M. King Hubbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
M. King Hubbert
Életrajzi adatok
Született1903. október 5.
San Saba, Texas
Elhunyt1989. október 11. (86 évesen)
Bethesda
Ismeretes mint
IskoláiChicagói Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Chicagói Egyetem
Pályafutása
Szakterületgeofizika, geológia
Kutatási területolajválság
Munkahelyek
Stanford Egyetemoktató
Kaliforniai Egyetemoktató
Szakmai kitüntetések
  • Arthur L. Day Medal (1954)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1981)
  • Penrose Medal (1973)
  • Vetlesen Prize (1981)
  • William Smith Medal (1978)
A Wikimédia Commons tartalmaz M. King Hubbert témájú médiaállományokat.

Marion King Hubbert (San Saba, Texas, 1903. október 5.Bethesda, Maryland, 1989. október 11.) geológus, a Shell houstoni kutatóintézetének munkatársa. Több fontos eredményt ért el a geológia és a geofizika területén. Nevéhez fűződik az olajtermelés időbeli alakulását egy adott területen modellező, haranggörbéhez hasonló, logisztikus eloszlású görbe, az ún. Hubbert-görbe, az olajhozamcsúcs elméletének egyik központi eleme.

1956-ban tett jóslata miatt, miszerint az Amerikai Egyesült Államok olajtermelése 1970 körül fog tetőzni, az olajipar sok szakértője kigúnyolta, ám az idő végül őt igazolta, az USA 1971-ben érte el kőolaj-kitermelésének maximumát.

Életrajz[szerkesztés]

A texasi San Saba-ban született. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen folytatta, ahol geológiát, matematikát és fizikát tanult. B.S fokozatot 1926-ban, M.S.-t 1928-ban, PhD-t pedig 1937-ben szerzett. PhD tanulmányai alatt az Amerada olajtársaság geológus asszisztenseként dolgozott. 1943-tól 1964-ig a Shell Oil Company alkalmazottja, ezután 1976-os nyugdíjba vonulásáig a United States Geological Survey kutató fizikusa volt.

A Stanford Egyetemen geológiát és geofizikát tanított 1963-tól 1968-ig, Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetemen pedig 1973-tól 1976-ig.

A technokrata mozgalom aktív tagja, a '30-as években alakult Technocracy Incorporated szervezet egyik alapítója volt.

Kutatómunka[szerkesztés]

Az Egyesült Államok tényleges kőolajtermelése (fekete) és Hubbert 1956-os előrejelzése (kék)

Több fontos geofizikai eredményt ért el. Matematikailag modellezte a földkéregben található kőzet képlékenységét, azaz, hogy az a nagy nyomás alatt az agyaghoz hasonlóan viselkedik. Tanulmányozta a föld alatti folyadékok áramlását is.

Legismertebb kutatásai a kőolajmezők és földgázlelőhelyek kapacitásának becsléséhez kapcsolódnak. Előrejelzései alapján bármely adott földrajzi területet tekintve, az egyes olajmezőktől a teljes bolygóig, a kőolajkitermelés időbeli változása egy haranggörbére emlékeztető görbét, a logisztikus eloszlás görbéjét fogja követni. Az erre az elméletre alapuló cikkét[1] 1956-ban ismertette a San Antonióban az American Petrol Institute (Amerikai Kőolajintézet) előtt. Ebben azt jósolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok teljes kőolajtermelése az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje között fog tetőzni. Jóslata 1970-ben valóra is vált.

A modelljében használt görbe Hubbert-görbeként,[2] csúcsa pedig Hubbert-csúcsként, illetve általános formában olajhozamcsúcsként ismert.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nuclear Energy and the Fossil Fuels, M.K. Hubbert, Presented before the Spring Meeting of the Southern District, American Petroleum Institute, Plaza Hotel, San Antonio, Texas, March 7-8-9, 1956 [1] Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Jeremy Leggett: A fele elfogyott. Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság. 56., 117. old. Typotex Kiadó, 2008. ISBN 978-963-9664-87-6

További információk[szerkesztés]

Angol nyelven: