Mangán(II)-karbonát
| Manganese(II) carbonate | |||
| |||
_Carbonate.jpg)
| |||
| IUPAC-név | mangán(II)-karbonát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 598-62-9 | ||
| PubChem | 11726 | ||
| ChemSpider | 11233 | ||
| EINECS-szám | 209-942-9 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | XMWCXZJXESXBBY-UHFFFAOYSA-L | ||
| UNII | 9ZV57512ZM | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | MnCO3 | ||
| Moláris tömeg | 114,95 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér-rózsaszín szilárd anyag | ||
| Sűrűség | 3,12 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 200–300 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,0011 g/l (18 °C)[1] | ||
| Oldhatóság | oldódik híg savban, szén-dioxidban; nem oldódik etanolban és ammóniában | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | +11,400·10−6 cm3/mol | ||
| Törésmutató (nD) | 1,597 (20 °C, 589 nm) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | hexagonális romboéderes | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
-881.7 kJ/mol[1] | ||
| Standard moláris entrópia S |
109.5 J/mol·K[1] | ||
| Hőkapacitás, C | 94,8 J/mol·K[1] | ||
| Veszélyek | |||
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A mangán(II)-karbonát, képlete MnCO3, a természetben is előforduló (rodokrozit), vízmentesen fehér, mélyhidratált állapotban lila kristályos ionvegyület. Szennyezett mintái barna árnyalatúak. Előállítható mangán-dioxid oxálsavval való redukciójával. 2005-ben 20 000 000 kg-ot állítottak elő.[3]
Szerkezet és előállítás[szerkesztés]
A MnCO3 kalcitrácsot vesz fel oktaéderes Mn2+-ionokkal.[4] A mangán(II)-nitrát ammóniával és szén-dioxiddal való kezelése rózsaszín szilárd anyagot ad, mellékterméke ammónium-nitrát.
Reakciók és használat[szerkesztés]
Vízben oldhatatlan, de a legtöbb karbonáthoz hasonlóan savval kezelve vízoldékony sókat ad.
Szén-dioxid-felszabadulással bomlik 473 K-en, MnO1,88-ot adva:
E módszert használják mangán-dioxid előállítására, melyet szárazelemekben és ferritekhez is használnak.[3]
Trágyákhoz is gyakran adnak mangán(II)-karbonátot a mangánhiány ellen. Ezenkívül használják egészséges táplálékokban, a kerámiákban mázszínezésre és betonfestésre.[5]
Használják a vérképzés segítésére.
Toxicitás[szerkesztés]
A hosszútávú mangánpornak vagy -füstnek való kitettség mangánmérgezést, más néven manganizmust okoz.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f Manganese(II) carbonate
- ↑ Sablon:Sigma-Aldrich
- ↑ a b Arno H. Reidies. Manganese Compounds, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Wiley-VCH. DOI: 10.1002/14356007.a16_123 (2007). ISBN 978-3527306732
- ↑ Pertlik, F. (1986). „Structures of hydrothermally synthesized cobalt(II) carbonate and nickel(II) carbonate”. Acta Crystallographica Section C 42, 4–5. o. DOI:10.1107/S0108270186097524.
- ↑ "How To Stain Concrete with Manganese"
- ↑ Kim H, Harrison FE, Aschner M, Bowman AB (2022. május 22.). „Exposing the role of metals in neurological disorders: a focus on manganese”. Trends Mol Med 28 (7), 555–568. o. DOI:10.1016/j.molmed.2022.04.011. PMID 35610122.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Manganese(II) carbonate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.