Lóriformák

Lórifélék
	Szivárványos lórik ; (Trichoglossus haematodus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Lórifélék (Loriidae); Selby, 1836
Nemek
	Chalcopsitta; Eos; Pseudeos; Trichoglossus; Psitteuteles; Lorius; Phigys; Vini; Glossopsitta; Charmosyna; Oreopsittacus; Neopsittacus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lórifélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lórifélék témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. február 27.) ezen a változaton alapul.

Szivárványlóri *(Trichoglossus haematodus)*

A lórifélék (Loriidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó család. Tizenkét nem és ötvennégy faj tartozik hozzá.

Több rendszerben a papagájfélék családjához (Psittacidae) sorolják alcsaládként.

Származásuk, elterjedésük

Celebesz szigetétől keletre fordulnak elő. Elterjedésük legdélibb pontja Tasmania, legészakibb a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindanao. A valódi papagájoknál messzebbre nyomultak be a Csendes-óceán szigetvilágába, egészen a Marquises- és a Pitcairn-szigetekig.

Különösen sok fajuk él Új-Guineában, ahol csak a remetelóri (Phygis) és a Vini nemnek nincs képviselője.

Megjelenésük

Kis termetű vagy középnagy papagájok.Toll ruhájuk feltűnően színes,ragyogó.Csőrük többnyire megnyúlt,keskeny, a felső káva felett viaszhártyával.Fogkimetszésük nincs.Nyelvük végén kefeszerű képződmény található.Nyelvük végén lévő szemölcsök hosszúkásak, a táplálék felvételekor felemelkednek,jobbra,balra, illetve fel,le mozgathatóak így az eleség nemcsak hullámszerűen hátra,a nyelőcső felé,hanem a csőrben minden irányban szétpermetez,majd a nyelv végén egyetlen nyalábot alkotva összerendeződik.Csőrük a táplálék aprításában nem vesz részt,és miután zúzájuk alig tartalmaz izmokat, a táplálék gyorsan bejut a viszonylag rövid bélcsatornában.

Életmódjuk

Táplálékuk zömmel virágpor és nektár, amit ecsetvégű nyelvükkel gyűjtenek be. Megesznek még egyes gyümölcsöt, magvakat és rügyeket is.

Szaporodásuk

Faüregekbe készítik fészküket.

Rendszerezésük

Chalcopsitta (Bonaparte, 1850) – 4 faj
- barna lóri (Chalcopsitta duivenbodei)
- fekete lóri vagy gyászlóri (Chalcopsitta atra)
- kardinálislóri (Chalcopsitta cardinalis)
- csillámló lóri (Chalcopsitta sintillata)

Eos (Wagler, 1832) – 6 faj
- vörös lóri (Eos bornea)
- kékfülű lóri (Eos cyanogenia)
- kékálarcos lóri (Eos semilarvata)
- csuklyás lóri (Eos squamata)
- gyémántlóri (Eos histrio)
- csíkos lóri (Eos reticulata)

Pseudeos (Peters, 1935) – 1 faj
- fehérfarcsíkú lóri (Pseudeos fuscata)

Trichoglossus – 8 faj
- pikkelyes lóri (Trichoglossus chlorolepidotus)
- sárgafejű lóri (Trichoglossus euteles)
- sárga-zöld lóri vagy Meyer-lóri (Trichoglossus flavoviridis)
- szivárványlóri vagy sokszínű lóri (Trichoglossus haematodus)
- vöröshasú lóri (Trichoglossus rubritorquis), egyes rendszerekben (Trichoglossus haematodus) rubritorquis) alfaj
- meggyszínű lóri (Trichoglossus rubiginosus)
- apo-hegyi asszonylóri vagy Johnston asszonylórija (Trichoglossus johnstoniae)
- ékes lóri (Trichoglossus ornatus)

Psitteuteles (Bonaparte, 1854) – 3 faj
- tarka lóri (Psitteuteles versicolor) vagy (Trichoglossus versicolor)
- íriszlóri (Psitteuteles iris) vagy (Trichoglossus iri)s
- Goldie-lóri (Psitteuteles goldiei) vagy (Trichoglossus goldiei)

Lorius (Boddaert, 1783) – 6 faj
- fehérnyakú lóri (Lorius albidinuchus) vagy (Lorius albidinucha)
- Stresemann lórija vagy új-britanniai lóri (Lorius amabilis) vagy (Lorius hypoinochrous)
- zöldfarkú lóri (Lorius chlorocercus)
- sárgaköpenyes lóri (Lorius garrulus)
- vöröstarkójú hölgylóri (Lorius lory)
- feketefejű lóri (Lorius domicella) vagy (Lorius domicellus)

Phigys (Gray, 1870) – 1 faj
- remetelóri (Phigys solitarius)

Vini (Lesson, 1833) – 5 faj
- kéksapkás lóri vagy kékfejű lóri (Vini australis)
- rubinlóri (Vini kuhlii)
- henderson-szigeti lóri (Vini stepheni)
- zafírlóri (Vini peruviana)
- smaragdlóri (Vini ultramarina)

Glossopsitta (Bonaparte, 1854) – 3 faj
- mósuszlóri vagy pézsmalóri (Glossopsitta concinna)
- kis mósuszlóri vagy kis pézsmalóri (Glossopsitta pusilla)
- kékvállú lóri (Glossopsitta porphyrocephala)

Charmosyna (Wagler, 1832) – 14 faj
- aranycsíkos lóri (Charmosyna pulchella) vagy (Glossopsitta pulchella)
- burulóri (Charmosyna toxopei vagy (Glossopsitta toxopei)
- pálmalóri (Charmosyna palmarum vagy (Glossopsitta palmarum)
- diadémlóri vagy kaledóniai lóri (Charmosyna diadema) vagy (Glossopsitta diadema) – kihalt
- csíkozott lóri (Charmosyna multistriata) vagy (Glossopsitta multistriata)
- Josephina-lóri (Charmosyna josefinae) vagy (Glossopsitta josefinae)
- királyilóri vagy margarétalóri (Charmosyna margarethae) vagy (Glossopsitta margarethae)
- pápualóri vagy nyársfarkú lóri (Charmosyna papou)
- pirostorkú lóri (Charmosyna amabilis) vagy (Glossopsitta amabilis)
- pirosszárnyú lilafülű lóri (Charmosyna rubronotata) vagy (Glossopsitta rubronotata)
- szép lóri (Charmosyna placentis) vagy (Glossopsitta placentis)
- vöröstorkú lóri (Charmosyna rubrigularis) vagy (Glossopsitta rubrigularis)
- zöld karmazsinlóri (Charmosyna meeki) vagy (Glossopsitta meeki)
- Wilhelmina-lóri (Charmosyna wilhelminae) vagy (Glossopsitta wilhelminae)