Manowar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Manowar
Manowar logo2.gif
Információk
Eredet Amerikai Egyesült Államok, Auburn, New York
Aktív évek 1980 – napjainkig
Műfaj Heavy metal
Power metal
Kiadó Magic Circle Music, Atco Records, Atlantic Records, Geffen Records
Kapcsolódó előadók HolyHell, Rhapsody of Fire, The Dictators, David Shankle Group, The Rods
Tagok
Joey DeMaio
Eric Adams
Karl Logan
Donnie Hamzik
Korábbi tagok
David Shankle
Ross the Boss
Scott Columbus
Rhino (Kenny Earl Edwards)

A Manowar weboldala

A Manowar egy amerikai heavy metal/power metal együttes Auburnből, New York Államból. Az együttest 1980-ban alapította Joey DeMaio basszusgitáros és Ross the Boss gitáros. A zenekar főképp (északi) mitológiai témájú, fantáziadús dalszövegeiről ismert. Emellett dalaik a heavy metal is dicsőítik.

Zenéjükben a heavy metal egy különösen epikus, bombasztikus, kórusokkal teli formában szólal meg. A zenekar az epikus metal előfutára (különösen Into Glory Ride album — 1983) és vezére is egyben, de a power metalra is döntő befolyással voltak.[1] 1984-ben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvebe, mint a leghangosabb élő koncertet adó zenekar – 129,5 decibel, megdöntve ezzel a Motörhead korábbi rekordját.

2008-ban újabb világrekordot döntöttek Bulgáriában, mint a leghosszabb heavy metal koncertet adó zenekar, ugyanis több mint 5 órás műsort adtak. Míg az Amerikai Egyesült Államokban nem tartoznak a mainstream, sztárzenekarok közé (noha kultuszuk itt is erős, sikereik jelentősek) Európában, Japánban, Ausztráliában és Dél-Amerikában ők az egyik legnépszerűbb heavy metal zenekar. Több mint 10 millió lemezt adtak el.

A Manowar általában Európában, Dél-Amerikában (különösen Argentínában és Brazíliában) és Japánban lép fel.

Az együttes háttérmunkálatai is figyelemre méltóak; a felvételeket és az elosztást, minden folyamatot maguk irányítanak. Eric Adams énekes szerint ennek két oka van. Egyik, hogy korábban a zenekarral pénzügyileg igazságtalanul bántak, a másik az igazán minőségi munka. Kiadójuk, a Magic Circle Music más együttesek albumait is kiadja, így náluk jelennek meg a Rhapsody of Fire és a HolyHell albumai is.

2009-ben kiadtak egy kétlemezes albumot, Thunder In The Sky címmel, amire a FATHER cimű dalt 16 nyelven énekelte fel Eric Adams, köztük magyarul is. [forrás?]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joey DeMaio mint basszusgitáros és pirotechnikus dolgozott a Black Sabbath mellett a Heaven and Hell album turnéján, amikor találkozott Ross the Boss gitárossal, aki a Black Sabbath előzenekarában, a Shakin Street nevű együttesben játszott. Később csatlakozott hozzájuk Carl Canedy dobos és Eric Adams énekes, hogy létrehozzák a Manowart – egy epikus hangzású zenekart.

Elkezdtek fellépni a környező kis klubokban, kapcsolatokat alakítottak ki a kiadókkal. 1981-ben jelent meg az első, kétszámos demójuk szerzői kiadásban. Ezután a zenekar és a Carl Canedy közötti feszültségek váláshoz vezettek; az új dobosuk Donnie Hamzik lett.

