Kecskemét városrészei

Kecskemét belső kerületei számozással (B a Belvárost jelöli)

Kecskemét városa sugaras-halmazos szerkezetű, így könnyű különálló városrészekre bontani. Az idők során a különböző szempontrendszerek miatt több, egymáshoz hasonló felosztás is kialakult.

Felosztások

Kerületek

Kecskeméti utcanévtábla, a kerület jelzésével

A már évszázadok óta létező számozott kerületek rendszere az idők során többször változott, de a mai napig érvényben van. A jelenlegi felosztás 21 kerületre és a Belvárosra tagolja Kecskemétet. Fontos megemlíteni, hogy ezek a kerületek önmagukban nem rendelkeztek helyi önkormányzati jogkörrel. Ez a beosztás utcanévtáblákon és térképeken gyakran ma is fel van tüntetve. Természetesen ezeket a kerületeket tovább lehet tagolni, például a IX. kerületet a Szent István-városra és a Műkertvárosra.

Választókörzetek

A helyi választókörzetek kijelölésénél a kerületi felosztásból indultak ki, de tekintettel a lakosságszámra módosították a rendszert, a nagy népességű kerületeket felosztották, a kis népességűeket összevonták, így jött létre az önkormányzati választásokra előírt 15 (2010 előtt 19) egyéni választókörzet. (Például a legnépesebbnek számító III. kerületben négy választókörzet is található)

Részönkormányzatok

1998-ban Kecskeméten létrehoztak 11 részönkormányzatot, mely szintén egy új, habár nem teljes felosztást jelentett. Itt ismét a kerületi rendszerre támaszkodtak, de azt több helyen módosították. Például összevonták a VI. és a X. kerületet, de a IV. kerületnek az északi része alkot csak részönkormányzatot. Fontos kiemelni, hogy ezeknek az önkormányzatoknak kisebb az önállóságuk, mint a budapesti kerületeknek.

Csoportosítás

Kecskemét városrészeit két fő csoportba sorolhatjuk: A tulajdonképpeni várost alkotják az összefüggő I-XII. kerületek és a Belváros. Az úgynevezett szatellit települések (pl. Hetényegyháza, Katonatelep) a klasszikus felosztás szerint a XIII-XXII. kerületek, a hozzájuk tartozó ma is jelentős tanyavilággal együtt alkotják a külső városrészeket. Utóbbiak körzetekre (pl. Úrrét, Törökfái) és kertségekre (pl. Máriahegy, Vacsihegy) vannak felosztva. Külön zónát alkot a Katonai Repülőtér és környéke. A város lakosságának 80%-a él a központi belterületen, 7% a szatellit településeken, és 13% a kertségekben, illetve a tanyavilágban.

A városrészek

Kecskemét szatellit településeinek térképe. A hagyományos kerületbeosztás szerint XIII-XXI.-ig számozva, kiegészítve Kisfáival (K) és a Halasi úti kiskertekkel (H)

Kecskemét területének felosztása. Piros szín jelöli a belterületeket, sárga az ún. kertségeket, kék a Repülőteret és zöld az egyéb (jellemzően tanyás) külterületeket

Kecskemét határának változásai
Kék:Kecskemét külterületéből az ötevenes években kivált települések
Zöld:Kecskemét külterületéből az ötevenes években kivált, de később visszatért települések
Sárga:Mindvégig Kecskeméthez tartozó területek

Kecskemét főbb városrészeinek listája a hagyományos kerületi beosztás szerint (zárójelben a kerület megnevezésében nem feltüntetett városrészek):

• Belváros
• I. Árpádváros (Rávágy)
• II. Máriaváros
• III. Széchenyiváros (Bogovicsfalu, Hollandfalu, Villanegyed)
• IV. Bethlenváros (Vacsiköz, Voelker-telep, Miklovicsfalu, Talfája köz)
• V. Rákócziváros
• VI. Erzsébetváros (Ürgés)
• VII. Kossuthváros
• VIII. Hunyadiváros (Csilléry-telep)
• IX. Szent István-város (Műkertváros, Szolnoki-hegy)
• X. Szent László-város (Rendőrfalu, Kósafalu, Muszáj)
• XI. Alsószéktó (Kiskecskemét, Szeleifalu, Homokbánya)
• XII. Felsőszéktó (Petőfiváros, Sutusfalu)
• XIII. Talfája
• XIV. Katonatelep
• XV. Repülőtér (Reptéri-lakótelep)
• XVI. Matkó
• XVII. Kadafalva
• XVIII. Szarkás
• XIX. Hetényegyháza
• XX. Méntelek
• XXI. Borbás

