halott link]
- ↑ [6][halott link] PDF
- ↑ [7] PDF
- ↑ A Kecskemetilapok.hu grafikája az önkormányzati választókerületekről. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 27.)
- ↑ Az önkormányzat rendelete a választókerületekről, térképpel
- ↑ Pest-Pilis-Solt-kiskun vármegye térképe
További információk[szerkesztés]
- Kecskemét város honlapja
- Az Alsószéktói Városrészi Önkormányzat honlapja
- A Hunyadivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja Archiválva 2009. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Katonatelepi Városrészi Önkormányzat honlapja
- A Petőfivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja Archiválva 2009. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Széchenyivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja
- A Vacsiközi Városrészi Önkormányzat honlapja[halott link]
- Kecskemét városrészeinek térképe
- Hasznos térképek
- Egy 1915-ös térkép az akkori kerületekkel[halott link]