A demó kedvező fogadtatásának eredményeként a zenekar 1981-ben leszerződött a Liberty Recordshoz, majd elkezdték az első album felvételeit. Az 1982-ben jelent meg Battle Hymns címmel. A közönség kedvezően fogadta, főleg az agresszív zenét, a szövegeket és Eric Adams énekét dicsérték. A lemez egyik különlegessége a Dark Avenger című lassú, epikus dal, amelyben szerepelt Orson Welles is. A lemez kiadása után megkezdték első turnéjukat. A körút első szakasza Ted Nugent-tel zajlott, ám hamar abbaszakadt, mert Ted összeveszett a Manowarral és kirakatta őket a turnéról. A további állomásokat saját maguk szervezték meg. A zenekar egyre több rajongók szerzett, eleinte főleg Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban. Az előadások után Donnie Hamzik úgy döntött, hogy kilép, helyére Scott Columbus került. A hivatalos életrajzuk szerint egyedi, rozsdamentes acél dobkészletet kellett építeni neki, mert „a kidoboló technikája olyan gonosz volt, hogy az átlagos készleteket tönkretette” — magyarul: olyan erős volt, hogy mindent szétvert. A berendezést John Dawk Stillwell építette. Donnie 2005-ben újra fellépett a Manowarral az Earthshaker fesztiválon, ahol színpadra lépett minden olyan zenész, aki valamikor megfordult a bandában. 2009-ben újra csatlakozott az együtteshez, mivel Scott személyes problémák miatt ideiglenesen távozott a zenekarból, és részt vett a Magic Circle Fesztiválon, valamint szerepelt a Thunder In The Sky EP-n is.

Kialakult a zenekar klasszikusnak nevezett felállása: Eric Adams — ének, Ross the Boss — gitár, Joey DeMaio — basszusgitár és Scott Columbus — dob. Ez után megváltak a Liberty kiadótól, amivel egyre elégedetlenebbek voltak. Így kerültek a Music for Nations kiadóhoz. A második album kiadását megelőzte egy 2 számos EP, a Defender. A nagylemez 1983-ban jelent meg Into Glory Ride címmel. A lemez egy újabb terjedelmes turnét hozott magával, a kritikusok pedig úgy hivatkoztak rá, mint egy újabb mérföldkőre a metal történelmében.

A lemez tovább szélesítette híveik táborát, főként az Egyesült Királyságban. Az angol turné egy részét viszont le kellett mondaniuk menedzsergondok miatt. Ezért következő albumukat az angol rajongóknak dedikálták Hail to England címmel. A lemez, amit mindössze hat nap alatt vettek fel és kevertek meg, 1984-ben jelent meg, és elődeihez hasonlóan kedvező kritikákat kapott, elsősorban a gyors és erőteljes megfogalmazásért. A lemezt turné követte, melynek sok állomása Angliában volt. Vendégzenekar a Mercyful Fate volt. Ez után a Music for Nations kiadót is elhagyták, és leszerződtek a Ten Recordshoz. Már az új kiadó égisze alatt jelent meg (szintén 1984-ben) negyedik nagylemezük, a Sign of the Hammer. Az album ritmikailag nagyon változatosra sikerült, a lassú epikus Mountains ellentéte a gyors címadó dal és a The Oath. A sok eladott lemez és a nagy érdeklődés hatására két éves világturnéra indultak, mindenhol zajos sikerrel.

A Manowar egy hamburgi koncerten.

1987-ben gondjaik támadtak a kiadóval, és egy multikiadóhoz, az Atlantic Recordshoz szerződnek. Még ez évben jelent meg ötödik stúdióalbumu, a Fighting the World. A digitálisan felvett lemez elmozdult egy könnyebben emészthetőbb irányba, több himnikus mű is található rajta. A kritikák egy része önismétlőnek titulálta a zenekart, főleg a mondabeli témák ismétlése miatt.

1988-ban jelent meg hatodik albumuk a Kings of Metal, amit sokan egyik mesterművüknek tekintenek — címét a rajongók javasolták, és megdöntötte eladási rekordjaikat. Az olyan dalok, mint a Heart of Steel, a címadó vagy a Hail and Kill a zenekar koncertjeinek szerves részeivé váltak. A The Crown And The Ring-et a birminghami Szent Pál katedrális 100 tagú férfikórusával és egy nagyzenekarral vették fel. A zenekart hevesen bírálták, főként a Pleasure Slave és a Blood of the Kings szövegei miatt. Az albumot két turné is követte, ami több mint két évig tartott. A második korong óta változatlan felállás a kilencvenes évek elején megtört. Elõbb Ross the Boss hagyta ott a csapatot a blues-osabb zene miatt, majd családi és egészségügyi okokra hivatkozva Scott is kiszállt a Manowarból.