A kerületi beosztásba be nem sorolt városrészek:

• Kisfái
• Halasi úti kiskertek

Kecskemét külterületei

A város belterületein kívül eső körzetek jellemzően mezőgazdasági művelés alatt állnak, szórványos tanyasi népességgel. A kertségek külön alkategóriát képeznek, rendezetlen sűrűtanyás és hobbikertes beépítés jellemzi őket. Fontos megemlíteni, hogy több külterület is Kecskemét valamelyik belterületi városrészének, vagy egy környékbeli önálló községnek a nevét viseli. Az előbbire példa Felsőszéktó, az utóbbira Ballószög.

Kertségek:

• Szolnokihegy
• Kőrösihegy
• Budaihegy
• Vacsihegy
• Máriahegy
• Felsőszéktó
• Úrihegy (Miklóstelep)

Egyéb körzetek:

• Kisfái
• Borbás
• Úrrét
• Katonatelepi tanyák
• Talfája
• Méntelek
• Belsőnyír
• Külsőnyír
• Szarkás
• Felsőcsalános
• Alsócsalános
• Kadafalvi tanyák
• Ballószög
• Alsószéktó
• Törökfái
• Matkó
• Városföld

Önkormányzati választókerületek

A helyi önkormányzat képviselő-testületének megválasztása céljából Kecskemét területe 1990 óta önkormányzati választókerületekre oszlik. A 2010. évi önkormányzati választásra 15 választókerület került kialakításra, területük az alábbi:

• 1. Petőfiváros, Felsőszéktó (6750 lakos)
• 2. Hetényegyháza (6371 lakos)
• 3. Belső Széchenyiváros, Máriaváros keleti része (7843 lakos)
• 4. Máriaváros nyugati része, Széchenyiváros déli része (7934 lakos)
• 5. Széchenyiváros nyugati része, Máriahegy déli része (7681 lakos)
• 6. Széchenyiváros keleti része, Máriahegy északi része, Budaihegy (8112 lakos)
• 7. Külső Bethlenváros, Vacsihegy (6955 lakos)
• 8. Belső Bethlenváros, Belváros (6541 lakos)
• 9. Rákócziváros, Erzsébetváros, Kossuthváros északi része (8530 lakos)
• 10. Hunyadiváros, Szent István-város, Szolnokihegy, Kőrösihegy (8643 lakos)
• 11. Műkertváros, Szent László-város, Kossuthváros déli része (8220 lakos)
• 12. déli területek (Matkó, Homokbánya, Halasi úti kiskertek, Kisfái, Szeleifalu) (7683 lakos)
• 13. Alsószéktó, Árpádváros (6687 lakos)
• 14. Szarkás, Kadafalva, Felsőcsalános, Úrihegy (7058 lakos)
• 15. északi területek (Méntelek, Talfája, Katonatelep, Borbás) (6166 lakos)

A közigazgatási terület változásai

A város 1950 előtt a mainál jóval nagyobb, közel 950 négyzetkilométeres közigazgatási területet mondhatott a magáénak. 1950-ben Kecskemétből kivált Bugac (melyből 1989-ben önálló községgé vált Bugacpusztaháza), Lakitelek és Nyárlőrinc, két évvel később Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (a mai Szentkirály), Városföld, valamint Hetényegyháza, mely községet 1981-ben ismét Kecskeméthez csatoltak. Ballószög 1954-ben vált ki a város határából, míg az 1952 óta Helvécia részét képező Matkót 1989-ben csatolták vissza Kecskeméthez, melynek közigazgatási területe így 321,26 négyzetkilométer lett.

Külső hivatkozások

• Kecskemét MJV honlapja
• Az Alsószéktói Városrészi Önkormányzat honlapja
• A Hunyadivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja
• A Katonatelepi Városrészi Önkormányzat honlapja
• A Petőfivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja
• A Széchenyivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja
• A Vacsiközi Városrészi Önkormányzat honlapja
• Kecskemét városrészeinek térképe
• Hasznos térképek
• Egy 1915-ös térkép az akkori kerületekkel