Lucius Apuleius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lucius Apuleius vagy madaurai Apuleiosz (~125, Madaura (ma: Madara), Karthágó – ~180), ókori római író, filozófus és Ízisz-pap.

Karthágóban született, Madaura városában (ma: M'daourouch, Algéria), egy Numidia és Getulia határán fekvő római kolónia területén (ugyanott, ahol Hippói Szent Ágoston később gyermekévei egy részét töltötte), magát félig numidának, félig getulnak mondta. Apja területi tisztviselő volt, aki jelentősebb vagyont tudott ráhagyni. Karthágóban és később Athénban tanult, többek közt platonista filozófiát. Beavatást nyert az Ízisz-misztériumokba, ezután Rómába ment, és latin szónoklattant tanult. Később nagyívű utazásokat tett Kis-Ázsiában és Egyiptomban is.

Letelepedve Rómában és Athénban élt ügyvédként, de filozófiával is foglalkozott. Egy volt athéni iskolatársa anyját, Aemilia Pudentillát vette feleségül, a gazdag özvegy rokonai emiatt varázslással vádolták; ez ellen védekezett Apologia („Védőbeszéd”) című művében.

Leghíresebb műve az Aranyszamár (Asinus aureus), más néven Metamorphoses (Átváltozások) című, az egyetlen teljes egészében ránk maradt antik regény, mely Lucius, egy szamárrá változott, majd ismét emberi alakot öltött ifjú kalandjait meséli el. Ennek a műnek részlete az Amorról és Psychéről szóló mese. Egyébként egy másik és hasonló nevű ókori szerző, Lukianosz is írt egy teljesen hasonló történetet (Lukiosz, avagy a szamár). Utóbbi mű meglehetősen sok pikáns részt is tartalmaz, már ami a tartalmat, és nem a megfogalmazást illeti.

Jelentős szerepe volt az először az Arisztotelész Hermeneutikájában található kategorikus kijelentésviszonyokról szóló logikai négyszög elterjedésében, amit róla neveztek el Apuleius-négyszögnek.

Amatőr platonista filozófus volt. A kora középkori és skolasztikus filozófia egyik fontos Platón-forrása az ő De Platone et eius dogmate (Platón és tanításai) és De mundo (A világról) című írásai, mind Bathi Adelhard, mind a chartres-i iskola filozófusai az ő, valamint a 4. században élt Calcidius közvetítésével és kommentárjai révén ismerték meg Platón Timaioszát (bár Macrobius, Martianus Capella platonizáló alkotásaira és Boethius De consolatione philosophiae című elméleti művére is támaszkodtak).

Művei magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
  • Falus Róbert: A római irodalom története, Gondolat, Bp. 1970.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Lucius Apuleius témában.