Karl Logan gitáros.

A gitáros pozíciót David Shankle töltötte be, a dobok mögé pedig Scott ajánlására Rhino ült le (Kenny Earl Edwards). Az új dobos elkötelezettségét mutatva a beszállása után elégette régi dobcuccát. Az új felállás 1992-ben jelentette meg a The Triumph of Steel albumot. A lemezt nem fogadta mindenki kitörő lelkesedéssel. Ebben közrejátszhatott a lemeznyitó Achilles, Agony and Ecstasy in Eight Parts című dal is, ami egy 28 perces mini-opera. Az album 35. helyen nyitott a német eladási listákon és a 8.-ig tört elõre videoklip és maxi nélkül. Görögországban a megjelenés napján Athén legnagyobb lemezboltjában hatalmas harcot vívtak a rajongók, hogy hozzájussanak az első szériához. Ezután az Atlantic helyett átpártoltak a Geffen kiadóhoz, majd kétéves turnéba kezdtek. A körút görög állomásán 15000 metal fanatikus előtt mutatták be az aktuális albumot és a régi számokat. Hannoverben pedig megdöntötték a leghangosabb zenekar Guinness rekordját. Két specialista mérte a decibeleket el is jutottak 129,5-ig. A Secrets Of Steel turné másik csúcspontja a Manowar első oroszországi koncertje, ahol az élő zenét kedvelők leginkább a Manowart szerették volna látni (ezen a kívánságlistán megelőzték a Beatlest és Michael Jacksont is).

1993-ban David kilépett helyére Karl Logan került. 1994-ben megjelent egy válogatás, a legsikeresebb dalaik gyűjteményéből (The Hell of Steel: Best of Manowar). 1995-ben váratlanul visszatért Scott Columbus a dobok mögé, és ebben a felállásban haláláig együtt maredtak.

1996-ban négy év után jelentkeztek új stúdióalbummal, mely a Louder Than Hell címet kapta. A kritikusok nem lelkendeztek egyöntetűen a lemezért, sokan kifogásolták a hosszát, valamint a dalok egyszerűbb szerkezetét. 1997-ben egy újabb hosszú turné vette kezdetét, és a Connoisseur Records gondozásában megjelent egy újabb válogatás Anthology címmel. Még ez évben kiadták első két CD-ből álló koncertlemezüket a Hell on Wheels-t. 1998-ban még két válogatásukat adta az MCA kiadó The Kingdom of Steel és Steel Warriors címmel. A turné miatt nem akartak nekiállni az új lemeznek, ezért 1999-ben kiadtak még egy dupla koncertlemezt, a Hell on Stage-et. 2001-ben adták ki első DVD-jüket Hell on Earth Part I címmel.

2002-ben, hat év várakozás után jelent meg új stúdióalbumuk Warriors of the World címmel. Ezt már a Nuclear Blast kiadó jelentette meg, és nem mindenhol kapott fényes kritikákat. A lemezen a heavy/power metal mellett előtérbe kerültek a komolyzenés/szimfonikus elemek. A lemezen szerepel a Nessun Dorma ária is Puccini Turandot című operájából. Az American Trilogy-ban a polgárháborús indulókat gyúrták egybe. A lemez igen sikeres lett, és továbbra is tartotta a zenekar pozícióját a nemzetközi színtéren. A lemez kiadását követő turné alatt a zenekar több DVD-t is kibocsátott: 2002-ben a Fire and Blood-ot, 2003-ban a Hell on Earth Part III-at, 2005-ben pedig a Hell on Earth Part IV-et.

2003-ban Joey DeMaio megalakította a Magic Circle Music kiadót, amely a Manowar mellett más zenekarok ügyeit is intézi: egyebek között itt dolgozik a Rhapsody of Fire, a HolyHell és a David Shankle Group is.

