Léna (folyó)
| Léna | |
 | |
| A Léna Jakutszk környékén | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország |
| Föderációs alanyok | Irkutszki terület, Jakutföld |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 4294 km |
| Forrásszint | 1640 m |
| Vízhozam | 17 000 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2 490 000 km² |
| Forrás | Bajkál-hegység |
 é. sz. 53° 56′ 08″, k. h. 108° 05′ 31″ | |
| Torkolat | Laptyev-tenger |
| é. sz. 72° 24′ 43″, k. h. 126° 41′ 05″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Léna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Léna (cirill betűkkel Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях [Ulahan-Jurjah], am. „Nagy folyó”) Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.
Neve
Egy feltevés szerint a név eredete esetleg a tunguz Елюёнэ [Eljujone] szó, aminek jelentése talán „folyó”.[1]
Földrajz
A Bajkál-hegység lejtőjén, a Bajkál-tó nyugati partjától 7 km-re ered. Felső szakasza az Irkutszki területen, további része egész a torkolatig Jakutföld vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a Viljuj torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10–12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a Patom-felföldet megkerülve kelet felé tart, majd Jakutszk előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig.
Az Aldan, majd a Viljuj torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10 km széles, de akár 20–30 km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település.
Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000 km² területű deltát alkotva ömlik a Laptyev-tengerbe. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a Nílusénál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a Volgáé.
A Léna-menti területek jelentékeny része az örök fagy zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár.
Mellékfolyók
Legnagyobb mellékfolyói:
- jobbról a Kirenga, a Csaja, a Csuja, a Nagy-Patom, a Vityim, az Oljokma, a Buotama, az Aldan, az Ungyuljung
- balról a Szinyaja, a Márha, a Nyuja, Linde, a Muna, a Molodo, a Peleduj, a Kuta, valamint legnagyobb bal parti folyója, a Viljuj.
Városok, kikötők
A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. Jakutia fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak Kirenszk város (Irkutszki terület) alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható.
- Jakutszk – Jakutföld fővárosa, a Léna bal partján; lakóinak száma 235 000 fő (2005)
- Uszty-Kut – kikötő a folyó felső szakaszán, 47 000 fő (2005)
- Tyikszi – Jakutia északi tengeri kikötője, mellyel a delta egyik ága teremt kapcsolatot; három hónapig hajózható.
- Kirenszk
- Lenszk
- Oljokminszk
- Pokrovszk
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7
Források
- A.A. Szokolov: A Szovjetunió vízrajza (1952)
- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven)
- Léna (Enciklopegyija Voda Rosszii)
