Lucio Fulci

Lucio Fulci
Az 1994-es EuroFesten, Londonban
Életrajzi adatok
Születési név	Lucio Fulci
Született	1927. június 17. Róma
Elhunyt	1996. március 13.(68 évesen) Róma
Sírhely	Cimitero Laurentino
Pályafutása
Aktív évek	1950 – 1994
Műfajok	spagettiwestern horrorfilm commedia all'italiana splatter film vígjáték western
Lucio Fulci weboldala Lucio Fulci IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucio Fulci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lucio Fulci (Róma, 1927. június 17. – Róma, 1996. március 13.) olasz filmrendező, forgatókönyvíró, színész.

Munkássága

A „horror keresztapja" becenevet viselő Fulci eredetileg [[orvos] nak készült (ezt a tudását jól kamatoztatta horrorfilmjeinél), majd kritikusként dolgozott. Első filmjét 1959-ben rendezte, de már 1953-ban Steno rendezésében készült egy film, melynek forgatókönyvét ő írta. (Érdekesség, hogy mindkét filmben Totò játszotta a főszerepet). 1966-ig nagyrészt vígjátékokat készített, majd stílust váltott és a spagettiwestern műfajában készített néhány filmet. 1969-től újabb változás figyelhető meg munkásságában. A Beatrice Cenci bár még nem horror, de a giallo (a. m. sárga, azaz krimi; jellegzetesen olasz, erotikus-erőszakos thriller) mestere a későbbi alkotásaiban gyakran nyúl vissza ehhez a filmjéhez. Első horrorfilmjét 1971-ben készítette. Ezek után forgatott még pár westernt: Fehér Agyar visszatér (1974), Az Apokalipszis négy lovasa (1975), Ezüstnyereg (1978). 1979-ben forgatja első zombis filmjét, a Zombit (főszereplői: Tisa Farrow és Ian McCulloch). Ez a film volt első giallója, melyet ugyanebben a stílusban követett az Zombik városa 1980-ban. Ezúttal a főszerepeket Christopher George, Catriona MacColl és Carlo De Mejo alakította. A Zombi által hozott hírnév azonban igencsak kétes értékű volt. A horrorfilm jelenetei, mint pélédául ahogy egy fiatal nőnek kiszúrja egy szálka a szemét, vagy ahogy a zombik a nő holttestéből lakmároznak, azonkívül az élőholtak borzalmas kinézete, férgekkel teli, oszló testük, ahogy az emberbe beleharapnak, közben vészesen ropognak csontjaik és fogaik. Ezek mellett az ijesztő hangulatot a zene is fokozza, mind-mind annyira undorítóak, amit azelőtt egy horrorfilm sem produkált. Kritikusok szerint egyáltalán nem illik filmvászonra ez a téma. Ugyanakkor nagy hatást is gyakorolt a Zombi, nemcsak a filmekre, hanem az irodalmi műveken, képi ábrázolásokon, sőt videójátékokon is megmutatkozik nyoma.

Hogy mennyire lehet művésziessége a Zombinak, arról megoszlanak a vélemények, viszont meg kell említeni, hogy ezen keresztül Fulci szociális kritikát akart megfogalmazni, amely a mostani modern, rohanó világban élő embereknek szól. A monoton hétköznapokban semmi másra sem figyelünk, csak az alapvető szükségleteink kielégítésére törekszünk, amibe jelen esetben az evés is beletartozik. A zombik is hasonlóan tesznek, az ő agyuk már másra sem tud koncentrálni, csak az emberhús falására. A borzalmat fokozza, hogy ezt látszólag rendkívül buta együgyűséggel hajtják végre, közben csak azt a gesztust utánozzák, ami haláluk során rájuk ragadt. Fulci zombijai tulajdonképpen a hétköznapi emberek, akik „buta” módon nem törődnek sem a körülöttük levővel, vagy akár családtagjaikkal. A Zombi befejező képsoraiban az egyik főszereplő zombivá változott feleségével találja szembe magát. Még talán azt hiszi, hogy rá tudja döbbenteni arra, ki ő, de az asszony belé harap és a férjét is zombivá teszi.

Egy évvel később készül el az Edgar Allan Poe regényéből készített misztikus thriller, a Fekete macska, az író művének napjainkba adaptált változata. A főbb szerepekben itt Patrick Magee, Mimsy Farmer és David Warbeck látható. A film brutális jelenetei nem tagadják meg az előző és az utána következő filmek stílusát. 1981-ben ugyanis Fulci megalkotja élete fő művét, amely A pokol hét kapuja címet viseli. Egy nyilatkozatában elárulta, hogy ezzel a filmmel akarta megcsinálni a tökéletes filmet, amelyben nincs logika, csak képek sorozata, de olyan képeké, melyek mindent elárulnak. Ugyan kétséges, hogy sikerült-e elérnie célját, mindenesetre a Catriona MacColl, David Warbeck, Cinzia Monreale főszereplésével készült alkotás a rendező leghíresebb filmje lett. Ez a film volt Fulci életében az utolsó zombis kultuszfilm. További giallóiban – A temetőre épült ház (1981), New York-i mészárlás (1982), Manhattan Baby (1982), Diszkós gyilkosságok (1984) – megpróbált a realitások talaján maradni (már amennyiben ez horrorfilmnél lehetséges). 1987-ben visszatért a misztikus témákhoz. Az Aenigma egy földöntúli lény által okozott rémségekről, a Démonia pedig démonokról szól (1990). Az 1991-ben készült Hangok a túlról pedig önéletrajzi ihletésű műve, amelyben már megjelenik saját egyre súlyosbodó betegsége, a cukorbetegség, ami 1996-ban halálát is okozta.

Családja

Két lánya született, Antonella és Camilla.

Válogatott filmográfia

• 1959: Tolvajok (I ladri)
• 1963: Egy különös pasas (Uno strano tipo)
• 1968: A Vatikán hadművelet (Die Abenteuer des Kardinal Braun)
• 1972: Farkasvér (Zanna Bianca)
• 1974: Fehér Agyar visszatér (Il Ritorno di Zanna Bianca)
• 1978: Ezüstnyereg (Sella d'argento)
• 1979: Zombi
• 1980: Zombik városa (Paura nella città dei morti viventi)
• 1981: A fekete macska (Black Cat (Gatto nero))
• 1981: A pokol hét kapuja (E tu vivrai nel terrore – L'aldilà)
• 1981: A temetőre épült ház (Quella villa accanto al cimitero)
• 1982: New York-i mészárlás (Lo Squartatore di New York)
• 1982: Manhattan Baby
• 1984: Diszkós gyilkosságok (Murderock – uccide a passo di danza)
• 1987: Aenigma
• 1988: Zombie 3
• 1990: Démonia (Demonia)
• 1991: Hangok a túlról (Voci dal profondo)

Szerepei

• Zombie 2: Főszerkesztő
• Élőhalottak városa: Dr. Joe Thompson, boncorvos
• Fekete macska: Orvos
• A pokol hét kapuja: Könyvtáros
• A temetőre épült ház: Muller professzor
• New-York-i mészárlás: Rendőrfőnök
• Manhattan Baby: Dr. Forrester
• Diszkós gyilkosságok: Phil, az ügynök
• Aenigma: Rendőrfelügyelő
• Démonia: Carter felügyelő
• Hangok a túlról: Boncolóorvos