Jakutföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jakutia szócikkből átirányítva)
Jakutföld (Szaha Köztársaság, Саха Өрөспүүбүлүкэтэ)
Jakutföld címere
Jakutföld címere
 Jakutföld zászlaja
Jakutföld zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Jakutszk
Alapítás 1922. április 27.
Köztársasági elnök Jegor Afanaszjevics Boriszov
Hivatalos nyelv orosz, szaha (a lakosság 25%-a beszéli)
Népesség
Teljes népesség 949 280 fő (2002) +/-
Népsűrűség 0,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 3 103 200 km²
Időzóna UTC +9 - +11 (NYISZ: van)
Elhelyezkedése
RussiaSakha2007-07.png
Jakutföld (Oroszország)
Jakutföld
Jakutföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 66° 24′, k. h. 129° 10′Koordináták: é. sz. 66° 24′, k. h. 129° 10′

Jakutföld (oroszul: Якутия), hivatalos nevén Szaha Köztársaság (Республика Саха, helyi nyelven: Саха Өрөспүүбүлүкэтэ) az Oroszországi Föderáció egyik alkotórésze (alanya), a világ legnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területének északi határai a Henrietta szigetek, vízi határai a Laptyev- és a Kelet-szibériai-tenger, valamint az északi Jeges tenger. Ezek a vizek az északi földrész leghidegebb és legjegesebb vizei, évente 9-10 hónapon keresztül jég borítja őket. Szárazföldi határai: Csukcs Autonóm Körzet, Magadani terület, Habarovszki határterület, Amuri terület, Bajkálontúli határterület (volt Csitai terület), Irkutszki terület és a Krasznojarszki határterülethez tartozó volt Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) autonóm körzet és Evenki autonóm körzet.

A köztársaság fővárosa Jakutszk, lakosainak száma: 210 000 fő. Moszkvától való távolsága: 8468 km. Területe: 3 103 200 km², ennek több mint kétötöde az északi sarkkörön túl található. Lakossága 949 248 fő, népsűrűsége 0,3 fő/km².[1]

A köztársaság kiterjedése: K-NY irányban 2500 km, É-D irányban 2000 km. Tengerpartjainak hossza 4500 km.

Földrajz, éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakutföld 3 időzónában helyezkedik el, a budapesti időhöz képest 8,9 és 10 óra az időeltolódás. Területének kétharmad része fennsík, illetve hegy a többi, pedig síkság. Legmagasabb pontja a Pobeda (Győzelem) csúcs: 3147 méteres magasságával

Jakutföld majdnem teljes területe az örök fagy birodalmába tartozik, aminek átlagos vastagsága 300-400 méter, de van, ahol 1500 méter mély.

A klíma kontinentális, hosszú tél és rövid nyár jellemzi. A hőmérséklet különbség a leghidegebb januári hónap és a legmelegebb júliusi hónap között: 70-75 °C. A tél 6,5-9 hónapig is tarthat. A leghidegebb téli hőmérséklet a keleti hegyláncokban -70° C is lehet. Az átlagos januári hőmérséklet: -50° C, míg a júliusi + 19° C. Az évi átlagos csapadék mennyiség a középső részeken 200 mm. A rövid nyári hónapokat, a júniust és július, esetleg augusztust az állandó világosság jellemzi, míg a téli hónapokban sötétség van. 2012. január 25-én nyolcvan éve nem mért meleget mértek itt, a hőmérséklet -10 °C-ra emelkedett, egy anticiklon miatt.[2]

Jakutföldön sok nagy folyó és kisebb méretű, hegyi folyó található, melyek teljes hossza 2 000 000 km. Rendkívül sok a tó, számuk elérheti a 800 000-t is.