2005-ben főzenekarként léptek fel az Earthshaker Fest fesztiválon.

2006-ra ért véget a Warriors of the World turné, a zenekar pedig kiadta a The Day the Earth Shook – The Absolute Power DVD-t, és a "The Sons of Odin" EP-t.

2007-ben jelent meg – immár a Magic Circle Music égisze alatt – a Gods of War című új album. Mivel Karl Logan motorbalesete hátráltatta a munkát, sok idejük volt ennek előkészítésére. A konceptalbum az északi germán istenek háborúiról, mitológiájáról szól, a zene pedig még az előzőnél is több szimfonikus hatást vonultat fel. A lemez egyedülálló módon nem került ki a lemezmegjelenés előtt az internetre, így az eladási listák élére kúszott, fogadtatása pedig igen kedvező volt. Ezután európai turné következett, ez volt a Demons, Dragons and Warriors Tour 2007. 2007-ben kiadták a Magic Circle Festival Volume 1 DVD-t, 2008-ban pedig folytatását, Magic Circle Festival Volume 2 címmel. 2007-ben újabb dupla koncertlemezük jelent meg (Gods of War Live).

2008-ban újabb világrekordot döntöttek Bulgáriában, mint a leghosszabb heavy metal koncertet adó zenekar, ugyanis több mint 5 órás műsort adtak.

2009-ben egy új EP-t adtak ki Thunder In The Sky címmel. Ezen szerepelt a Father című dal 15 nyelven.

2009 végén kiadták a Hell on Earth Part V című DVD-t.

2010 januárjában európai turnéra indultak.

2011 áprilisában tragikus hirtelenséggel elhunyt Scott Columbus, a dobos. Halálának okát eleddig nem hozták nyilvánosságra.

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi felállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eric Adams – ének (1980-napjainkig)
  • Joey DeMaio – basszusgitár, gitár, billentyűs hangszerek, akusztikus gitár (1980-napjainkig)
  • Karl Logan – gitár, billentyűs hangszerek, akusztikus gitár (1994-napjainkig)
  • Donnie Hamzik – dob, ütőhangszerek (2009-től)

Korábbi tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gitár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dob[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Scott Columbus (1983-1989 ill. 1995-2008)
  • Carl Canedy (1980)
  • Ethan Mays (1982, csak a turnékon)
  • Rhino (igazi neve Kenny Earl Edwards) (1989–1995) ill. (2008-ban néhány koncert erejéig)

Idővonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koncertfelvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kislemezek/EP[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Defender (1983)
  • All Men Play On Ten (1984)
  • Blow Your Speakers (1987)
  • Herz Aus Stahl (1988)
  • Metal Warriors (1992)
  • Defender (1994)
  • Return of the Warlord (1996)
  • Courage (1996)
  • Courage Live (1996)
  • Number 1 (1996)
  • Live in Spain (1998)
  • Live in Portugal (1998)
  • Live in France (1998)
  • Live in Germany (EP) (1998)
  • Warriors of the World united (2002)
  • Warriors of the World united Part 2 (2002)
  • An American Trilogy/The Fight for Freedom (2002)
  • Dawn of Battle (2002)
  • King of Kings (a Hell on Earth Part IV-el együtt) (2005)
  • The Sons of Odin (EP) (2006)
  • Die With Honor (Single) (2008)
  • Thunder in the Sky (2009)

VHS/DVD[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Secrets of Steel (VHS) (1993)
  • Hell on Earth Part I (DVD) (2001)
  • Fire and Blood (DVD) (2002)
  • Warriors of the World united (Mini DVD/CD) (2002)
  • Hell on Earth Part III (DVD) (2003)
  • Hell on Earth Part IV (DVD) (2005)
  • The Day the Earth Shook – The Absolute Power (DVD) (2006)
  • Magic Circle Festival Volvme 1 (DVD) (2007)
  • Live in Bulgaria: Kaliakra Rock Fest 2007 (DVD) (2007)
  • Magic Circle Festival 2008 (2 DVD) (2008)
  • Hell on Earth Part V (2 DVD) (2009)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]