A legnagyobb folyó a Léna, 4400 km hosszú. Jakutföld területe négy földrajzi zónában helyezkedik el. Területének 80%-a tajga, a többi tundra, erdős tundra és sarki síkság. Az erdős terület 85%-át dauri vörösfenyő alkotja, de megtalálható itt a borovi fenyő, a cédrus, luc, nyírfa, nyárfa. Legkiterjedtebb hegyláncait a Verhojanszki-hegység alkotja, amely párhuzamosan fut a Léna folyóval, északon nagy körívet húzva az Ohotszki-tengertől a Laptyev-tengerig, valamint a Cserszki, mely a Verhojanszki hegylánctól keletre található. Itt található még a Kolima-hegység, amely arany lelőhelyeiről nevezetes.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ohuokhai.jpeg
A „Mir” külszíni fejtésű gyémántbánya (525 m mély)

A jakutok által beszélt szaha nyelv a török nyelvek családjába tartozik. Az idők folyamán erős mongol hatások érték, de megőrzött néhány paleoszibériai (szaha) nyelvi maradványt is.

Etnikai csoportok a 2002-es népszámlálás szerint:[3]

Etnikum Lakosságszám Arány (%)
Jakut 432 290 45,54
Orosz 390 617 41,15
Ukrán 34 633 3,65
Evenk 18 232 1,92
Even 11 657 1,23
Tatár 10 755 1,13
Burját 7 266 0,77
Fehérorosz 4 236 0,45
Örmény 2 764 0,29
Baskír 2 355 0,25
Azeri 2 293 0,24
Német 2 283 0,24
Mordován 2 255 0,24
Mordovián 2 072 0,22
Koreai 1 815 0,19
Csuvas 1 700 0,18
Kirgiz 1 454 0,15
Dolgin 1 272 0,13
Üzbég 1 272 0,13
Tadzsik 1 105 0,12
Jukagir 1 097 0,12
Ingus 1 000 0,11
  • Városi lakosság: 64,3%
  • Falusi lakosság: 35,7%

A fenti etnikumok közül a csuvasok, jakutok és dolgánok, a gagauzokkal együtt, Oroszország török nyelvű keresztény (főleg ortodox és csekély mértékben protestáns) népeit alkotják.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sakha Yakutia rep.png

Jakutföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 13 város, 42 városi jellegű település és 586 falusi település található, mely utóbbiak közül 39 lakatlan. A Jakutföldön található Verhojanszk Oroszország egyik legkisebb népességű városa. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 67 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 3 viszont azóta városi címet kapott.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Jakutföldön 64% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a tízezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 8%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Jakutföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakutföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 34 járásra oszlik, melyekre gyakran orosz nyelvű szövegekben is a jakut ulusz szót használják. A 13 város közül 5 (Jakutszk, Mirnij, Nyerjungri, Nyurba és Pokrovszk) köztársasági alárendeltségű, melyek így nem tartoznak egyik járáshoz sem. Jakutszk városához van beosztva Zsataj városi jellegű település és jelentős falusi terület is, így ezek sem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 34 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Jakutszk a hozzá beosztott falusi településekkel együtt a járásoktól független városi körzetet alkot, és külön városi körzetet alkot Zsataj is. (A városi körzeteknek egyszintű önkormányzata van, mely egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket.) A közigazgatási beosztás szerint a járásoktól független Mirnij, Nyerjungri, Nyurba és Pokrovszk viszont nem alkotnak városi körzetet, hanem annak a járási önkormányzatnak vannak alárendelve, amelynek a székhelyei. A járásokhoz összesen 48 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 361 falusi község tartozik. A köztársaság területén található 3 községközi terület is, melyek valamely járásnak a községekhez nem tartozó, ritkán lakott területei.

Közigazgatási szempontból tehát Jakutföld 34 járásra és 5 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 34 járási önkormányzat és 2 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 48 városi és 361 falusi község alkotja.

A járások és székhelyeik:

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Yakuts. Centre for Russian Studies. Retrieved 2006-10-26.
  2. (1) IT | Tudomány: Soha nem tapasztalt meleg: -10 fok Jakutföldön - HVG.hu. hvg.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  3. Az Orosz Föderáció tagállamainak etnikai összetétele (Orosz Statisztikai Hivatal, 2002)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakutföld témájú médiaállományokat.